Munkahelyteremtés - másik irányból

A javaslat fontos eleme az az Európai Uniós kölcsönzési irányelv, amelyet 2011 decemberéig kell átvennie hazánknak. A munkahely-teremtési törekvések és az irányelv alkalmazása jól összeegyeztethető, erről egyebek között a novemberi HR konferenciájukon is szó esik majd.

Az SZTMSZ konferenciáját idén harmadik alkalommal rendezik meg, melyen másodjára kerül majd sor a HR Oscar átadásra. A szövetség célja, hogy elismerje azokat a szakembereket, HR csapatokat és pályakezdőket, akik ezen a területen egyedi, kreatív megoldásokkal tudják segíteni a munkaerőpiacot.

A foglalkoztatás növelése Magyarországon több szempontból is fontos: nemcsak a gazdaság teljesítményének fokozására van szükség, hanem az aktív korú népesség bevonása a munkaerőpiacra. Magyarországon a foglalkoztatási ráta uniós összehasonlításban 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál, amely 55,5 százalék. A kis számú aktív dolgozó réteg nagyarányú passzív réteget tart el hazánkban.

Hogyan tud segíteni a munkaerő-kölcsönzés jelensége az aktivitás növelésében?

Az SZTMSZ a kölcsönzés könnyítéséért és az elfogadottságának növekedéséért harcol, mivel ezek azok az alapfeltételek, amelyek segítségével több munkavállalót lehet bevonni a munkaerőpiacra. A most alkalmazott kölcsönzött munkaerő 75 százaléka egyébként elégedett, vagy nagyon elégedett munkaviszonyával. - mondta Köves Balázs a szövetség alelnöke. 2003 és 2006 között a munkaerő-kölcsönzés uniós szinten 700 000 új munkahelyet teremtett, mely az ezen időszakban létrehozott összes munkahely 7,5 százaléka. Ezen munkahelyek 80 százaléka nem jött volna létre, ha nincs munkaerő-kölcsönzés, mert más módon fedték volna le a cégek a szükséges munkaidőt (például túlóra), vagy egyáltalán nem hozták volna létre a kapacitásokat.

Arra is vannak adatok továbbá, hogy minél nagyobb a kölcsönzés részaránya, annál kisebb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás. Az átlagos penetráció 1 százalékos növekedése ~13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. Szintén a kölcsönzés jótékony hatásai közé sorolható, hogy erős a reintegrációs hatása. Az új kölcsönzött munkavállalók átlagosan 36 százaléka volt korábban regisztrált munkanélküli, míg a kölcsönzés lejártával csak 12 százalékuk lesz ismét állástalan. Az elbocsátott dolgozók esetében 12 hónap után 54 százalékban találtak új állást a tipikus, míg 67 százalékban a kölcsönzésben foglalkoztatott munkavállalók. A kölcsönzésen keresztül kezdődik a foglalkoztatás emelkedése, ahogyan őket is küldik el elsőként válság idején a vállalatok. Ez természetesen nem jó, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat könnyebben tud visszakapaszkodni, ha a munkaerőt el tudja engedni, és később visszavenni, egyszerűbb, gyorsabb, könnyebb és hatékonyabb megoldást lehet találni a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre.

Az atipikus foglalkoztatás, és ezen belül a munkaerő-kölcsönzés egy olyan alternatívát kínál a magyar munkaerőpiacnak, amit nagy hiba lenne a lehetőségek kiaknázása nélkül elengedni. Mindenesetre a Magyarországon jelenlevő személyzeti tanácsadó cégek és érdekképviseleti szervezetük az SZTMSZ is azért küzd, hogy a meglévő előnyöket fel tudják használni, és a tárgyalások során jogi úton is elérhető közelségbe kerüljön az atipikus foglalkoztatás mint lehetőség.

SZTMSZ