Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Elbocsátás után fordulunk csak bírósághoz

Sok vezetői túlkapásról hallani, ilyen például a feketemunka, ingyenes "próbanap" és a sláger, a jogellenes elbocsátás. Ennek ellenére nem tülekednek az emberek a bíróságokon. A HR Portál annak járt utána, hogy a válság kitörése óta mennyien és mi miatt indítottak pert, milyen a magyarok perlekedési kultúrája.

images

Országos helyzet: egyre több a munkaügyi per

Az elbocsátási hullám ellenére mintegy húsz százalékkal csökkent a munkaügyi perek száma Magyarországon 2008-ban, amelynek oka a bizonytalanság - nyilatkozta még 2009-ben Dr. Handó Tünde. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke úgy tapasztalta, az utóbbi években egyre többen fordulnak a munkaügyi bíróságokhoz. Ez rajzolódik ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Bírósági Igazgatási Főosztály adataiból is: 2008-ban 24 086, 2009-ben 25075, 2010-ben pedig 26745 pert indítottak munkával kapcsolatban hazánkban. Az országos statisztikából kitűnik, a legtöbb pert mindhárom évben a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatával kapcsolatban indították: szám szerint 2008-ban 9699-et, 2009-ben 10 618-at 2010-ben pedig 11453-at. Ezt követte a munkabér és egyéb anyagi juttatások, amely 2008-ban 4718 per, 2009-ben 4951, 2010-ben pedig 5711 per tárgyát képezte. A harmadik legtöbb per tárgyául szolgáló munkaviszony megszüntetése szintén növekedést mutat: 2008-ban 4284 esetben, 2009-ben 4890 esetben, 2010-ben pedig 5146 esetben indult eljárás ezzel kapcsolatban. A per tárgya alapján számos átrendeződés látható még. A munkaszerződés keletkezése és módosítása például évről évre kevesebb per tárgyát képezi: 2010-ben felére csökkent a számuk. A leltárhiányért, raktárhiányért fennálló felelősség címén indított perek száma pedig megduplázódott.

Dr. Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke rámutatott, az arányok megyénként eltérnek, s a számok mögött számos tényező húzódhat meg. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatakor például több terület ötvöződik. Amikor például egy munkahelyi baleset esetén a munkavállaló kártérítést remélve beperli a munkáltatót, már több hatóság vizsgálódhat. A munkáltatót megbírságolhatja a munkaügyi főfelügyelőség, sőt, még a táppénzt is rajta hajtja be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ha pedig bebizonyosodik a munkáltató felelőssége, akkor még a munkaügyi bíróság által kiszabott kártérítést is meg kell fizetnie - fogalmaz a bíró.

Budapesten az elbocsátások miatt indul a legtöbb per

Az összes per negyedét a budapestiek teszik ki, így azon sincs mit csodálkozni, hogy az országos helyzethez hasonlóan itt is emelkedett a munkaügyi perek száma 2010-ben az elmúlt évhez képest: 2009-ben 5831 pert indítottak, tavaly pedig 6124-et. A legtöbb munkaügyi per a munkaviszony megszüntetése miatt indul, ami általában a perek 25-28 százalékát teszi ki, s ez tavaly sem volt másként. 2009-ben 1558 per indult elbocsátás miatt. Mivel 2010-ben eleve többen mentek bíróságra, így arányában a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma is megnőtt, 1642 ilyen eset került a Fővárosi Munkaügyi bíróság elé - ismerteti a fővárosi statisztikát Handó Tünde. A munkaügyi bírósághoz tartoznak a társadalombiztosítási, munkaügyi felügyeleti határozatok felülvizsgálata tárgyában indított perek, melyek az ügyek 25-30 százalékát teszik ki.

Handó Tünde szerint a perek számának emelkedése a folyamatos elbocsátásoknak és a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosulásának köszönhető, hiszen részben visszaállították a költségmentességet. - Ezen törvénymódosítás révén azonban, ha a dolgozó el is veszíti a pert, akkor sem kell illetéket fizetnie, ahogy a szakértők díja sem a munkavállaló pénztárcáját csorbítja - mutat rá a bíró. A munkaügyi perek esetén a munkavállalói költségmentesség feltétele, hogy a dolgozó keresménye a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresénél kevesebb legyen. Ez 2011-ben 410.440 forint alatti átlagkeresetet jelent.

Nem szeretünk pereskedni

A magyarok pereskedési hajlandóságát még mindig az állásféltés és bizonytalanság határozza meg. Bár nőtt a munkaügyi perek száma - amelyek elbírálása nem kis terhelést mér az igazságszolgáltatásban dolgozókra és a bírói szám jócskán alulmarad a munka nagyságához viszonyítva -, még mindig elenyésző ahhoz képest, mennyi eset marad rejtve, mennyi munkáltatói visszaélés történik a valóságban - fogalmazott a munkaügyi bíróság elnöke. Ezt támasztja alá számos munkajogász, munkavállalói beszámoló és az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzése is. Hiszen a feketemunka és a szabadság kiadásával, munkabér kifizetésével és a munkaszerződések kötésével kapcsolatos szabálytalanságok száma évek óta kiugróan magas.

A vitás ügyek egyszerűen nem kerülnek a bíróság látókörébe - folytatja Handó Tünde -, sok helyen mindent eltűrnek a munkavállalók (legyen az feketén kifizetett bér, kevesebb utazási támogatás vagy ingyen próbamunka), hiszen örülnek, hogy dolgozhatnak, így csak akkor kerül a bíróság látószögébe a delikvens, ha jogellenesen elbocsátják. Sok sérelem gyűlik ilyenkor össze - mutatott rá a fővárosi munkaügyi bíróság elnöke. (Itt jön be az is, hogy a foglalkoztatási jogviszony lényegea bizalmi viszony.)

Magyarország perlekedési kultúrája jócskán eltér például Németországétól, ahol sokan fordulnak munkaügyi bírósághoz. Egy 2004-es felmérés szerint e
2010-ben a munkaügyi hatóság által ellenőrzött 25 056 munkáltató 57 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket. Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés (29 869 főt érintően). A munkaidővel, pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok száma nem változott számottevően, enyhén csökkent azonban a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók köre (2009: 11 748 fő; 2010: 10 839 fő). A munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését is gyakorta próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni (19 562 főt érintően). Forrás: OMMF
zer német munkavállalóból húsz bírósághoz fordult a vita rendezése érdekében. A fővárosi bíróság elnöke hozzáteszi, a gazdasági válság munkaerőpiacra kifejtett hatása következtében Németországban is visszaesett a perlekedési hajlandóság, ami a munkaerőpiac, erős szakszervezet és gazdaság függvénye.

Nem fogja a munkavállaló pártját a bíróság

Arról azonban nem vezetnek nyilvántartást a bíróságokon, ki adja be a keresetet - reagált azon felvetésre a bíró, hogy általában a munkavállalók indítják a pereket és legtöbbször ők is nyerik meg (90 százalék). Egy 2008-ban készített felmérést idézve kiemelte, ugyanakkora eséllyel nyeri meg a pert egy munkavállaló, mint egy munkáltató. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon száz munkaügyi perből negyvenet a munkavállaló, negyvenegyet a munkáltató nyert meg, 19 esetben a felek részlegesen voltak pervesztesek és pernyertesek.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye

Miután a jogellenes elbocsátással kapcsolatban indul a legtöbb munkaügyi per hazánkban, érdemes megnézni, hogy szól a törvény és mi a jogkövetkezménye. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a dolgozót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Mt. 100. § (1)
Ha a munkáltató kérelmezi, akkor a bíróság mellőzi a munkavállaló továbbfoglalkoztatását, feltéve, ha az a munkáltatótól nem várható el. (2) A törvény ezen rendelkezése nem alkalmazható, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (5.§), illetve felmondási védelembe [90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 28. § (1) bekezdésébe, illetve a 96. §-ba ütköző módon szüntette meg.

A törvényt idézve Handó Tünde elmondta, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi és a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát, ez alól csak akkor mentesül a munkáltató, ha az máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg az előzőeken kívül megilleti a felmentési időre (93. §) járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. 100. § (4)-(7) A bíró kiemelte, a per akár évekig is elhúzódhat és lehet, hogy csak évekkel később történik meg a kárpótlás kifizetése. A jogerős ítélet nem garanciája a kifizetésnek. Az időközben csődhelyzetbe jutott cégektől a követelés csak részlegesen hajtható be.

Kormánytisztviselő elbocsátása indoklás nélkül - mi várható a munkaügyi bíróságon?

A fenti jogszabályok érvényesek az elbocsátott kormánytisztviselőkre is, hiszen ahogy Handó Tünde is fogalmazott, a keresetek sorsa mindig az érvényes jogszabálytól és attól függ, mire hivatkoznak a felek. Ha például a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (5.§), illetve felmondási védelembe [90. § (1) bekezdés] ütközik, akkor bizony az elbocsátás jogellenes annak ellenére, hogy május végéig indoklás nélkül lehet ezt megtenni az Ab döntése szerint - idézi a törvényt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke Viszló János munkajogász felvetésére. A szakember a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy nincs reális esélye a jogorvoslatra azoknak a kormánytisztviselőknek, akiket május 31-e előtt bocsátanak el, miután az Alkotmánybíróság döntése értelmében június 1-jétől alkotmányellenes a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése. Viszló János hozzátette: kedvezőbb helyzetben lesznek a jelenleg perben állókhoz képest a bíróságon azok, akiknek esetleg ezután mondanak fel indoklás nélkül és bizonyítani tudják elbocsátásuk jogszerűtlenségét.

Mérvadó tehát, hogy az elbocsátás milyen helyzetben éri a munkavállalót. Ha például a dolgozó a felmentés közlésekor állapotos, beteg volt, pert lehet indítani a munkáltató ellen, ha kell indokolni az elbocsátást, ha nem. A munkáltató magatartása is meghatározó lehet a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdésében - teszi hozzá Handó Tünde.

Vannak olyan formai követelmények - folytatja a bíró-, amelyekre hivatkozva pert lehet indítani azon címszóval, hogy rendeltetésellenes volt az elbocsátás. Ilyen az, amikor a munkáltató nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, ezt a munkavállaló szóvá teszi, majd belekerül a csoportos létszámcsökkentésbe. A látszólag jogszerű csoportos létszámcsökkentés ellenére a bíróság jogellenesnek minősítheti az elbocsátást. Mindez tehát a kérelmező leleményességén múlik. A közszféra szakszervezete szerint eddig körülbelül 900 kormánytisztviselőt küldtek el indoklás nélkül. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon eddig nyolcvan és száz közé tehető azok száma, akik emiatt indítottak pert.

Az alternatív konfliktuskezelés és a peren kívüli megegyezés

A törvényes lehetőségről a Munka törvénykönyve 194-198. paragrafus rendelkezik. Ebben az áll, hogy a kollektív munkaügyi viták feloldására a törvény a felek közötti egyeztetést, közvetítői és döntőbírói eljárást ír elő, egyes esetekre nézve pedig kötelező döntőbíráskodásról rendelkezik. A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek megállapodásuk alapján döntőbírót vehetnek igénybe. A munkaügyi jogvitában pedig a bíróság jár el a 199. § szerint.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 2010-ben a 6079 befejezett ügyből 2251 ítélet született, 270 ügyben egyezséggel zárult a jogvita, 703 esetben pedig szüneteltetéssel.. Ez utóbbi olyan eljárás jogi intézmény, amely akkor áll elő, amikor a felek nem jelennek meg a tárgyaláson, és ha a bíróság bevonása nélkül kívánnak megegyezni. Ha pedig nem sikerül, újra indulhat a per - világosít fel a bíróság elnöke. A perbeli egyeztetésre speciális szabályok vonatkoznak a munkaügyi bíróságon.

Első körben a felek és a tanács elnöke kötetlen formában megvitatja az ügyet - Általános hozzáállás, hogy a bíró a segítője legyen a feleknek, de ne prejudikáljon, azaz ne mondjon előre ítéletet - mondta Handó Tünde, aki üdvözli, hogy Németországból átvettük a mediáció gyakorlatát, amely a hagyományos bírósági megoldáshoz képest kíván alternatívát nyújtani a konfliktusban álló feleknek. A mediátor nem ad megoldási javaslatot, hanem a közvetítői eljárás révén segít a feleknek konfliktust rendezni. A bíró a közvetítés során elmondja az adott üggyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatokat, jogszabály-rendelkezéseket. Például, hogy a szóbeli felmondás jogellenes, így az eset tárgyalása felesleges költségekkel járna.

A mediációról a törvényhozók a 2002. év folyamán alkottak törvényt (A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény) és annak igénybevételét ösztönzendő a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121.paragrafusába is belekerült mint a keresetlevél kötelező tartalmi eleme, hogy a félnek nyilatkoznia kell, volt-e a felek között közvetítői eljárás folyamatban. A gyakorlatban azonban a munkaszerződésekben az áll, hogy a vitás kérdésekben a bíróság a rendező szerv.
Handó Tünde bírói gyakorlata azt mutatja, időnként kiderül ezen egyeztetéseken, hogy valójában nem is az a munkaügyi vita tárgya, amit a bíróság elé tártak, hanem egészen más személyes természetű problémák. A mediáció során ugyanis a felek elmondhatják egymásnak a sérelmeiket, így a félreértéseket tisztázva könnyebben jutnak egyezségre. A mediáció egyébként már elterjedt a világ nyugati felén, az angolszász országokban, Magyarországon azonban kevesen veszik igénybe az alternatív vitamegoldási technikákat, holott annak jogi szabályozása és a megfelelő intézmények már a felek rendelkezésére állnak.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk