Emelkedik a nyugdíjjárulék - így 40 év után nyugdíjba mehetnek a nők
Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári befizetések lefoglalásával gyarapítja a kormány 2011-ben a nyugdíjkasszát. Az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítvány a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos járulékot 10 százalékra emelné - értesült az Index.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának egy módosító indítványával 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot.
Az alacsonyabb keresetűeknél ez a szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.
Jelenleg a bruttó bér 9,5 százaléka megy a nyugdíjunkra. A magánpénztári tagoktól levont 9,5 százalékból a múlt hónapig 8 százalékot az APEH-on keresztül a magán-nyugdíjpénztári számlára utaltak, míg 1,5 százalék az állami nyugdíjkasszába ment. A november elején megkapott fizetések utáni járuléknak már minden forintja az állami nyugdíjalapba áramlik, függetlenül attól, hogy nyugdíjpénztári tag-e az illető vagy sem.
A járulék 0,5 százalékos emelése azt jelenti, hogy a havi 194 ezer forint körüli átlagos bruttó bérből az eddiginél mintegy 1000 forinttal több kerül a nyugdíjkasszába. Ez a változás az alacsony keresetűeknél lényegében lefelezi azt a kedvező hatást, amit az szja korábbi alsó kulcsának 17-ről egységes 16 százalékra csökkentése jelent.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A politikus erről a Magyar Televízió Híradójának beszélt szombaton.
"Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy azok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, nyugdíjba vonulhassanak. Ahhoz, hogy ennek a lehetőségét megteremtsük, szükség van a nyugdíjjárulék minimális emelésére" - jelentette ki a műsorban Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.
A műsorban emlékeztettek rá, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt. A híradóban elhangzott: az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek, és ennek ellensúlyozására emelné meg a kormány a nyugdíjjárulékot a mostani 9,5 százalékról 10 százalékra.
A műsor szerint arról, hogy mikortól és milyen ütemezésben vonulhatnak a nők 40 év munka után nyugdíjba, várhatóan már a vasárnapi ülésén dönt a kormány.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnöke, Nyikos László (Jobbik) november 3-án küldte meg Kövér László házelnöknek a bizottságnak az adótörvénycsomaghoz benyújtott módosító indítványát (a módosító indítványról a testület többsége dönt, és azt - függetlenül attól, hogy egyetért-e vele - a bizottság elnöke terjeszti elő). A javaslatban az szerepel, hogy jövőre a nyugdíjjárulék a jelenlegi 9,5 százalék helyett 10 százalék legyen.
Az MSZP már pénteken tiltakozott a tervezet ellen, Tukacs István felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket és ne hazudozzon. "A magyar dolgozó polgár ismét veszít, mert a kormány ismét úgy ügyeskedik, hogy pórul járjon, miközben jobb életet, több fizetést ígért neki" - fogalmazott közleményében a képviselő.
A Jobbik "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát, sunyinak azért, mert egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni".
Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szombati közleményben azt írta, "sem a miniszterelnök, sem jobbkezének nevezett minisztere nem vállalta fel az adófizetők terheinek újabb emelését, hanem azt kormánypárti bizottsági tagokra bízta". A jobbikos politikus leszögezte: a párt elutasítja a járulékemelést rejtő bizottsági döntést.
Az LMP számára is elfogadhatatlan a Fidesz-KDNP járulékemelési javaslata, a párt szerint a Fidesz "suttyomban veszi vissza" az adócsökkentést a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelésével. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint a javaslat egyértelművé teszi, hogy az alacsony és közepes keresetűek a Fidesz-féle "adócsökkentés" veszteseivé válnak.
Scheiring Gábor szerint "önmagáért beszél az, ahogy a kormánypártok a parlamenti vitát követően megpróbálták elrejteni egy 39 oldalas dokumentum mélyén járulékemelési javaslatukat". Scheiring Gábor szerint a Fidesz megsérti a magyar állampolgárokat, "amikor azt feltételezi róluk, hogy nem látnak át a szitán: amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másik kezével többszörösen is visszaveszi".
Index/MTI
Az alacsonyabb keresetűeknél ez a szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.
Jelenleg a bruttó bér 9,5 százaléka megy a nyugdíjunkra. A magánpénztári tagoktól levont 9,5 százalékból a múlt hónapig 8 százalékot az APEH-on keresztül a magán-nyugdíjpénztári számlára utaltak, míg 1,5 százalék az állami nyugdíjkasszába ment. A november elején megkapott fizetések utáni járuléknak már minden forintja az állami nyugdíjalapba áramlik, függetlenül attól, hogy nyugdíjpénztári tag-e az illető vagy sem.
