Emberibb munkaforma lesz a jövőben

A saját tudásukat a piacon eladó önálló vállalkozókban látja a munka jövőjét Charles Handy vezetéstudományi szakíró és gondolkodó. Szerinte lejárt a mindent maguk előállító, mindent kontrolláló nagy szervezetek kora. Az író szerint a jövőben sokkal több ember fog külsősként, valamilyen szerződéssel, de nem alkalmazottként dolgozni a szervezeteknek, az állandó munkaviszony ugyanis túl drága lesz a cégeknek - vetíti előre.

A cégek tehát a munkatársaknak csak egyharmadát foglalkoztatják majd alkalmazottként, a többiek alvállalkozóként, szabadúszóként dolgoznak majd. - Ennek gyakorlata nem azonos a mai outsource struktúrákkal, hiszen e modell szerint az outsource cég munkatársainak jelentős része is szabadúszó - magyarázza Kürti Tamás, a Kürt Zrt. alelnöke, hozzátéve: a Handy-féle elgondolás szerint sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni, működni, ha nem vagyunk bezárva egy irodába, nincsenek fizikai gátjaink. Ez az elmélet tehát sokkal hatékonyabb, szabadabb létet igazol, ahol nem megy el az utazással az idő és a teljesítményt fizetik meg, nem az irodában eltöltött időt, mondja Kürti Tamás.

- Az emberek saját maguk uraivá válhatnak, megszűnnek a fizikai korlátok, amelyet az alkalmi munkaszerződések tesznek lehetővé - teszi hozzá Dr. Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi docense.

A jövő gazdaságában tehát egyre nagyobb szerep jut a tudásalapú iparágaknak, így a szabadúszók lesznek a nyertesek, akik több helyre is eladhatják majd tudásukat. Ehhez azonban az embereknek rendelkezniük kell olyan képességgel, amelyet eladhatnak a piacon, és el kell tudniuk viselni az életformával járó bizonytalanságot is.

Rousseu-i gondolat: térjünk vissza a természethez!

Nem is volt olyan rég, amikor a mostanitól igencsak eltérő élet- és munkaforma hódított. - Nem a rugalmas életforma a természetellenes, hanem az egész nap a számítógép előtti görnyedés, a családtól való elszakadás, tehát a jelenlegi "normálisnak" kikiáltott munkaforma, életforma az, ami igen távol áll az emberei természettől - emeli ki az egyetemi docens. Gyökér Irén szerint tehát itt valójában a munka és a magánélet összeegyeztetéséről van szó, amely régen működött.

Handy alapgondolata - magyarázza az egyetemi docens -, hogy a termelékenység növekedése mellett kevesebbet kelljen dolgozni, alapvetően kivitelezhető és jó. Hiszen milyen jó világ lenne, ha egy hónapban csak mondjuk két hetet kellene dolgozni, és úgy is vígan meg lehetne élni. Képzeljük el! Lenne időnk magunkra, a családunkra, a tanulásra, karitatív munkára, vagyis a társadalmi tevékenységre, közösségi munkára, ahogy a tengerentúlon bevett szokás másokon is segíteni. Ez egy egészen másfajta gondolkodás és élet - véli az egyetemi docens. Gyökér Irén szerint ezzel a munkaformával nem lennénk egy adott helyhez kötve és nem telnének ugyanúgy a hétköznapjaink, hónapjaink, ugyanakkor hihetetlen szabadságot jelentene az embereknek. Ehhez azonban rugalmasságra van szükség. Vagyis ez valójában azt jelenti, hogy térjünk vissza az (emberi) természethez! - mutat rá Gyökér Irén.

- Handy elméletében mindenképpen van perspektíva, hiszen mi végre is élünk? - teszi fel az igen csak időszerű kérdést Gyökér Irén. Az nem feltétlenül okoz boldogságot, hogy életünk nagy részét a munkára áldozzunk, reggeltől estig dolgozunk csak azért, hogy meg tudjunk élni, bár ez a belső igényünk, motivációnk függvénye.

Az egyetemi tanár úgy látja, manapság a fiatalok vezetők akarnak lenni, sok pénzt keresni, jó karrier befutni. Ehhez azonban rengeteg áldozatot kell hozniuk, ami szintén nem feltétlenül vezet a boldogsághoz, sőt nem marad idejük élni, családot alapítani, gondoskodni valakiről. Hogy mi ebből a tanulság? Az egyetemi docens szerint az, hogy emberibbé kellene tenni az emberek életvitelét, úgy, hogy azért - természetesen - közben a munka is menjen.

Gyökér Irén felvetésére Kürti Tamás is csak helyeselni tudott: természeti lények vagyunk, így alapvetően vissza foguk térni azon életformára, ami nekünk és a tőkének is kedvez. A jövő tehát afelé halad Kürti szerint is, hogy az ember vissza fog találni a természetéhez jobban illeszkedő életritmushoz, életformához. Egész egyszerűen érezni fogja, hogy erre van szüksége. Sőt már most rengetegen szenvednek olyan stresszfaktoroktól, menedzserbetegségektől, amelyek oka ismeretlen és valószínűsíthető, hogy a rossz életformából, életminőségből ered.

A Kürt alelnöke azt is tapasztaltja, hogy az elmúlt években egyre több vezető ég ki, sokuknak lesz elege a "napi robotból", hagyja ott főállását, ugrik bele egy vállalkozásba, áll tanácsadónak. Mivel kevés az olyan munkáltató és munkavállaló is, aki a munkatársak "elhasználódását" figyelemmel követi, elfogadja és támogatja megújulásukat.

Leértékelik a távmunkát a magyar munkaadók

Sajnos azonban Magyarországon nem túl kedveltek az atipikus foglalkoztatási formák, amely több tényezőre vezethető vissza. - Hiába dolgoznának szabadúszóként hallgatóim, ha erre az igényre nincs meg a vállalati fogadóképesség. Készítettem egy vizsgálatot, amelyből kitűnt, a távmunkás, szabadúszó, rugalmas munkaidőben dolgozó nem ugyanolyan értékű a munkáltatók szemében, mint egy teljes munkaidős, belső dolgozó - meséli Gyökér Irén. Ugyanakkor mindez nemcsak a munkáltatók bizalmatlanságán, gyanakvó hozzáállásán múlik, hanem a munkavállalókon is, akik ragaszkodnak a megszokott munkarendhez, munkastílushoz, "székükhöz", így senki nem szorgalmazza igazán, hogy ez változzon, teszi hozzá a szakember.

Magas munkakultúrára és tisztességes vállalkozókra lenne szükség

Kürti Tamás szerint ez kulturális kérdés is, hiszen hazánk munkakultúrája még nem tart ezen a szinten. Sokan el sem tudják képzelni, hogy másképp is lehet dolgozni, élni: szabadabban, rugalmasabban, de nagyobb felelősséggel, több szervezéssel, pedig teljesebb életet élve.

Ha pedig valaki egyszer "belekóstol" ebbe a vállalkozói, szabadúszói létbe, egy idő után másképp már el sem tudja képzelni az életét. A szabadúszói lét kialakításában, az atipikus foglalkoztatási formára való átállásban azonban a magyaroknak nincs tapasztalatuk, gyakorlatuk. - Mindehhez természetesen erős, eredmény-centrikus, kreatív munkakultúra, sok munkatapasztalat, megfelelő munkaritmus, igényesség szükséges, amelyben ritkán remekelnek a magyarok - mondja Kürti Tamás.

Szerinte ugyanis mind munkavállalói, mind vállalkozói oldalról probléma van. A vállalkozó kifejezés Magyarországon pejoratív értelemmel bír, hiszen azzal a réteggel azonosítják, akik a demokrácia első 15 évében szerencselovagként látták meg az üzleti lehetőségeket a gyors meggazdagodás reményében. E célnak alárendelten eszköztáruk a legalitás és az illegalitás határán mozgott. A valódi vállalkozók ezzel szemben azok, akik financiális, kapcsolati és egyéb tőkéjüket merik kockáztatni egy felismert piaci igény kielégítésére. A Kürt alelnöke a tisztességes vállalkozói kultúra megerősítése mellett érvelt, szerinte ennek a mentalitásnak kellene teret nyernie, hogy a teljesítményüket, eredményeiket adják el az emberek, ne az idejüket.

A jogharmonizáció is hiányzik

Gyökér Irén szerint változtatást igényel a jelenlegi Munka törvénykönyve ahhoz, hogy a szabadúszói lét ne vezessen munkáltatói, vagy éppen munkavállalói visszaélésekhez. Kürti Tamás úgy véli: a hálózati gazdaságot nem szabad összetéveszteni a megbízási szerződésekkel, alkalmi munkásokat feketén foglalkoztatókkal. Ugyanakkor azt ő is elismerte, hogy ennek a foglalkoztatási formának meg kell teremteni a jogi feltételeit, szükséges egyfajta jogharmonizáció. A szakember a korszerű, gyorsan fejlődő, rendszeresen alakot és formát váltó szellemi termékek menedzselését és védelmét emelte ki, szerinte ez fontos a gazdasági társaságok, mint jogi személyek és a munkavállalók védettségének megteremtéséhez is.

Az átalakulás elkezdődött

Gyökér Irén a Handy által meghatározott szabadúszói arányt nem tartja reálisnak, hiszen sok helyen ezek a munkavégzési módok nem kivitelezhetők. A tanárnő tehát úgy véli, ha nem is a munkaerő kétharmadának, de egyötödének mindenképpen atipikus foglalkoztatási formában kellene dolgoznia, ami már egyébként az EU-ban megvalósult. Kürti Tamás is ilyen arányban képzeli el a szabadúszók számát, hiszen ez elsősorban a tudásmunkásokat és a szakképzett szolgáltatókat érinti. (A KSH tavalyi adatai szerint a részmunkaidősök Európai Uniós átlaga 17 százalék, míg a magyar 5 százalék.)

A EU-hoz hasonló foglalkoztatási szerkezetre lenne szükség hazánkban, már csak azért is, mert a feladatok változékonysága, a piacgazdaság ki fogja ezt követelni. A foglalkoztatásnak ezeket a gazdasági változásokat le kell követnie - nyomatékosítja a BME tanára. Kiemeli: a szabadúszói lét nagyobb térnyerése munkavállalói érdek is, hiszen ez a fajta rugalmasság sokak számára az egyetlen járható utat fogja jelenteni, hogy a munka világába bekapcsolódhassanak, ciklikus válságok ugyanis mindig lesznek, ez a piacgazdaság, a kapitalizmus velejárója. - Mindig oda megy ugyanis a piac, ahol nyereséget remél, így újra és újra túlkínálat lesz, ami munkanélküliséghez vezet. Ezen a röghöz kötött foglalkoztatás csak tovább ront - húzza alá Gyökér Irén.

Kürti szerint már manapság is sokan dolgoznak szabadúszóként, vagy projektszerűen a szellemi munkát végzők körében. A válság miatt ugyanis nem tudnak előre tervezni a munkáltatók, így igyekeznek fix költségeiket csökkenteni.

Tehát a szabadúszói lét reális perspektíva, és az átalakulás hazánkban is elkezdődött, ha az uniós országokhoz képest sokkal lassabban is. Erre utal az is, hogy hazánkban megjelentek az első olyan internetes kávéházak, coworking irodaházak, amelyek magányos szabadúszók számára jöttek létre. Ezeken a "munkahelyeken" asztalt és kollégákat kapnak a szabadúszók, mivel állítólag az alkalmi munkaközösségekben jobban megy a munka, mint otthon. De a tengerentúlon már egyre népszerűbb az online munka- és munkaerő-piaci árverés, mint a munkaerő-közvetítés új formája, ahol szabadúszók, független vállalkozók és munkaadók licitálhatnak egymásra.

Hol ütheti fel a fejét a szabadúszói lét?

Kürti Tamás szerint tíz év múlva hazánkban is egy elterjedt munkaforma lehet, amely az újonnan alakuló tudásalapú szolgáltatóknál várható elsősorban. A magasan képzett és a szakképzett szolgáltató munkaerőnél lesz jellemző - vizionálja Kürti Tamás. A szakember szerint, aki bátor, az elébe megy a dolognak és már most kipróbálja ezt a fajta életmódot. A szakember tehát azonosul azzal a Handy-féle gondolattal, hogy nem szabad megvárni egy-egy üzleti struktúra leszálló ágát a váltással: épp akkor kell valami újba fogni, amikor a vezető azt mondja magának, hogy már nem kell változtatnia semmit.

Egy élhetőbb világban, boldogan

- Az is időbe telt, hogy átálljunk a jelenlegi munkaformára, így az is eltart egy darabig, míg visszatalálunk az úgymond normális munka-magánélet egyensúlyhoz, véli Gyökér Irén. A BME tanára úgy látja, ez egy össznépi társasjáték. Sok mindenkin múlik, hogy ez nagyobb teret kapjon és egy élhetőbb munkaforma jöjjön létre, vagyis, hogy visszatérjünk a természetesebb állapotokhoz. Hiszen a nagyobb élettér természetesebb, egészségesebb léthez vezet. Mindkét szakember azt emelte ki, hogy az atipikus foglalkozatási módhoz gazdaságilag, technikailag minden adott, idő kérdése, mikor fogunk tömegével szabadúszóként dolgozni.