Második gazdasági akcióterv: csak az államkassza jelenthet garanciát

A miniszterelnök ismertette, a tervezett intézkedések között szerepel, hogy közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, megkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében, tárgyalások indulnak a kormány és az önkormányzatok között a közszolgáltatásokról, valamint bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban. A kormány ezenkívül gyakorlatorientáltabbá tenné a szakképzést, a németországi duális modell bevezetésével.

Orbán Viktor kiállt amellett, hogy az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot.
A kormányfő szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer lényegében olyan kockázatos, mintha valaki tőzsdére vinné a pénzét, vagy rulett asztalra.

Közölte: eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint alkotmányos garanciát kell adni a családoknak arra, hogy mindig lesz olyan jövedelem, amihez az állam nem nyúlhat hozzá. A kormányfő a hétfői parlamenti beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől - hívta fel a figyelmet.

Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik.

A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer jövőre élénkíteni fogta a gazdaságot - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalása után. Szerinte ez a rendszer 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, ami a megtakarítások növekedését fogja eredményezni.

Nem volt nagy meglepetés

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők úgy fogalmaztak: nem tartalmazott nagy meglepetést Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése az akciótervről a már elmondott elképzelésekhez képest, a kilátások bíztatóak, de kockázati tényezők is vannak.

Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője elmondta: az adótervekből úgy látszik, hogy néhány szektor fogja megfinanszírozni az szja-csökkentést, ami fontos elem. Azzal, hogy 2013-ban egykulcsossá, 10 százalékra csökken a társasági nyereségadó, nő Magyarország versenyképessége és ez kedvezően hat majd a befektetőkre, akiket rövid távon elbizonytalaníthatnak a különböző válságadók - vélekedett.

Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője szerint a válságadók az adó mértékében és céljában különböznek az előző kormány válságadóihoz képest. A költségvetési bevétel most magasabb, és jórészt az egyéb adónemek csökkentését finanszírozza; a gazdaság az adórendszer versenyképesebbé tételén keresztül olyan lökést kaphat, amitől gyorsabb növekedési pályára állhat.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a kormány intézkedései egyértelműen a foglalkoztatás bővítése, a magyar családok megerősítése és a gazdaság talpra állításának irányába mutatnak - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az MTI-nek.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint a második akcióterv sem pótolja a kormányprogramot, ezenkívül a lépések megvalósításának számos részlete hiányzik a tervekből. Úgy vélekedett: a magán nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó módosítások "szakmailag nem kidolgozottak", és hiányzik annak rögzítése, hogy hogyan fogják ezt kezelni a határidő lejárta után, nem szerepelnek a garanciák és a hozam mértéke sem.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke kifejtette: az akciótervben racionális elem például a Volán-vállalatok és a MÁV közös holdingba tömörítése. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány megkezdi a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében, tisztázni kell a munkavállalóra háruló következményeket, kérdés, hogy a 8 óra helyett kétszer 4 órában alkalmazott után fizetett kevesebb - 27 helyett csak 20 százalék - tb-járulék negatívan módosítja-e a dolgozó majdani nyugdíját vagy egyéb járandóságát.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint a kormányzati szándékot jól tükrözik a második gazdasági akciótervben bejelentett intézkedések, mert konkrét kiadáscsökkentést és a bürokrácia leépítését szorgalmazzák. Az elnök pozitív lépésként értékelte a piaci viszonyokra jellemző jövedelmek adóztatási elemének eltörlését, amely tagságukat, a mikro, családi és kisvállalkozásokat hátrányosan érintette.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek azt mondta: a vállalkozók a kormánytól azt várták, hogy határozott lépéseket tegyen az adórendszerben, a működtetésben, az adminisztrációs terhek csökkentésében, a második gazdasági akciótervben bejelentett intézkedések ezt tükrözik, és összhangban vannak a választási programban megfogalmazottakkal.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta: az MKIK örül a szakképzés átalakításának, ami megnyitja a lehetőséget arra, hogy 2011. szeptember 1-jétől a gyakorlatigényes szakmákban a szakképzés a kamara felügyelete alá kerüljön. Az MKIK elnöke szerint is a kormányfő ígéretei köszönnek vissza a második gazdasági akciótervben.

A szakképzés átalakítása kapcsán Bihall Tamás, az MKIK oktatási és képzési alelnöke azt mondta: a szakképzés duális rendszerré történő átalakítása azt jelenti, hogy bizonyos szakmákban emelik a gyakorlati órák számát, a változtatástól pedig azt remélik, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakembereket bocsátanak ki a képző intézmények.

Az MTI által megkérdezett agrár-érdekképviseleti és szakmai szervezetek egyöntetűen támogatják a Széchenyi-kártya bevezetését az agráriumban. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke úgy fogalmazott: a Széchenyi-kártya bevezetése az agráriumban teljesen indokolt, mivel a kis- és közepes vállalkozások eddig csak kevés forráshoz jutottak. A most bejelentett intézkedés viszont mentőövet jelent számukra.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése szerint több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot. Ferencz Iván a Fundamenta-Lakáskassza vezető jogtanácsosa elmondta: azzal, hogy a megtakarítási idő 8-ról 10 évre növekszik - az állami támogatással együtt - a teljes támogatást kihasználó optimális szerződéses összeg 6,5 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.