kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 13 éve

Jól dolgoznának, de kevés esélyük van az autistáknak

Egy telefonos felmérés szerint 305 szervezetből egy esetében fordult csak elő autizmussal élő alkalmazott. Más fogyatékos csoportokban ugyancsak sok a munkára váró ember, nem kis részben azért, mert a foglalkoztatásukat segítő civil szervezetek anyagi háttere még mindig megoldatlan.

Hogyan dolgoznak az autisták? A legszívesebben egymás között, nyugodt környezetben. Bár vannak, akik teljesen önállóak, jelentős részük felügyeletet igényel, ezért összetett feladat kijuttatni őket a nyílt munkaerőpiacra. Annak ellenére, hogy piacgazdaságban élünk, keveset hallani a fogyatékos személyek által készített termékek sikeréről, pedig van miről beszélni. A Fruit of Care márkanéven forgalmazott "Tata csemegéje" termékcsaládot kilenc autista fiatal állítja elő. Az Esőemberekért Egyesület tagjai és segítőik tavaly 3 millió forint bevételt könyveltek el a kézi munkával és kisgépekkel gyártott lekvárok, mézes, olajos termékek után. Az 5600 üveg éves volumen hátterében termelésirányító szakember, képzések, összetett csapatmunka áll, ahogy egy profi üzemben. Különben minden annyira más a megszokottól, amennyire egyedi az autista személyek közössége.

A gyümölcsöt a beszállítóiktól vásárolják, az egyéb működési költségeket pályázatokból és önerőből fedezik, a bér és járulékok 75 százalékát akkreditált foglalkoztatóként állami támogatásból fizetik ki. - De csak február végéig, mert arról nincs hivatalos információnk, mi lesz a lejáró állami bér- és járuléktámogatással. Más okból is aggódunk. 2008 óta nem igényelhető felnőttképzési támogatás, ami az autisták számára az élethez és munkához szükséges tanulási folyamatot finanszírozta, az éves 10 millió forintot azóta sem tudjuk pótolni - mondta el Schenk Lászlóné, a tatai Esőemberekért Egyesület elnöke, aki könyvtárosként alapította több család összefogásával a mára lakóotthont, foglalkoztatót is üzemeltető szervezetet. A foglalkoztatást saját cégük végzi, mely a válság ellenére nem tervezi, hogy egyet is elbocsát a szerződéssel dolgozó autista fiatalok közül, akik továbbra is napi 7 órás foglalkoztatásban, minimálbéres fizetéssel dolgoznak.

A nyílt munkaerőpiacon kevés autista dolgozik, a változtatás lehetőségét vizsgálta és foglalta össze Láthatatlanok című 2010-es kötetben az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ). A kutatásból kiderül, hogy az autisták nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása elenyésző nagyságrendű, a munkáltatói telefonos felmérés szerint 305 szervezetből egy (0,3 százalék) esetében fordult elő autizmussal élő alkalmazott. Néhány adottság, ami az elhelyezkedést nehézzé teszi: az oktatási rendszerből való kilépés után nincs átmenet a foglalkoztatásba; nehezen illeszkednek be; a munkaerőpiacra kilépésüket segítő szolgáltatás nem érhető el országosan, pl. a Tiszántúlon nincs.
A Láthatatlanok című kötet "szülői interjú" fejezetében autista gyermeket nevelő édesanya számol be tapasztalatairól. Enikőnek találnánk is lakóotthont, be is fogadnák. Ügyes sok dologban, nagyon szépen tud például szőni. Hogyha odavinnék egy gépsorhoz, megmutatják neki háromszor-négyszer, onnantól kezdve csinálja. Precíz. Részdolgokat nagyon precízen meg tudna csinálni. A memóriája nagyon jó, és főleg abban, ami érdekli, pl. évekkel ezelőtt látott filmek szövegét pontosan idézi, matematikából jó, nagy a szókincse.


A tanulmány szerint a társadalom fél az autizmussal élő személyektől, másrészt a fiatalokat féltik a szüleik, akik sokszor ellenérdekeltek, mert munkába kerülő gyerekük után nem jár ápolási díj, amit az AOSZ szerint úgy lehetne ellensúlyozni, hogy az ápolási díjról visszatérők támogatást kapnak. A munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentességgel kapcsolatos előnyökkel motiválhatók fogyatékkal élő emberek alkalmazására, ugyanakkor az egészségkárosodottakkal és a többi fogyatékos személlyel szemben az autizmussal élő emberek hátrányban vannak. Sok esetben nagyobb ráfordítást igényelnek a munkaadó részéről is, ezért a tanulmány javasolja, hogy a foglalkoztatásukkal felmerülő pluszköltségeket a rehabilitációs hozzájárulás differenciálásával, külön finanszírozással kompenzálják. A munkáltatókat azzal is érdekeltté lehetne tenni, hogy egyszerűsítik az autisták foglalkoztatásához előírt bonyolult akkreditációs rendszert.

Karrierút keresés

A rendszerváltás óta állandósult probléma, hogy a nyílt munkaerőpiacon szívesebben alkalmaznak egészségkárosultakat (pl. krónikus betegeket, vese-, szív-, cukorbetegeket), mint súlyos fogyatékosokat. Az elmúlt 5-6 évben romlott a helyzet, mert a gazdasági stagnálás és válság idején a súlyos fogyatékosokat bocsátották el elsőként a munkáltatók.

- A fogyatékos személyek alacsony foglalkoztatottsági arányának oka elsősorban az, hogy a nem nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatási formákból (szociális foglalkoztatás, a védett szervezetek és az akkreditált munkahelyek) nincs átjárás a nyílt munkaerőpiacra, és visszafelé sem - mondta el Vályi Réka, az Autisták Országos Szövetségének ügyvezetője. - Ezt erősíti, hogy a jelenlegi támogatási rendszer, illetve a forrásbefagyasztás, és a további akkreditációk leállítása miatt például az akkreditált munkahelyek a létszám megtartásában érdekeltek - tette hozzá. Vályi szerint nem beszélhetünk karrierútról a fogyatékos személyek esetében. A változástatás érdekében ösztönözni kell a többlépcsős foglalkoztatási rendszer kialakítását, lehetővé kell tenni az átjárást a nyílt munkaerőpiacra, hogy saját tehetsége szerint, a lehető legnagyobb önállóság elérésével teljesedjen ki a fogyatékos személyek élete.
A különböző fogyatékos csoportok speciális helyzetére megoldást kereső munkaerő-piaci szereplők mellett a legnagyobb múltra visszatekintő általános szolgáltató a Motiváció Alapítvány. Az ügyfeleik fogyatékosság szerinti megoszlását vizsgálva a legnépesebb csoportot a mozgássérültek, a hallássérültek és a pszichiátriai betegek képviselik. Évente kb. 400 ügyfelet készítenek fel az álláskeresésre, közülük 70-80 főt juttatnak ki a munkaerőpiacra. Ez kiemelkedő eredmény a fogyatékos személyek országosan 6-10 százalékos elhelyezkedési arányához képest, de nem éri el az európai uniós foglalkoztatás átlagát. - A rehabilitációs hozzájárulás emelését egyrészt esélyt adó kezdeményezésnek tartom, viszont 2010 elején beindult a "roki business", ennek hatására érezhetően megnövekedett a fogyatékosok iránti kereslet - tudtuk meg Almásy Zsuzsától, a Motiváció Alapítvány Munkaerő-piaci Szolgáltatás vezetőjétől. - Ez önmagában örvendetes, a baj csak az, hogy nem mindig találkozik a kereslet a kínálattal. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyes cégek kampányszerűen vettek fel fogyatékosokat, sok esetben meggondolatlanul, azért hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetni - fejtette ki. Jellemző eset, amikor pl. egy üzletlánc árufeltöltő és pénztárosi munkakörökre vár fogyatékosokat, de közülük kevesen tudnak megfelelni a munkakör követelményeinek, amiken a cégek egyelőre nehezen változtatnak.


A siketvakok számukat és munkavállalási esélyeiket tekintve hasonló helyzetben vannak, mint az autisták. - Az esélyeket a munkáltatói oldal felkészületlensége is rontja. 90 százalékuk nem tud mit kezdeni a fogyatékos személyekkel: nem tudja, hogyan viselkedjen velük, mi a teendője, a valós igényei, és ehhez mérten hogyan végezze az akadálymentesítést. Minderre a civil szervezetek által elkezdett foglalkozási rehabilitáció jelent megoldást, ami támogatja a munkába helyezést és a munkahely megtartást is - fejtette ki Kedves Éda, a Siketvakok Országos Egyesületének (SVOE) ügyvezetője.

Tovább bonyolítja a helyzetet a kiszámíthatatlan támogatási rendszer, ami a nagyobb szolgáltatókat is megviseli, bár annyiban más a helyzetük, hogy jobb esetben pár hónapnyi működésre elegendő saját tartalékkal rendelkeznek. - Munkaerő-piaci szolgáltatásunk egyáltalán nem nyugszik biztos alapokon, "pályázat-függők" vagyunk, működésünket más forrásból nem tudjuk biztosítani, ezért bizonytalan a helyzet - mondta Almásy Zsuzsa. - Ha van kiírt és megnyert pályázatunk, akkor működünk, ha nincs, lehúzhatjuk a rolót - tette hozzá és emellett azt is megtudtuk, hogy 2010-ben két hónapot dolgoztak úgy, hogy nem tudták, lesz-e anyagi forrásuk, amiből legalább munkatársaik bérét ki tudják fizetni. Végül egy pályázattal 2011. november 30-ig biztosított a működésük, de hogy ezután mi lesz velük, arról még fogalmuk sincs.

A költségvetés szerint a 2011-es Munkaerő-piaci Alap (MPA) Rehabilitációs Alaprészében nincs pénz, ami jelentős károkat okoz a szektor működésében, ha ezt valamely más forrás átcsoportosításával nem pótolja a kormány. - Az MPA nulla forintos kiadási oldala azzal a hatással járhat, hogy ellehetetleníti a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek re-integrációját, akik azért megváltozott munkaképességűek, mert állapotukból eredően nem tudnak 100 százalékos teljesítményt nyújtani, ezért foglalkoztatásuk esetén a munkáltató némi kompenzációt, bértámogatást kaphatott - fejtette ki Almásy Zsuzsa. Ezt a lehetőséget 2009 szeptemberében befagyasztották, azóta új bértámogatás igénylésére nincs mód. Hozzátehetjük, hogy a kormányzat színétől függetlenül minden évben hasonló forgatókönyv szerint működnek a civil szervezetek, melyek azért dolgoznak, hogy munkához juttassák a fogyatékos személyeket, miközben a látványos előrelépést biztosító támogatási rendszer sehol sincs.


  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk