A vezetők 79 százalékát veszélyezteti a munkahelyi stressz
A legnagyobb európai munkavédelmi felmérés első eredményei szerint a pszichoszociális kockázatok, a stressz, az erőszak és a zaklatás egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az európai szervezetekben - közölte az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA).
A pszichoszociális kockázatok a legtöbb európai vállalatot veszélyeztetik
Az "Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde aggasztónak találja a munkahelyi stresszt, amely mára ugyanakkora jelentőséggel bír, mint a munkahelyi balesetek (79 százalék). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91 százaléka tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84 százalék).
"A pénzügyi válság során az európai vezetők 79 százaléka veszélyeztetett a munkahelyi stressz miatt, amely jelentős gátat szab az európai termelékenységnek" - nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. "A probléma mértéke miatt meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26 százalékában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtható hatékony támogatás jelentőségét, mely döntő fontosságú szerepet játszik az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges munkaerő megteremtésében."
A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők 42 százaléka szerint az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a tudatosság hiánya (50 százalék) valamint az gátolja, hogy a témát kényes kérdésként kezelik (53 százalék).
Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sikeresebb a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen a kisebb létszámú munkahelyeken játszik fontos szerepet a munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.
A saját munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84 százaléka dolgozott ki munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikát vagy cselekvési tervet, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71 százalék. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran vezetnek be intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók bevonása nélkül alakítják ki kockázatkezelési tervüket.
Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások, például az idő, a személyzet és a pénz (36 százalék) valamint a tudatosság hiánya (26 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni. Kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.
Az "Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde aggasztónak találja a munkahelyi stresszt, amely mára ugyanakkora jelentőséggel bír, mint a munkahelyi balesetek (79 százalék). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91 százaléka tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84 százalék).
"A pénzügyi válság során az európai vezetők 79 százaléka veszélyeztetett a munkahelyi stressz miatt, amely jelentős gátat szab az európai termelékenységnek" - nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. "A probléma mértéke miatt meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26 százalékában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtható hatékony támogatás jelentőségét, mely döntő fontosságú szerepet játszik az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges munkaerő megteremtésében."
A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők 42 százaléka szerint az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a tudatosság hiánya (50 százalék) valamint az gátolja, hogy a témát kényes kérdésként kezelik (53 százalék).
A munkavállalók bevonása döntő tényező
Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sikeresebb a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen a kisebb létszámú munkahelyeken játszik fontos szerepet a munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.
A saját munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84 százaléka dolgozott ki munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikát vagy cselekvési tervet, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71 százalék. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran vezetnek be intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók bevonása nélkül alakítják ki kockázatkezelési tervüket.
A vállalkozás kis mérete nem gátolhatja a hatékony kockázatkezelést
Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások, például az idő, a személyzet és a pénz (36 százalék) valamint a tudatosság hiánya (26 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni. Kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- LMP: legyen visszakövetelhető a munkaügyi szabályokat sértő akkugyárak állami támogatása 1 hete
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 1 hete
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 3 hete
- Hogyan támogassuk a stresszel küzdő kollégát? - Ezt tanácsolja a mentálhigiénés szakértő 3 hete
- Veszélyes üzem? - Ezeken a területeken több a munkahelyi baleset, mint az építőiparban 3 hete
- Újabb 15 milliárdos szakaszra pályázhatnak a cégek munkahelyi képzéseik megvalósításához 2 hónapja
- Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa 2 hónapja
- Egyre inkább nőhet az érdeklődés a mentális egészségügyi támogatások iránt 2 hónapja
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 2 hónapja
- Ennyi közútkezelő halt meg munka közben az elmúlt években 2 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja