Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Vezetési tanácsok a Bibliából

Biblia és menedzsment - első hallásra talán furcsán hangzik, hogy a szent könyv történetein keresztül mélyedjünk el a vezetéstudományban. Tomka János és Bőgel György könyve azonban újító gondolatokat megfogalmazva tárja fel az élet alapigazságait, és bibliai történetekbe ágyazva ismerhetjük meg a jó vezető ismérveit.

Milyen választ adnak több ezer éves történetek a ma kérdéseire? A Biblia meglepő bőséggel foglalkozik üzleti és vezetési kérdésekkel, helyzetekkel, amelyet A vezetés egykor és most - A Biblia és a menedzsment című különleges vezetéstudománnyal foglalkozó könyv tár elénk. - Ez a könyv nem jöhetett volna létre a közönség érdeklődése nélkül - emelte ki a könyv egyik szerzője. A könyv alapötlete ugyanis két évvel ezelőtt született meg Dr. Tomka Jánosban és Dr. Bőgel Györgyben, amikor a szerzők egy hasonló témájú és felépítésű főiskolai előadássorozatra készültek. Az érdeklődést látva elhatározták, hogy a tárgyalt vezetési kérdések sorát kibővítve könyvet írnak. - Akkor lennék boldog, ha egy év múlva egy könyvtárba betérve azt látnám, hogy a könyvet sokan forgatták - mondta Bőgel György a közelmúltban tartott könyvbemutatón.

Útmutató a teológia és vezetés világába

A modern vezetéstudomány fontos problémáit a Biblia gazdag jelentéstartalmú részletei felől közelíti meg. A könyv fejezetei bibliai és modern szakaszokból állnak: mindegyik egy kiválasztott bibliai történettel kezdődik, majd a példa vezetési vonatkozásait összefoglaló átkötés után a modern rész következik, amit a bibliai példa elemzése követ.

- A vezetéstudomány és a teológia eddig még nem ölelkeztek egymással, most azonban megteszik, anélkül hogy pajzán dolgot cselekednének. Ez a könyv útmutató a teológia, vezetés világába, lehetőséget ad a Biblia mélyebb megismerésére, ugyanis több ezer éves bölcsességet, vezetési tapasztalatot sűrít magában - mondta Dr. h.c. Szebik Imre ny.püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke. A Biblia több ezer éves tanmeséi a mai napig érvényesek -mondta Dr. László József, Harvard Business Review vezető tanácsadója, a könyvbemutatón tartott kerekasztal-beszélgetés moderátora. - Úgy gondolom, hogy a globális tudás szelete megvan ebben a könyvben - jelentette ki, utalva arra, hogy a tudomány a világmindenség mindössze 5 százalékáról bír megbízhatónak nevezhető információval. - Ha egy vezető egész életében tanul, akkor kerül birtokába ennek az 5 százalék globális tudásnak, s ennek a folyamatnak még nagyon az elején vagyok - ismerte be Reményi Csaba, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki előszót írt a könyvhöz. Sok aktualitása van a könyvnek - folytatja Reményi -, de a történeteket egészében kell nézni.

Reményi Csaba a kötet előszavában kiemelte a Wall Street Journal néhány évvel ezelőtti cikkét, amely szerint számos amerikai vállalatvezető fordul a Bibliához tanácsért és alkalmazza a zsidó-keresztény kultúrkör által kijelölt értékrendet, gondolkodásmódot, gyakran tudattalanul. Az Oracle vezetője Jim Collins Jóból kiváló című könyvét is idézi, amely a Fortune 500-as cégek vezetőinek személyiség profilját vizsgálva megállapította, hogy a szakmai eltökéltség mellett a személyes alázat különbözteti meg a legkiemelkedőbb vezetőket. A bibliai történetek főszereplői (mint József, vagy Jézus) számos esetben jó példát szolgáltatnak erre. Miként az Oracle vezetője rámutat, a szaksajtóban, konferenciákon felkapott vezetői irányelvek jó része gyorsan feledésbe merül, míg a Biblia lapjain sok időtálló, általános érvényű vezetési tanácsot találhatunk. Reményi Csaba szerint nagyon fontos téglák a vezetői tréningek, de két nap alatt még a legjobb trénerek sem tudnak jó vezetőt faragni az emberből.

Megosztott tudás, hálózatosodás

Az értékteremtő együttműködésre, megosztott tudásra jó példa maga a könyv, hiszen szerzői - mint arra Reményi Csaba rámutatott - egymással rivalizáló intézmények képviselői, ez maga az együttműködve versengés. A kötethez ajánlást író Dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, lelkészi elnök is a két terület együttműködésére hívta fel a figyelmet. Úgy véli, a globális tudás és az egymásra csodálkozás arra utal, hogy valami meg fog változni a világban. - Kiderül, hogy a normamentes, destruktív kontroll alatt lévő gazdasági mechanizmus egyszerűen összeroppan, ha kivész belőle a morális elem, a bizalom - mutatott rá. Bölcskei Gusztáv egy francia szociológusra hivatkozva kijelentette: 2010-2011 a morális riposzt éve lehet a gondolkodásban, közgazdaságban.