A járulék 0,5 százalékos emelése azt jelenti, hogy a havi 194 ezer forint körüli átlagos bruttó bérből az eddiginél mintegy 1000 forinttal több kerül a nyugdíjkasszába. Ez a változás az alacsony keresetűeknél lényegében lefelezi azt a kedvező hatást, amit az szja korábbi alsó kulcsának 17-ről egységes 16 százalékra csökkentése jelent.
Szijjártó: A nők nyugdíjba vonulásához kell a járulékemelés
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A politikus erről a Magyar Televízió Híradójának beszélt szombaton.
"Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy azok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, nyugdíjba vonulhassanak. Ahhoz, hogy ennek a lehetőségét megteremtsük, szükség van a nyugdíjjárulék minimális emelésére" - jelentette ki a műsorban Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.
A műsorban emlékeztettek rá, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt. A híradóban elhangzott: az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek, és ennek ellensúlyozására emelné meg a kormány a nyugdíjjárulékot a mostani 9,5 százalékról 10 százalékra.
A műsor szerint arról, hogy mikortól és milyen ütemezésben vonulhatnak a nők 40 év munka után nyugdíjba, várhatóan már a vasárnapi ülésén dönt a kormány.
Az ellenzék tiltakozik
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnöke, Nyikos László (Jobbik) november 3-án küldte meg Kövér László házelnöknek a bizottságnak az adótörvénycsomaghoz benyújtott módosító indítványát (a módosító indítványról a testület többsége dönt, és azt - függetlenül attól, hogy egyetért-e vele - a bizottság elnöke terjeszti elő). A javaslatban az szerepel, hogy jövőre a nyugdíjjárulék a jelenlegi 9,5 százalék helyett 10 százalék legyen.
Az MSZP már pénteken tiltakozott a tervezet ellen, Tukacs István felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket és ne hazudozzon. "A magyar dolgozó polgár ismét veszít, mert a kormány ismét úgy ügyeskedik, hogy pórul járjon, miközben jobb életet, több fizetést ígért neki" - fogalmazott közleményében a képviselő.
A Jobbik "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát, sunyinak azért, mert egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni".
Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szombati közleményben azt írta, "sem a miniszterelnök, sem jobbkezének nevezett minisztere nem vállalta fel az adófizetők terheinek újabb emelését, hanem azt kormánypárti bizottsági tagokra bízta". A jobbikos politikus leszögezte: a párt elutasítja a járulékemelést rejtő bizottsági döntést.
Az LMP számára is elfogadhatatlan a Fidesz-KDNP járulékemelési javaslata, a párt szerint a Fidesz "suttyomban veszi vissza" az adócsökkentést a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelésével. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint a javaslat egyértelművé teszi, hogy az alacsony és közepes keresetűek a Fidesz-féle "adócsökkentés" veszteseivé válnak.
Scheiring Gábor szerint "önmagáért beszél az, ahogy a kormánypártok a parlamenti vitát követően megpróbálták elrejteni egy 39 oldalas dokumentum mélyén járulékemelési javaslatukat". Scheiring Gábor szerint a Fidesz megsérti a magyar állampolgárokat, "amikor azt feltételezi róluk, hogy nem látnak át a szitán: amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másik kezével többszörösen is visszaveszi".
Index/MTI
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listáját is közzétette. Teljes cikk
Ez okozza a legnagyobb kihívást a pénzügyi és számviteli szektorban
A pénzügyi szektorban dolgozók több mint fele tervezi, hogy fizetésemelést kér. Teljes cikk
A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt
A költések összege az év első három hónapjában meghaladta a 86 milliárd forintot. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 1 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Az szja-bevallási tervezetek átnézésére hívja fel a figyelmet az adóhivatal 3 hete
- NAV: online a legegyszerűbb az szja-bevallási tervezetek elfogadása 1 hónapja
- NAV: március 18-áig kérhetik az adózók az szja-bevallási tervezet postázását 1 hónapja
- Még egy hónapig kérhető az szja-bevallási tervezetek postázása 2 hónapja
- 71 éves korunkig kéne dolgoznunk, hogy ne omoljon össze a nyugdíjrendszer? 3 hónapja
- SZJA 2024 3 hónapja
- A személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolásokra hívja fel a figyelmet a NAV 3 hónapja
- NAV: célszerű minél előbb nyilatkozni az szja-kedvezményekről 3 hónapja
- NAV: megújult webes felülettel indul az idei eSZJA-szezon 4 hónapja