A válság végével lelépnek a tehetséges dolgozók

A www. bildungssipegel.de szerint Németország vesztésre áll az Európa legjobb koponyáiért folyó versenyben. Ennek részben az az oka, hogy az ország az elmúlt években nem tudta pótolni a magasan végzett munkavállalók elvándorlását a többi EU-országba. A 2005 és 2009 közötti időszakban 40 ezer magasan képzett munkavállaló hagyta el Németországot, és csak 38.500 érkezett. Eszerint Németország elveszítette korábbi "mágnes" szerepét, amit olyan országok vettek át tőle, mint Svédország, Spanyolország, Ausztria, Nagy Britannia és Belgium. Azt még nem tudni, hogy változik-e a helyzet, ha jövőre megnyitják a német piacot a 12 kelet-európai ország előtt. A tanulmányt készítő Bertelsmann Alapítvány azt javasolja, hogy a kanadai és a brit példák figyelembe vételével alakítsanak ki egy olyan modellt, amely képes lenne Németországba vonzani és megtartani a legtehetségesebb munkavállalókat.

Nem biztos, hogy ugyanez a jelenség a magyarázata, de tény, hogy egyre több német egyetemista tanul külföldön. A szövetségi statisztikai hivatalnak a www.bildungsspiegel.de weblapon ismertetett jelentése szerint 2008-ban 103 ezren voltak, 13 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Főleg az Ausztriában, Hollandiában és Svájcban tanulók száma ugrott meg, és Nagy-Britannia is a kedvelt célpontok között van. Az utóbbi tíz évben folyamatos volt a növekedés. 1998-ban még 28 külföldön tanuló német jutott ezer Németországban tanuló külföldire, 2008-ban pedig már 58. Ebből is látszik, hogy a német egyetemek abszolút vonzóak a külföldiek számára: az 1998/99-es téli szemeszterben 109 ezer külföldi hallgatójuk volt, tíz évvel pedig már 180 ezer.

A külföldi munkavállalókkal kapcsolatos kérdéskör máshol is a figyelem középpontjában áll. A dán külügyminiszter, Lene Espersen aggodalmának adott hangot a Dániában dolgozó, magasan képzett külföldiek adózásának időkorlátjával kapcsolatban - számol be a www.expatica.com. A jelenlegi szabályozás szerint három évig 25 százalékos jövedelemadót kell fizetniük, ha azonban ez az idő lejár, hirtelen akár meg is duplázódhat az az összeg, amit adóként be kell fizetniük. A dán külügyminiszter a nem EEA országokból származó magasan képzett szakemberek számára is könnyebbé tenné a dániai munkavállalást.

Hollandiában a munkaerő öregedése miatt aggódnak. A holland UWV-nek a www.expatica.com portálon publikált tanulmánya szerint a vállalatok 45 százaléka úgy véli, hogy nőni fog alkalmazottai száma jövőre. Az öregedő munkaerő-állományra hivatkozott 38 százalék, 32 százalék pedig a tehetségek megtartását említette cége legfontosabb feladataként.

Európában nem javul a helyzet

Európa több országában is vagy csökken a munkavállalók jövedelme, vagy többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért. Portugáliában megváltoztak az adózással kapcsolatos jogszabályok, többek között az adójóváírás plafonja is, ezért a legtöbb munkavállaló nettó jövedelme csökkenni fog 2011 januárjától. A kormány bevételei ennek köszönhetően 800 millió euróval nőnek - írja az www.expatica.com.

A portál szerint az orosz kormány is csökkenti a közszolgák számát: a következő három évben elbocsátja az állami alkalmazottak 20 százalékát. A 2011-es költségvetésben az áll, hogy ezen a módon tudja a kormány kifizettetni a juttatásokat azoknak, akik a helyükön maradnak, és így tudja az inflációhoz igazítani a fizetésüket.

Valószínűleg még Svájcban is nehezedik a helyzet, erre utal legalábbis, hogy egyre több embernek van egynél több munkahelye. 1991-ben még csak a népesség 4 százaléka járt ebben a cipőben, 2009-ben viszont már 7,4 százalék. Tavaly a nők 10 százalékának és a férfiak 5 százalékának volt több munkahelye. A 40-54 évesek korosztályában a leggyakoribb ez a jelenség - állítja az internetes lap.

Nagy-Britanniában 2,6 százalékkal nőtt ugyan a HR-esek fizetése, de ez még az infláció mértékét sem érte el, és a kutatást végző Xpert HR vezetője, Mark Crail azt mondja, hogy a következő években is csak arra lesz elég, hogy enyhítse az emelkedő árak és a magasabb adók hatását. Ő arra számít, hogy a gazdaság egyes szektoraiban - például a közszférában - befagyasztják a béreket - számol be a www.personneltoday.com.

A szigetországban karácsonykor és a két ünnep között lesznek bajban a munkavállalók és a munkaadók, mert az alkalmi munkások száma az előrejelzések szerint még annak ellenére sem fog nőni, hogy a munkanélküliek száma is emelkedett - írja a www.personneltoday.com. A de Poel ügynökség felmérése szerint a cégek 69 százaléka arra számít, hogy az ünnepi időszakban nem tud majd elég alkalmi munkáshoz jutni. A legrosszabbak a logisztika kilátásai, ahol az ügynökség szerint 42 százalékkal esik vissza a munkavégzők száma, a legjobbnak pedig a kiskereskedelemben és az építőiparban ígérkezik a helyzet, ahol csak 8 százalékos csökkenéssel kell számolni. John Salisbury, a de Poel ügyvezető igazgatója azt mondta, az idén még a tavalyinál is rosszabbul alakul a helyzet, és azt javasolja a HR-eseknek, tegyenek meg mindent, hogy a legjobbakat magukhoz tudják vonzani. Egyébként van esély az alkalmi munkások számának növekedésére, mert 2011-től ugyanolyan jogokat élvezhetnek majd, mint az állandó alkalmazottak, feltéve, hogy legalább 12 hetet dolgoznak egy helyen. Az, hogy most az alkalmi munkások száma még a munkanélküliség magas szintje ellenére sem nő, azt mutatja, hogy sokan mégis az állandó munkára várnak.

Elégedetlen vezetők

Persze nem ez a legnagyobb probléma a szigetországban. Nagy-Britannia legnagyobb cégeinek azzal kell szembenézniük, hogy a gazdaság fellendülésével elhagyja őket vezetőjük. Az ország 500 legnagyobb vállalatának 200 vezetője megkérdezésével végzett, és a www.personneltoday.com portálon publikált kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nincs megelégedve a cégnél játszott szerepével, 57 százaléknak pedig a munkaadójával szemben vannak kifogásai. Csaknem felük - 43 százalékuk - már lépett is, és aktívan keres új állást a cégen kívül, a vezetők 10 százaléka pedig már talált is. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy a válság alatt sok cég nem figyelt oda a vezetők fejlesztésére, és így pont akkor veszítik el a legtehetségesebb munkavállalóikat, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Azt állítják, ha a cégek kreatívan gondolkoznának, még most is visszafordíthatnák a folyamatot.

A válság egyik következménye, hogy kisebb irodákba szorultak a cégek, mert a bérleti díjak vagy a rezsi mérséklésével is próbálták költségeiket csökkenteni a nehéz időkben. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb hely jut egy-egy munkatársnak, bár néhány cégnél, ahol népszerűvé tudták tenni a távmunkát és a rugalmas munkaidőt, ezt meg tudták úszni - írja a www.personneltoday.com. Szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy ha kisebb a hely, érdemes az infrastruktúrát és a munkahelyi design-t is átgondolni. A legtöbb munkavállaló elfogadja, hogy elveszíti külön irodáját, vagy sűrűbben vannak elhelyezve az íróasztalok, de cserében azt várja, hogy legyenek nagyobbak a közösségi illetve azok a terek, amelyek a munkavégzést támogatják. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a fiatalabb és az idősebb munkavállalók igényei is egészen különbözőek lehetnek.

A távmunka még nem ért el áttörést

A Virgin Business Media független kutatóintézetnek a www.personneltoday.com portálon bemutatott felméréséből az derül ki, hogy a legtöbb cégnek, főleg a kis- és közepes cégek közül még mindig vannak ellenérzései a távmunkával kapcsolatban: mindössze 14 százalékuk támogatja. 43 százalékuk attól tart, hogy a széttagozódott csoportok kevésbé hatékonyak, és sokan a munkavállalókat is féltik attól, hogy feszültnek vagy elszigeteltnek érzik magukat.

Pedig az otthoni munkavégzésnek köszönhetően egészen pontosan 47 perc 48 másodpercre csökkent az ingázásra fordított idő Nagy-Britanniában, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt tíz évben. Munkaórákra lefordítva ez napi 339 millió font kiesést jelent. Az utazásra fordított idő 198-tól 2006-ig évről évre növekedett, a csúcspontját pedig - 52 perc 36 másodpercet - 2006-ban érte el. 2006 és 2008 között 291 ezerre nőtt az otthon dolgozók száma, egyedül 2008-ban 232 munkaórát töltöttek ezzel. Sokan kedvezőnek tartják az ingázás idejének a csökkenését, mert úgy vélik, már most is a britek dolgoznak a legtöbbet Európában.

A team-munkában mégis lehet valami, a www.bildungsspiegel.de legalábbis azt állítja, hogy a nők könnyebben csinálhatnak karriert, ha egy jól működő team tagjai. A kis- és középvállalatoknál sokkal inkább a vállalati kultúrán múlnak a nők előmeneteli lehetőségei, semmint a személyzeti stratégián. A portál által idézett tanulmány másik érdekes megállapítása, hogy a vezető pozícióban lévő nők ritkábban szerepelnek a médiában, mint férfi kollégáik, ha pedig mégis akkor gyakrabban jelennek meg bulvárkörnyezetben.

A közösségi média megkerülhetetlen

Világosan kirajzolódó trend az is, hogy a közösségi média az életünk részévé vált. Az USA-ban minden öt cégből egy azt tervezi, hogy 2014-re a Twitterhez hasonlító közösségi médiumok lesznek fő kommunikációs eszközei, amihez az is hozzájárul majd, hogy addigra tovább bővül felhasználóik száma. A múltban a legtöbb cégnél e-maileken vagy jól strukturált alkalmazásokon keresztül kommunikáltak a munkavállalók. A www.workforce.com szerint arra lehet számítani, hogy lassan összeolvad az e-mail és a közösségi média, ahogyan ez a változó munkastílusnak és a demográfiai trendeknek is jobban megfelel. Már most is gyakoriak a kör-e-mailek, idővel pedig még több szociális jellemzőjük lesz, a közösségi oldalak pedig e-mail-rendszerekkel is bővülnek.

A marketingigazgatók 90 százaléka már ma is céges célokra használja a közösségi médiát Amerikában - a lehető legváltozatosabb módon. Az erről szóló, 350 marketingvezető online megkérdezésével idén júliusban és augusztusban készített felmérést a www.workforce.com portál mutatja be. Az anyag másik érdekes megállapítása, hogy a piaci szereplők 55 százaléka napi rendszerességgel olvassa illetve használja a tartalom megosztására a közösségi médiát - olyan oldalakat, mint a Facebook, a LinkedIn, a blogok és a wikik -, több mint egyharmaduk pedig a részt vesz az ezen folyó párbeszédekben is, méghozzá nem kevés időt ráfordítva: hetente átlagban 19 órát töltenek ezzel.

Persze a posztolásokat megfelelően kell kezelni. Az USA-ban nagy port vert fel az az eset, amikor egy orvosi eszközök szállításával foglalkozó cég még 2009 decemberében kirúgta egyik alkalmazottját, aki Facebook-oldalán becsmérlő megjegyzéseket tett főnökére. Az történt, hogy az illető alkalmazottnak válaszolnia kellett volna egy személyével kapcsolatos vevői panaszra, főnöke azonban elutasította azt a kérését, hogy a válaszadáshoz szakszervezeti képviselője segítségét kérje - írja a www.hreonline.com. Az ügyben nemrég született meg a döntés, amely szerint a lépés jogtalan volt, ugyanis a közösségi oldalon megjelentett tartalom védettnek számít, a "cenzúrázása" pedig korlátozná az embereknek azt a jogát, hogy megbeszéljék az ügyeiket egymással, főleg barátaikkal és családtagjaikkal. Az a munkaadó, amely emiatt bünteti meg alkalmazottját, törvényt sért. Szakértők azt mondják, sok vállalatnál nincsenek előírások a közösségi média használatáról, pedig mindenkinek figyelmet kellene szentelnie a témának, szem előtt tartva az említett esetet. Zárójelben persze meg lehet jegyezni, hogy a bíróság álláspontja az USA-ban sem egyértelmű, mert volt olyan hasonló ügy, amelyben pont ellentétes ítélet született. Az is világos ugyanis, hogy egyetlen munkavállaló sem tehet munkaadójával kapcsolatban becsmérlő, megkülönböztető vagy becsületsértő kijelentéseket.

Egyre többen drogoznak

A másik olyan téma, ami mostanában borzolja a kedélyeket az USA-ban, az a 2014-től életbe lépő egészségbiztosítási reform kérdése. A Mercer november közepén a www.hreonline.com portálon publikált kutatása szerint a különböző pénzügyi ösztönzők ellenére is csak kevés vállalat - a legalább 500 embert foglalkoztatók 6 százaléka, és a 10 ezernél többet foglalkoztatók 3 százaléka - tervezi, hogy mérsékeli ezzel kapcsolatos terveit. Mindez sokkal kevesebb annál, mint amit a kutatás indításakor feltételeztek. Azok a munkaadók, amelyek megszüntetik dolgozóik egészségbiztosítását, 2014-től éves szinten 2 ezer dolláros büntetést kénytelenek fizetni minden olyan alkalmazott után, akit hetente 30 óránál több időben foglalkoztatnak. Mivel azonban az egy főre eső biztosítás éves költsége 9 ezer dollár lesz dolgozónként, többen úgy vélték, hogy sok cég inkább a büntetést választja.

A www.hreonline.com portálon publikált tanulmány szerint az elmúlt négy évben megugrott azoknak a munkavállalóknak a száma, akiket azon kaptak, hogy ópiátok - például morfium, kodein, ópium, heroin - hatása alatt álltak a munkahelyükön. 2008 és 2009 között 18 százalékos volt a növekedés, 2005-höz képest pedig 40 (!) százalékos. Ez valószínűleg egyrészt annak köszönhető, hogy egyre könnyebb hozzájutni ezekhez a szerekhez, mert az orvosok viszonylag könnyen - sokszor szükségtelenül is - felírják őket, másrészt pedig annak, hogy a céges drogtesztek is szigorúbbá váltak. Szakértők azt mondják, a HR-eseknek ki kellene dolgozniuk az ezzel kapcsolatos szabályozást is, annál is inkább, mivel az ópiátok használata munkahelyi balesetekhez is vezethet. Tisztában kell lenni azzal is, hogy csak azért, mert pozitív lett a tesztje, nem rúghatnak ki egy munkavállalót - legalábbis Amerikában.

Zárjuk a lapszemlét egy jó hírrel: úgy tűnik, az elmúlt két év költségcsökkentései, elbocsátásai és csődjei után az amerikai vállalatvezetők most jobbnak ítélik kilátásaikat: a múlóban lévő válság egyik jele, hogy idén sok cég tervez karácsonyi partit, és ismét fontosnak tartja, hogy a teljesítményeket jutalmakkal is elismerje. A PricewaterhouseCoopers 1700 embert foglalkoztató chichago-i irodájának vezetője a www.workforce.com portálon azt mondta, hogy az elmúlt 12-24 hónapban nem tapasztalat ekkora optimizmust. Ez a város vendéglátóiparának is örvendetes fejlemény, amely az elmúlt két évben sokat szenvedett a válság miatt. Most van remény a kilábalásra, hiszen a céges foglalások száma megugrott a tavalyihoz képest. Ez nem egyedülálló jelenség: az USA-ban a munkaadók 76 százaléka tervezi, hogy tart valamilyen év végi céges ünneplést, és bár ez még a 2005-ös 83 százalékos csúcs alatt van, a tavalyi 67 százalékhoz képest nem rossz.