László József is ezt támasztotta alá Gary Hamel professzor cikkét idézve, aki azt írta, újra kell gondolni, hogy az erkölcs milyen szerepet kapjon a menedzserképzésben, eddig ugyanis nem volt túl nagy jelentősége. - A vezetők abban a tévhitben élnek, hogy őket más fából faragták, kinevezésükkel megszűnik emberi mivoltuk. Egy idő után azonban rájönnek, hogy minél inkább emberségesek, annál jobban látják el vezetői feladataikat. -Próbáljunk meg vezetőként is az emberi minőségre törekedni. Ennek a könyvnek ez az egyik legfőbb üzenete számomra - mutatott rá Pulay Gyula, egykori államtitkár. Az Állami Számvevőszék Kutatóintézetének főigazgatója hozzátette: azért voltak a bibliai vezetők is sikeresek, mert hiteles, erkölcsös emberek voltak.

A vezető szerepkörei, feladatai

Rögtön az első fejezet, amely a vezetői szerepek és feladatok címet kapta, belevág Mózes 2. könyvébe, és azon keresztül világítja meg, hogy még a legnagyobb vezetők is gyakran rosszul végzik a dolgukat. Logikai szempontból egy vezetőnek meg kell tanulni tervezni, szervezni, mérni, és ha kell, beavatkozni és dönteni. Ha minden megy a maga útján, akkor hátradőlhet, csak a rendkívüli eseményeknél kell beavatkoznia. A könyv minden fejezetben nagy nevű gondolkodóktól, vezetéstudományi szakemberektől idéz, előfordul, hogy egy Shakespeare művet hív segítségül a magyarázathoz. Az első fejezetben a Henry Mintzberg által meghatározott vezetői szerepkört és szerepeket sorolja fel. Megkülönböztetünk interperszonális, információs és döntési szerepeket. A fejezetben részletesen leírják a vezető főbb feladatait, a vezetővel szembeni elvárásokat s mindezt Mózes példáján keresztül érthetjük meg.

A könyv kiemeli, a vezetőnek első körben meg kell osztania a feladatokat, ezzel nem veszíti el a hatalmát, de a felelősségtől sem szabadul meg. A képviselet ugyanis azt jelenti, hogy a ránk bízottak érdekeit érvényesítjük a főnökünk előtt, ehhez azonban nem mindenkinek fűlik a foga. A vezető második fontos szerepe a tanítás. A könyv szerzői szerint azonban korunk vezetői sokszor az üzleti iskolákra hárították ezt a szerepet. A harmadik feladat a vezetők kiválasztása és fejlesztése. Fontos feladat a szervezetépítés, ahogy a nagy döntések meghozatala is. Ha azonban valaki átengedi a beosztottjának a nagyobb döntést, akkor ő nem vezető.

Hatalom és befolyásolás

A hatalmat a befolyásolás képességeként értelmezi a könyv. A hatalmi játszmákat, az érdekellentéteket Jézus és Pilátus viszonyán, majd a vezető döntésén keresztül igyekszik bemutatni a mű. Meg kell határozni az érintetteket, majd fel kell tárni azok érdekeit, céljait. A hatalom gyakorlásához szükség van hatalmi bázisra (pl. szabályzat, pénz, információ szaktudás, kapcsolat), a hatalom gyakorlásának szándékára, ahhoz illő taktikára. Lényeges, hogy ez a bázis fontos legyen a vállalatnak és monopolizálható. Előfordulhat, hogy valaki nem rendelkezik ilyen hatalmi bázissal, csak mások hiszik azt. Hatalmi játszmát játszik például az a vezető, aki olyan irányba igyekszik terelni a stratégiai döntéseket, hogy ő nélkülözhetetlenné váljon.

A tudás megosztása - csak okosan

A szakértői hatalmi játszma első számú szabálya azonban szöges ellentétben áll az előzőekben bemutatott tudásmenedzsment törekvéseivel, értékrendjével. Ez utóbbi szerint ugyanis a tudást közkincsé kell tenni, hiszen azáltal (pl. intranet) emelkedik a szervezet tudástőkéje. Az a szakértő azonban, aki nem monopolizálja tudását, saját érdekei ellen cselekszik. A könyv leszögezi, egy racionálisan gondolkodó szakértő úgy osztja meg tudását, hogy pénzben, előrelépési lehetőségben többet nyerjen. Erre Poncius Pilatus példáját hozzák fel, aki azért nem tudta érvényesíteni akaratát, "mivel zsarolható volt", így elveszítette a hatalmi játszmát és még felelősséget sem vállalt azért. Itt idézi a könyv OS Guinness-t, aki szerint a "hatalom az a képesség, hogy az ember az ellenállással szemben is érvényesíteni tudja az akaratát." Hét tanácsot is adnak a hatalom megőrzéséhez.

Kudarc és kilábalás

Az életben a siker és a kudarc, bukás párban járnak, hiszen nincs fejlődés kreatív rombolás nélkül. Pontosan erre próbál rámutatni a VI. fejezet József példáján keresztül. Megtanuljuk, a sikerhez vezető út, tanulni a kudarcokból. Kudarchoz vezet például a sikerből eredő önhittség és arrogancia, a növekedés hajszolása, a veszély és a kockázat tagadása is. Ugyanakkor az is veszélyes lehet, ha a vezető úgy gondolja, minden kérdésre jó választ tud adni, vagy az, ha valakitől nem kap fenntartás nélküli támogatást, az ellene van. A könyv szerint József úgy tudott mindig felülkerekedni a kudarcon, hogy kitartóan dolgozott, ragaszkodott az alapelvekhez, használta képességeit, érzékeny volt más problémáira és bölcs döntéseket hozott.

Szolgáló vezetés és a 6+1 vezetési stílus

"Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok". Jézus Krisztus szenvedéstörténetének nyitányával indul a IX. fejezet, amely szolgáló vezetést és a vezetési stílusokat mutatja be. A fejezet definiálja az érzelmileg intelligens embert, EQ nélkül ugyanis a vezető nem tudja megérteni az embereit, így motiválni és befolyásolni sem tudja őket.

1. Az iránymutató vezetési stílus hat a legpozitívabban a szervezetre, amikor a vezető egy vízió elérésére mozgósítja az embereket.

Jézus elmagyarázza tanítványainak, hogy a vezetés nem a mások fölötti uralkodást, hatalmaskodást jelenti. "Minél inkább vezetővé akar valaki válni, annál inkább arra kell törekednie, hogy a többieket segítse és támogassa." Az első számú vezetőnek pedig rabszolga módjára kell szolgálnia mindenkit, ami annyit jelent, hogy vezetnie kell őket. A szolgáló vezetés lényege, hogy mindig azt a vezetési stílust alkalmazzuk, amelyikre az embereknek valóban szükségük van.

2. A személyiségtisztelő vezetési stílus alkalmazásának lényege, hogy a résztvevők bevonásával teremt konszenzust. A demokratikus vezetést sokan bírálják, mivel könnyen ki lehet bújni a felelősség alól. Főként akkor, ha valaki csak eljátssza azt.

3. A követelményállító vezetési stílus jelszava "Tegye, amit én, most!" A szakemberek szerint akkor célravezető ezt a stílust használni, ha gyors eredményeket várunk motivált és kompetens emberektől.

4. A kényszerítő vezetési stílus ellentmondást nem tűrő módon azonnali teljesítést követel.

5. A kapcsolatközpontú vezetési stílussal harmóniát lehet teremteni és érzelmi köteléket lehet kiépíteni. Jelszava: "Első az ember".

6. A felkészítő: jövőre koncentrálva fejleszti az emberek képességeit. A felkészítő vezetési stílust minden vezetőnek alkalmaznia kell. Peter Drucker szerint erre azért van szükség, mert "egy vezető tesztjét nem az jelenti, hogy hogyan teljesít. Az igazi próbát az jelenti, mi történik, ha elhagyja a terepet. A valódi tesztet a követés jelenti. Ha a vállalkozás abban a pillanatban összeomlik, amikor ezek a csodálatos, karizmatikus vezetők elmennek, az nem valódi vezetés."

+1. Gondoskodó vezetési stílus a szolgáló vezetés megkoronázása.

Daniel Goleman szerint minden vezetőnek a hatból négyet el kell sajátítania.

Tomka János tanulgatja a szolgáló vezetést és reméli, hogy időnként sikerül alkalmaznia. Így vall vezetési stílusáról: "Azt hiszem, hogy hozzám az iránymutató, a követelményállító és felkészítő vezetési stílus áll a legközelebb, de sajnos időnként használnom kell a kényszerítést is (Jézus egyetlen egyszer alkalmazta ezt a stílust: amikor megtisztította a templomot a kereskedőktől és pénzváltóktól)."

Bőgel György egyetemi emberként nagyjából tíz évet töltött vezetői pozícióban. Azt tapasztalta, hogy a legfontosabb dolog a bizalom. "A bizalom nem születik meg magától, a bizalom építése olyan mint egy befektetés: áldozni kell érte, kockázatokat is fel kell vállalni, hogy később hasznot hozzon."

A vezetés egykor és most - A Biblia és a menedzsment
Nemzeti Tankönyvkiadó, 335 oldal
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk