Megjelent: 13 éve

Így keresnek állást a magyarok

A legtöbb álláskereső először az ismerősökhöz fordul, az internet inkább a fiatalok körében népszerű - állapítja meg a Workania.hu kutatása. Egy uniós jelentésből pedig az derül ki, hogy hazánkban elmarad a magasabb végzettségűek elhelyezkedési statisztikája az Európai Unió átlagától.

images

A magyar lakosság 18 százaléka keresett aktívan állást az elmúlt egy év során. Legtöbbjük a fiatal generációból került ki: a megkérdezett 18-24 éves válaszadók 39 százaléka, a 25-34 évesek 24 százalékaa keresett valamilyen munkát az azt megelőző egy év során - derül ki a Workania.hu internetes állásportál reprezentatív kutatásából.

Érdekes adat, hogy a megkérdezett diákok 46 százaléka, míg a munkanélkülieknek 77 százalékaa keresett aktívan állást 2009 és 2010 novembere között. 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy tervezi vagy számít rá, hogy állást fog keresni a közeljövőben.

A diákok mintegy fele gondolja úgy, hogy munkalehetőség keresését folytatni fogja, a munkanélküliek 76 százaléka tervez aktív álláskeresést a következő 12 hónapban. A 18-24 évesek 40 százaléka válaszolt úgy, hogy mindez a tervei között szerepel.

A Workania azt is megvizsgálta, hogy az aktív álláskeresők milyen forrásokat vesznek igénybe a munkakeresés során, illetve történt-e változás e tekintetben az előző évekhez képest. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2008-ban a megkérdezett aktív álláskeresők 47 százaléka vette igénybe a családtagokat, barátokat, vagy az ismerősök hálózatát, mint információforrást, 2010-ben már 58 százalékuk folyamodott az álláskeresés e formájához.

A nyomtatott hirdetéseket a megkérdezettek 55 százaléka figyelte rendszeresen 2008-ban, 2010-ben 60 százalékuk. A munkaügyi hivatalnál álláskeresés ügyében a megkérdezett álláskeresők 29 százaléka járt 2008-ban, 39 százalékuk tavaly.

Az internetet az összes álláskereső harmada használta 2008-ban, 34 százaléka 2010-ben. A rendszeres internet hozzáféréssel rendelkező álláskeresők körében a világhálót már a megkérdezettek 60 százaléka használja.

Az internet a fiatalabb álláskeresők körében a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 64 százaléka, a 25-34 évesek 54 százaléka, a diplomás álláskeresők 59 százaléka, a főiskolai/egyetemi hallgatók 70 százaléka jelölte meg elsődleges álláskeresési forrásként az világhálót.

Ehhez képest a 45-54 évesek 68 százaléka és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 60 százaléka elsősorban a nyomtatott újsághirdetéseken keresztül igyekezne új állást találni.

A személyes kapcsolati hálók fontossága pedig leginkább a kisebb településeken mutatkozik meg: 20-50 ezres városban lakók 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ismerősökön keresztül próbálkozna a munkakereséssel.

A magasabb végzettségűeknek a legnehezebb elhelyezkedniük

Az Európai Unió átlagától messze elmaradva, Magyarországon vannak a legrosszabb helyzetben a magasabb végzettségű munkakeresők: a sikeres álláskeresőknek ugyanis csupán 12 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez a mutató Írországban 37 százalék - világít rá egy uniós jelentés.

A foglalkoztatottság Magyarországon, 2000-2009 között még mindig messze elmarad az Európai Unió átlagától, erős sereghajtónak bizonyul. A jelentés szerint leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezők pályázhatnak sikeresen állásra, a magasabb végzettségűek elhelyezkedési esélye kisebb.

A jelentés szerint a munkanélküliség a fiatalok körében is folyamatosan nő, egyes országokban a 15-24 éves korosztályban elérte a 30 százalékot.

"A munkanélküliség emelkedése, valamint az újra-elhelyezkedés lehetőségének korlátolt volta miatt megnőtt a hosszú távú munkanélküliség kockázata is. A jelentés szerint az elmúlt évben kevesebben találnak munkát, mint korábban, ugyanakkor Magyarországon növekedés figyelhető meg a munkaerő kereslet terén" - mondta Széll Klára karriermárka építési tanácsadó.

Egy KSH jelentés szerint a munkanélküliek 54,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

Kevesen irányítják tudatosan karrierjüket

Széll Klára szerint a szürke statisztikák javításához előre tervezésre van szükség. A karrierjüket tudatosan irányítók számára elengedhetetlen ehhez, hogy megalkossák saját karriermárkájukat, és megfogalmazzák egyéni szakmai küldetésüket és iránytűként használják.

Ennek ellenére Magyarországon még mindig kevés az a felsővezető, aki proaktívan építi fel saját karriermárkáját. Sok felsővezető hosszabb kényszerszabadságra megy miután elveszette állását, vagy épp magánzóként vállal el kisebb-nagyobb projekteket, amíg munkát keres.

"Lehetséges karrierünket reaktívan működtetni, vagyis akkor keresni állást, amikor elveszítettük az előzőt, és elfogadni az elsőt, ami megfelelő egzisztenciával kecsegtet. Lehetséges intuitív módon a megfelelő állást kivárni és azt választani. Ám jelen korunkban, amikor a válság érinti a felsővezetői réteget is, érdemes tudatosan, proaktívan kézbe venni karrierünk irányítását azzal is, hogy megfogalmazzuk egyéni szakmai küldetésünket" - hangsúlyozta a karriermárka építési tanácsadó.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk