Munkaerő-piaci körkép az EU tagállamaiban: Luxemburg

A munkaerőpiacát 2007. november elsején megnyitó Luxemburg az Európai Unió egyik alapító tagja. Területe mindössze Nógrád megyényi, lakosainak száma Budapest lélekszámának egynegyede, 460 ezer, amelyből 182 ezer külföldi. A nem luxemburgiak közül a legnagyobb csoportot a portugálok alkotják. A külföldiek viszonylag magas arányát magyarázza, hogy számos uniós intézmény is itt kapott helyet. Az EU-alapokmányokon őrködő Európai Bíróságtól és számvevőszéktől az Európai Beruházási Bankon át az Európai Parlament titkárságáig több szervezet központja is a nagyhercegségben található.

Luxemburg ugyan az EU legkisebb tagja, de toronymagasan első minden gazdasági mutatót tekintve. A stabil gazdaságban elenyésző szerepe van a mezőgazdaságnak, amely a kis családi gazdaságokra épül. A luxemburgi gazdaság legfontosabb pillére az acélipar, illetve a banki és biztosítási ágazat. Sok vállalkozást jegyeznek itt be a kedvező adótörvények és a szigorúan vett banktitok miatt. A munkaerő egyharmadát vendégmunkások, illetve a határ túlsó oldaláról érkező munkavállalók adják.

Az Európai Unión belül Luxemburgban átlag alatti a munkanélküliség, a ráta évek óta 5 százalék alatt mozog. Luxemburg élen jár az európai közösségben a minimálbér listáján. Mintegy 300 ezer forintnak megfelelő euró alatt senkit sem lehet teljes munkaidőben alkalmazni. Igaz, ezzel párhuzamosan a megélhetési költségek is magasabbak. A lakásbérlés a párizsi és a londoni árakkal vetekszik, az élelmiszerek is 15-20 százalékkal drágábbak a magyarországinál. Egy 30 négyzetméteres garzonlakás havi bérleti díja például a 800 eurót (200 ezer forint) is elérheti, egy egyszerű orvosi vizsgálat 30 eurónál (8500 forint) kezdődik. Sovány vigasz lehet a miniállamba készülőknek, hogy a benzin olcsóbb a magyarországinál.

Az álláspiacon szétnézve megállapítható, diplomásként a pénzügyben és az informatikában jók a lehetőségek. Az üres pozíciók 40 százaléka a pénzügyi szolgáltatásokhoz köthető, pénzügyiseket, tanácsadókat, elemzőket, könyvelőket keresnek. Az álláspiac második népszerű területe az informatika, ahová Oracle, SAP tanácsadói, tesztelői, Net programozói, Java tanácsadói munkakörökbe várják a dolgozni vágyókat. Mérnöki végzettséggel már kevesebb az ajánlat, de villamos-, és gépészmérnökökre szinte mindig van kereslet.

Luxemburgban a francia, a német és a helyiek által beszélt, a némettel rokon luxemburgi nyelvet beszélik, ám az angollal is lehet boldogulni. Hogy ezek közül melyiket kérik az állásoknál? Érdemes a hirdetés nyelvét megnézni. A versenyszférában általában nem kérik a németet és a franciát egyszerre. Az önéletrajz általában a Magyarországon is elterjedt nyugat-európai mintát követi.

Beutazás, tartózkodás

A Külügyminisztérium tájékoztatása alapján 2008. január 1-jétől új nagyhercegi rendeletek szabályozzák Luxemburgban az EU-tagállamok, köztük hazánk állampolgárainak, valamint a harmadik országból érkezőknek a nagyhercegségbe történő beutazását, illetve ott tartózkodását. Az új szabályozás mintegy 160 ezer, az országban élő külföldit érint.

Az EU tagországai, köztük 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38 EK irányelv értelmében az uniós polgárok, Magyarország, valamint az EGT egyes tagállamainak állampolgárai, illetve családtagjaik számára 2008-tól megszűnt az úgynevezett bejelentkezési kötelezettség, amennyiben 3 hónapnál rövidebb időt kívánnak Luxemburg területén tölteni.

A fenti kategóriákba tartozó azon állampolgároknak, akik 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak a nagyhercegségben (munkavállalói, vállalkozói, tanulói, vagy egyéb minőségben) nem kell tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtaniuk, illetve azt megújítaniuk. A tartózkodási engedély helyett az úgynevezett regisztrációs tanúsítvány él, amelyet csak egy alkalommal kell kiváltani, s annak érvényességét nem kell meghosszabbítani. Az új dokumentum iránti kérelmet a nagyhercegségbe történt megérkezést követő 3 hónapon belül, a lakhely szerinti önkormányzati hivatalban kell benyújtani.

A szabályozás további új eleme, hogy azok a harmadik országból érkezett külföldiek, akik 5 évet legálisan, folyamatosan - az ideiglenes távollét ideje évente maximum 6 hónap lehet - Luxemburgban töltöttek, illetve töltenek, elnyerik az állandó tartózkodási jogosultságot az ország területén. Ezen személyek külön kérelmet nyújthatnak be a Külügy- és Bevándorlási Minisztériumnak, amely az állandó tartózkodási engedélyt a kérelem benyújtásának hónapjában köteles kiadni.

Munkaszerződés és elemei

Luxemburgban a munkaszerződéseket általában határozatlan időre és legkésőbb a munkavégzés első napján köti meg a munkáltató és a munkavállaló. A szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek azonosító adatait, a munkavégzés kezdetének időpontját, a munkavégzés helyét, a végzendő tevékenység jellegét, a munkaidő hosszát, a fizetés mértékét, valamint az egyéb juttatásokat, a próbaidő hosszát és a fizetett szabadság mértékét.

A munkaidő heti 40, napi 8 órában van meghatározva. A túlórák számát is maximalizáltak, így egy héten legfeljebb 48 órát, egy nap legfeljebb 10 órát lehet dolgozni. A munkavállalóknak általában nem kell dolgozniuk vasárnap, de kivételek azért adódhatnak. Ha valaki vasárnap dolgozik, 70 százalékkal többet kell neki fizetni óránként, és biztosítani kell számára kiegészítő pihenőidőt. Éjszakai munkának a 22.00 és 6.00 óra közötti intervallum számít. Nem végezhetnek éjszakai munkát a fiatalkorúak, a terhes nők, és ebben az időszakban nem végezhető semmilyen helyreállító munkálat és nem folyhat építkezés. A törvényileg meghatározott évi szabadság minimum 25 nap.

Szociális biztonság

Mindenki, aki képzési, munkavégzési, vagy tanulmányi célból luxemburgi tartózkodásra törekszik, igénybe veheti a luxemburgi társadalombiztosítás szolgáltatásait. Ez magába foglalja a betegségi-, anyasági- és rokkantsági biztosítást, a nyugdíjbiztosítást, valamint a család-, illetve munkanélküliségi biztosítást.

Luxemburgban az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél egységesen 65 év. Az öregségi nyugdíjjogosultsághoz legalább 120 hónap tényleges biztosítási idő, az öregségi teljes nyugdíjhoz pedig 40 év biztosítási idő szükséges. Az az 57 éves biztosított, aki 480 hónap tényleges biztosítási idővel rendelkezik, illetve az a 60 éves biztosított, aki 480 hónap tényleges és biztosításnak tekintett idővel rendelkezik korai öregségi nyugdíjra jogosult. Az öregségi nyugdíj mértékét a biztosításban töltött évek száma és a figyelembe vehető átlagkereset határozza meg. Az öregségi nyugdíj a 40 év szolgálati idő után járó 362,20 euró alapösszeg és a figyelembe vett átlagkereset évi 1,85 százalékával növelt összege. A minimumnyugdíj 40 év biztosítás esetén 1500 euró körül alakul havonta.

A családi támogatások körébe tartozik a családi pótlék, a szülési pótlék, a nevelési segély, a szülői szabadság, az iskolakezdési segély.

A családi pótlék összege Luxemburgban a családban élő gyermekek számától és a gyermekek korától függően változik. A juttatást a gyermek 18 éves koráig folyósítják, de meghosszabbítható 27 éves korig, amennyiben a gyermek még tanul. A családi pótlék összege az első gyermek után 185,60 euró, 440,72 euró két gyermek után, 3 gyermek után összesen 802,77 euró, 4 vagy több gyermek esetén gyermekenként 361,82 euró.

A szülési pótlék egy olyan 580,03 eurós juttatás, melyet három részletben utalnak; egy részét még a szülés előtt, egyet a szülés után közvetlenül, a harmadik részletet pedig legkésőbb a gyermek 2 éves koráig.

A nevelési segély abban az esetben vehető igénybe, ha legalább 50 százalékkal kevesebbet dolgozik a szülő a korábbiakhoz képest a gyermek nevelése miatt. A támogatás legmagasabb összege 485,01 euró, a csökkentett összeg 242,50 euró. Egy vagy két gyermek esetében a juttatás a gyermek, gyermekek 2 éves koráig jár, három vagy több gyermek esetében a gyermekek 4 éves koráig, illetve fogyatékkal élő gyermek esetében is 4 éves korig utalják az összeget.

Luxemburgban a szülőket gyermekeik után 6 hónap teljes vagy 12 hónap olyan szabadság illeti meg, mely alatt csak fél munkaidőben dolgoznak. Ezt a lehetőséget a gyermek 5 éves koráig lehet kihasználni. A szülői szabadság nem vehető igénybe, ha valaki már korábban részesült a nevelési segélyben.

Az iskolakezdési segély a gyermek 6 éves korától jár minden iskolakezdés alkalmával. A segély 12 éves korig egy gyermek esetében 113 euró, két gyermek esetében közel 200 euró, három gyermek esetében 275 euró. 12 éves kor fölött ez az összeg egy gyermek esetében 160 euró, két gyermeknél 240 euró, három gyermeknél pedig 320 euró.

Gyermekek utáni visszatérítés is jár a szülőknek. Ezt a 2008 óta létező, 76,88 eurós juttatást azok a szülők kapják havonta, akik jogosultak a családi pótlékra is. Amint megszűnik a jogosultság a családi pótlékra, ez a támogatás sem jár tovább.