Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban: Bulgária

Az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint Bulgária parlamentáris köztársaság. Az alkotmány rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai sokszínűséget és a piacgazdaságot. Az országban a hivatalos nyelv a bolgár, amelyet 2001-es népszámláláson a lakosság 86,3 százaléka vallott anyanyelvének. A lakosság 9,8 százaléka a törököt, 3 százaléka pedig a cigányt vallotta anyanyelvének. Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12 százaléka vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség körülbelül 40 százaléka. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van, a pomákok. A legelterjedtebb elképzelés szerint a pomákok a Balkán-félsziget déli részén az oszmán-török hódítás után iszlamizált bolgár lakosság bogomil vallású ("istenesek") részének az utódai.

Bulgária etnikai csoportjait 83 százalékban a bolgárok, 9 százalékban a törökök, közel 5 százalékban a cigányok alkotják, de az országot lakják még oroszok, örmények, vlachok (avagy arománok, latin eredetű nyelvet beszélő népcsoportok), macedónok, görögök, ukránok, zsidók és románok.

Jelenleg 6 parlamenti párt, szövetség működik az országban. A Bolgár Szocialista Párt, a középjobb GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért), a középjobb a Demokraták Erős Bulgáriáért és az Egyesült Demokrata Erők koalíciójaként a Kék Koalíció, a középjobb Rend, Törvényesség, Igazságosság Párt, a szélsőjobb Támadás Párt és a liberális, kisebbségi Mozgalom a Jogokért és Szabadságért Párt.

Gazdaság

Bulgária agrár-ipari ország. Az ország 1996-1997-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10 százalékos visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3 százalékot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (becslések szerint a feketegazdaság a bolgár GDP egyharmadát adja) a külföldi működő tőkebefektetések szintje még alacsony. Bulgária nagy múltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság.

Az energiatermelés 52 százaléka hőerőművekből, 41 százaléka az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7 százaléka vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltétele volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.

Turizmus

Az ország 2007 január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, s ez nagyobb lökést adott az utóbbi években megindult turizmus fejlesztésnek. Bulgária igyekszik a szocialista sztereotípiáktól megszabadulni. Jelenlegi jelmondata "a kellemes csalódások országa" utalva a változtatásokra, a nagy erőfeszítésekre. A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A partvidék legnagyobb központjai: Várna és Burgasz, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek. Ismert és kedvelt üdülőhelyei Napospart, Neszebár, Pomorje és Aranyhomok. Az üdülőturizmus mellett jellemző a gyógyturizmus és a kulturális idegenforgalom is.

Beutazás, tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban. Amennyiben egy uniós polgár három hónapnál tovább szeretne Bulgáriában tartózkodni, a regisztrációs igazolványt kell kérnie a helyi rendőrkapitányságon.

Munkavállalás

2007. január 1-jétől Bulgária megnyitotta munkaerőpiacát az Európai Gazdasági Térség tagállamai és Svájc munkavállalói előtt, így a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak Bulgáriában. Amennyiben egy magyar állampolgár betöltötte 16. életévét és Bulgáriában szeretne munkát keresni, regisztráltathatja magát az illetékes munkaügyi hivatalban. A regisztráláshoz a szükséges formanyomtatványokat bolgár nyelven kell kitölteni. Azok, akik Bulgáriában szeretnének dolgozni, aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás további feltételeiről az EURES rendszerén keresztül tájékozódhatnak, illetve angol nyelven találnak információt a Bolgár Munkaügyi Hivatal honlapján is.

2009. januári adatok alapján Bulgáriában a törvényileg meghatározott minimálbér 204 leva (29 500 forint). A járulékfizetési jövedelem alsó határa 2008-ban havi 240 leva ( 123 euró), a felső határa pedig 2000 leva (1023 euró) volt.

A munkanélküli juttatások összegének minimuma 110 leva és maximuma 240 leva. Az átlagos napi munkanélküli segély összege megegyezik a kérelmező munkanélkülivé válását megelőző 9 hónapban kapott napi munkabérének 60 százalékával. Azok, akik 2009-ben a pénzügyi-gazdasági válság következtében veszítették el munkájukat, a jogosultsági idő első felében a munkanélküli ellátás 130 százalékát, míg második felében a 70 százalékát kapják kézhez.

Munkaszerződés

Bulgáriában kötelező a munkaszerződés kötése, törvény által megkövetelt és szabályozott. A szerződést még a munkába állást megelőzően kell elkészíteni, bele kell foglalni a munkavégzés helyét, a munkakört, a megkötés időpontját, a szerződés érvényességének idejét, az éves fizetett szabadság mértékét, a fizetést, valamint a munkanap illetve munkahét hosszát. A szerződés megkötésének időpontját követő három napon belül a munkáltató köteles értesíteni a Nemzeti Adóhivatal helyi igazgatóságát. A szerződés megkötését követő hét napon belül a munkavállalónak munkába kell állnia. A munkaszerződések ideiglenes vagy adott időtartamra is köthetőek. A határozott idejű szerződés nem lehet hosszabb három évnél. Amennyiben valamilyen változás következik be a munkaviszonyban, a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a változás bekövetkezése előtt minimum egy hónappal. A munkaügyi viták rendezése polgári peres eljárás keretében történik.

Munkaidő

Bulgáriában egy normál munkahét 5 napos, 40 órás, napi nyolc órában. Bizonyos esetekben a munkáltató meghosszabbíthatja a munkanapot, de a napi munkavégzés akkor sem haladhatja meg a 10 órát. Az így meghosszabbított napok száma nem lehet több hatvannál egy naptári évben, valamint nem lehet több egymást követő 20 napnál. Részmunkaidős állás esetén a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezés alapján kell, hogy rögzítsék a munkaidőt a munkaszerződésben. Éjszakai munka és ötnapos munkahét esetén a munkaidő hossza nem haladhatja meg a napi 7 órát, összesen a heti 35 órát. A munkavégzés közben a munkavállaló jogosult egy vagy akár több szünetre, az ebédszünet hossza nem lehet rövidebb 30 percnél.

Nyugdíj

Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az 1. pillérben az előírt életkor elérése és a szükséges nyugdíjpont megszerzése. 2009-től férfiak esetében 63. életév betöltése és 100 pont megszerzése, nők esetében 60. életév betöltése és 94 pont megszerzése szükséges. A nyugdíjpont az életkor és a megszerzett szolgálati idő összege. Ha valaki nem rendelkezik a szükséges nyugdíjpontokkal, akkor 65 éves életkor betöltésétől mehet nyugdíjba, ha minimum 15 év szolgálati időt szerzett, amelyből legalább 12 évben tényleges járulékfizetés történt.

A 2. pillérben az ellátásra való jogosultság akkor áll fenn, ha az adott személy az 1. pillérben jogosultságot szerzett. A biztosított kérésére lehetőség van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel nyugdíjba menni, ha az egyéni számlán lévő megtakarítás alapján járó ellátás legalább a minimum nyugdíj összegét eléri.

Az ellátás mértéke

Az 1. pillérben az öregségi nyugdíj összege függ attól, hogy a referencia-időszakban a biztosított keresete évente hányszorosa, illetve hanyadrésze volt az országos átlagkeresetnek, függ továbbá a nyugdíjazást megelőzően 12 hónapban elért országos járulék köteles átlagkeresettől és a biztosítási idő hosszától (minden év 1 százalék; a korhatár betöltése után, nyugdíj igénybevétele nélkül elért évekért 2009-től 5 százalék jár).

A 2. pillérben az öregségi nyugdíj összege függ az egyéni számlán lévő összegtől, az elfogadott, a várható életkor és az ellátás fajtájától függő bio-metrikus táblázatban szereplő értéktől, a jóváhagyott technikai kamat mértékétől.

A minimum nyugdíj 2008. július 1-jétől havi 113.49 leva (58 euró) az 1. pillérben. A 2. pillérben nincs minimum nyugdíj. A nyugdíjakból adó nem kerül levonásra.

Nemzeti ünnepek

Január 1. - Új Év, Január 6. - Vízkereszt, Március 3. - Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja, Húsvét a juliánus naptár alapján változó időben, Május 1. - A munka ünnepe, Május 6. - György nap, a Bolgár Hadsereg napja, Május 24. - A szláv írásbeliség és kultúra napja, Szeptember 6. - Bulgária egyesülésének napja, Szeptember 22. - Függetlenség napja, December 24. - Szenteste, December 25–26. - Karácsony, December 31. - Új Év.