Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

Egykulcsos személyi jövedelemadót vezetnek be 2011-től

Szombaton tette közzé a kormány a jövő évi adótörvény-javaslatot az Országgyűlés internetes oldalán, melynek fő csapásiránya az egykulcsos adórendszer. Összefoglalónkban az adórendszer változásairól mondanak véleményt szakmai szervezetek vezetői, adószakértők, és külföldi elemzők.

A szombati törvényjavaslatból kiderül: alaposan átalakul a jövedelmek adózása, nemcsak az adókulcsok változása, de az adókedvezmények rendszerének reformja miatt is. Módosul az adójóváírás rendszere, bőkezű gyermekkedvezmény csökkenti ugyanakkor a befizetési kötelezettségeket.

A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25 százalék.)

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

Az adócsomag rendelkezik arról is, hogy 2013-tól egységesen 10 százalékra csökken a társasági adó mértéke.

A hétvégén váltak ismertté a második akcióterv rendelkezéseinek részletei is: eszerint a kiskereskedelem és a távközlés esetén sávos, az energiaellátók körében pedig egységes különadót indítványoz a törvényjavaslatot jegyző két fideszes képviselő.

Összefoglalónkban szakértők és érdekvédők mondanak véleményt az adórendszer változásairól.


VOSZ: a különadó elfogadható, de csökkenteni kell a költségvetés kiadás oldalát



A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) nem örül az ágazati különadóknak, de a költségvetés stabilitása érdekében tudomásul veszi, miközben szükségesnek tartja a költségvetési kiadások csökkentését, a nagy elosztási rendszerek reformját - mondta Dávid Ferenc, a munkaadói szervezet főtitkára vasárnap az MTI-nek.

Dávid Ferenc megérti, hogy a költségvetés stabilitása érdekében a kormány különadót vet ki néhány ágazatra, de hozzáteszi hogy azért van zavarban, mert nem normatív intézkedés történt.

A vállalkozások szempontjából kedvező, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó marad az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) - közölte a főtitkár.

A 16 százalékos személyi jövedelemadó a munkavállalók számára kedvezőbb nettó jövedelem pozíciót jelent, így kisebb béremelési nyomás nehezedik a munkaadókra, ami természetesen javítja az üzleti szféra versenyképességét - vezette le az szja változás következményeit Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára egyetértett azzal, hogy kikerül az adótörvényből a tevékenységre jellemző kereset utáni adózás, aminek jogosultsága nehezen volt magyarázható.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel kell emelni a jelenlegi 73.500 forintos minimálbért a 3 ezer forinttal kisebb adójóváírás miatt, Dávid Ferenc azt felelte, hogy a minimálbér 60.236 forintos nettó összegét meg kell őrizni, esetleg a várható inflációval meg is kell emelni, de a várható minimálbér összegéről nem kívánt nyilatkozni.


Zara László: az adóváltozások senkit nem érintenek hátrányosan



Az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan - a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a tervezett adómódosításokat értékelve vasárnap az MTI-nek.

Az adószakértő elmondta: a lakosság adóterhelése jövőre mérséklődik a 16 százalékos szja kulcs bevezetésével, a vállalatoknál pedig már csökkent is az idei intézkedéssel - a 10 százalékos adókulcs 500 millió forintos adóalapig történő bevezetésével -, 2013-tól pedig a 10 százalékos kulcs általánossá válik.

Az szja rendszerben bizonyos mértékű egyszerűsítést jelent az egy kulcs bevezetése; az adó igazából 2013-tól lesz tisztán 16 százalék, amikor kivezetik a szuperbruttót. A kedvezmények, béren kívüli juttatások az szja-ban nem szűnnek meg, még van mit egyszerűsíteni - tette hozzá.

Arról, hogyan hat az adómérséklés a versenyképességre, úgy vélekedett: ha a lakosságnál több pénz marad, többet költhet fogyasztásra, és bejöhetnek azok az elképzelések, hogy ezen keresztül élénkül a termelés. Vannak azonban ennek veszélyei is; nem volna jó, ha ez megint túlköltekezéshez vezetne - jegyezte meg.

Az szja csökkentés miatt egyes számítások szerint mintegy 300 milliárd forint esik ki - mondta a szakértő. Arról, hogy a különadók kifutása után meglesz-e a mostani csökkentés fedezete, azt mondta: arra számítanak, és erre van reális esély, hogy az adóemelés után az adóbevétel nem csökken, erre vannak példák. Kérdés, hogyan változik az adófizetési hajlandóság egy alacsonyabb adótehernél a magasabb jövedelmi kategóriákban. Ott ugyanis jelentősebb lehetett az adó nem fizetése a magas kulcs miatt. A kisvállalkozásoknál várhatóan nő az osztalékfizetési hajlandóság, mert 25 százalék helyett 16 százalék adóval tudják kifizetni. Ezek az adószakértő szerint valószínűleg többletbevételt fognak hozni.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak állami nyugdíjrendszerbe való átirányításáról úgy vélekedett, "nem egy szép intézkedés volt". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pénztártagok számlájáról nem vesz el pénzt az állam, csupán a pénztártagok egyéni számlája nem gyarapszik a következő 14 hónapban. Nem veszik el a nyugdíjszolgálati éveket sem, az állami nyugdíjrendszerbe befizetett összeget figyelembe veszik a nyugdíjak megállapításánál.

Nem "nyúlja le" tehát az állam a pénztártagok pénzét, ahogy ezt kommunikálják - hangsúlyozta. Ez nem is a tagok pénze, mert a magánnyugdíj-pénztári törvény szerint a tb törvény állapítja meg mindig, hogy mennyit lehet a magánkasszákba befizetni - hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: a nyugdíjkasszák mögött nagy bankok állnak, amelyeknek a bankadót is fizetniük kell, a pénztári tagdíjak átirányítása pedig a forrásaikat is érinti, amit a likviditásuk megérezhet. Úgy vélte, az állampapírpiacon is lehet az intézkedésnek negatív hatása, ha a pénztárak nem tudnak államkötvényt venni egy évig.


A Liga nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel



Gaskó István, a Liga elnöke vasárnap az MTI-nek kifejtette: nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, mert ezzel a kormány törölte a személyi jövedelemadózás rendszeréből a szolidaritás elvét, ami a fejlett nyugat-európai társadalmakban mindenütt létezik. Hozzátette: csak a keleti, posztkommunista országokban van ilyen típusú adóverseny, csak ezekben az országokban vezettek be egykulcsos adórendszert.

A szakszervezeti vezető leszögezte: sajnálatosnak egyben jogellenesnek tartja, hogy nem volt egyeztetés az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a törvényjavaslat beterjesztése előtt.

A Liga azt pozitívnak tartja, hogy általában csökken a személyi jövedelemadó terhelés, hiszen a munkavállalók óriási terheket fizettek. Az sem ellenünkre való - mondta Gaskó István -, hogy az ellentételezés a fogyasztási típusú adók emelésével történik, mert ezzel a munka becsülete növelhető.

A Liga ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a 16 százalékos adókulcs bevezetése előbb-utóbb elérheti a minimálbéreseket is. Ez új adóterheket fog számukra jelenteni, és nem látni azt, hogy a minimálbér vagy a körül kereső munkavállalók hogyan kapják meg ennek a kompenzációját. A szakszervezeti tömörülés várja, hogy az ellentételezésre a kormány milyen minimálbér- és átlagos keresetnövelési ajánlatot tesz az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.


A Munkástanácsok Szövetsége támogatja az adóintézkedéseket



Összességében támogatja a kormány adóintézkedéseit a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), indokoltnak tartja a válságadót, és tudomásul veszi a munkavállalókat érintő adóváltoztatásokat is.

Palkovics Imre, a szövetség elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta: figyelembe véve a mai magyar realitásokat, a forrásbevonás lehetőségét, az eladósodott lakosságot és az utóbbi időkben teljes mértékben kifosztott munkavállalói rétegeket, akiket tovább már nem lehet terhelni, indokolt a multicégek profitjának megnyirbálása a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében.

Hozzátette: a Munkástanácsoknak régóta az a javaslata, hogy a gazdasági problémák jelentős részét nem a lakosság, a munkavállalók, a nyugdíjasok elszegényítésével kellene megoldani, hanem be kellene vonni a teherviselésbe az itt működő nemzetközi vállalkozásoknak azt a részét is, amelyek az elmúlt 20 évben csak profittermelésre használták a magyar gazdaságot, és az itt keletkező nyereséget kivitték az országból, vagyis abból nem keletkeztek új munkahelyek és nemzeti tőkefelhalmozás.

Ami a munkavállalók adóztatására vonatkozik, azt is tudomásul veszi a szakszervezeti szövetség - mondta az elnök. Véleménye szerint a személyi jövedelemadózás változtatása azt a célt szolgálja, hogy nőjön a vásárlőerő, a fogyasztás. A bérből és fizetésből élőknél ott hagyott adóforintok ugyanis a gazdaságba fognak áramolni, akár fogyasztás, akár beruházás formájában, és így a belső kereslet élénkítésén keresztül végső soron a gazdaságot fogják élénkíteni, ami közvetve a munkahelyek bővülését is eredményezheti.


Munkaadók: a versenyképességet javítja a javaslat



A munkaadói képviseletek a vállalkozások versenyképességét javító, átlátható, igazságosabb teherviselést jelentő adórendszernek tartják a parlamentnek beterjesztett adótörvény javaslatot.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a kormány egyszerűbb, ösztönzőbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetője, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is. Szerinte ez a javaslat hozzájárulhat ahhoz is, hogy feleslegessé válik a jövedelmek eltitkolása, hiszen a 16 százalékos mérték vállalható, és a jogkövető magatartásra ösztönöz.

Az iparszövetség egyetért azzal is, hogy az adójóváírást fokozatosan meg akarja szüntetni a kormány, a munkáltatók versenyképességét rontotta volna, ha egy lépésben kellett volna a minimálbér adómentességét meglépni - mondta Vadász György.

Az OKISZ támogatja, hogy a szuperbruttósítást fokozatosan kivezetik a rendszerből, és örülnek, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megmaradt.


Autonómok: igazságtalan adórendszert teremt a javaslat



Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a 16 százalékos személyi jövedelemadó kulcs bevezetése igazságtalan, és a munkavállalók többségének hátrányt jelent - mondta Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke vasárnap az MTI-nek.

Borsik János szerint az új személyi jövedelemadó rendszer azért igazságtalan, mert a progresszív adózást nélkülözi, miközben a különadóknál több kulcsot vezetnek be. A többkulcsos, progresszív jövedelemadó közelebb lenne az igazságos és arányos közteherviseléshez - vélekedett.


KPMG: csökkenő adóterhelés, az évi 4 millió felett keresők jól járnak



A korábbi 21 százalék körüli átlagos szja-terhelés a 16 százalékos egykulcsos adó révén akár több százalékponttal csökken, miközben az évi 4 millió forintnál többet keresők adóterhelése jelentősen mérséklődik - vázolta a kormány jövő évi adóváltozásainak lényeges következményeit Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere az MTI-nek szombaton.

A szakértő elmondta: a legalacsonyabb jövedelmüknél, havi 60 ezer forintos bruttó, illetve 77 ezer forintos félszuperbruttónál jövőre sincs adófizetési kötelezettség.

A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő mintegy 200 ezer forintos bruttó fizetést terhelő szja gyakorlatilag változatlan marad, ha azonban az adózó élni tud a 2011-től bevezetendő családi kedvezménnyel, úgy jelentős, akár havi több tízezer forintos adókönnyítésre számíthat - jelezte a KPMG adópartnere.


Londoni elemzők: nő az elkölthető jövedelem, de nem biztos, hogy elköltik



A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik, így a jövő évi növekedési várakozások derűlátónak bizonyulhatnak - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.

A BNP Paribas bankcsoport hétvégi helyzetértékelése szerint várhatóan a nagyobb jövedelmű magyar háztartások számára ered a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változásokból.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk