Elbocsátás után fordulunk csak bírósághoz
Sok vezetői túlkapásról hallani, ilyen például a feketemunka, ingyenes "próbanap" és a sláger, a jogellenes elbocsátás. Ennek ellenére nem tülekednek az emberek a bíróságokon. A HR Portál annak járt utána, hogy a válság kitörése óta mennyien és mi miatt indítottak pert, milyen a magyarok perlekedési kultúrája.
Budapesten az elbocsátások miatt indul a legtöbb per
Nem szeretünk pereskedni
A magyarok pereskedési hajlandóságát még mindig az állásféltés és bizonytalanság határozza meg. Bár nőtt a munkaügyi perek száma - amelyek elbírálása nem kis terhelést mér az igazságszolgáltatásban dolgozókra és a bírói szám jócskán alulmarad a munka nagyságához viszonyítva -, még mindig elenyésző ahhoz képest, mennyi eset marad rejtve, mennyi munkáltatói visszaélés történik a valóságban - fogalmazott a munkaügyi bíróság elnöke. Ezt támasztja alá számos munkajogász, munkavállalói beszámoló és az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzése is. Hiszen a feketemunka és a szabadság kiadásával, munkabér kifizetésével és a munkaszerződések kötésével kapcsolatos szabálytalanságok száma évek óta kiugróan magas.
A vitás ügyek egyszerűen nem kerülnek a bíróság látókörébe - folytatja Handó Tünde -, sok helyen mindent eltűrnek a munkavállalók (legyen az feketén kifizetett bér, kevesebb utazási támogatás vagy ingyen próbamunka), hiszen örülnek, hogy dolgozhatnak, így csak akkor kerül a bíróság látószögébe a delikvens, ha jogellenesen elbocsátják. Sok sérelem gyűlik ilyenkor össze - mutatott rá a fővárosi munkaügyi bíróság elnöke. (Itt jön be az is, hogy a foglalkoztatási jogviszony lényegea bizalmi viszony.)
Magyarország perlekedési kultúrája jócskán eltér például Németországétól, ahol sokan fordulnak munkaügyi bírósághoz. Egy 2004-es felmérés szerint e
Nem fogja a munkavállaló pártját a bíróság
Arról azonban nem vezetnek nyilvántartást a bíróságokon, ki adja be a keresetet - reagált azon felvetésre a bíró, hogy általában a munkavállalók indítják a pereket és legtöbbször ők is nyerik meg (90 százalék). Egy 2008-ban készített felmérést idézve kiemelte, ugyanakkora eséllyel nyeri meg a pert egy munkavállaló, mint egy munkáltató. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon száz munkaügyi perből negyvenet a munkavállaló, negyvenegyet a munkáltató nyert meg, 19 esetben a felek részlegesen voltak pervesztesek és pernyertesek.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye
Miután a jogellenes elbocsátással kapcsolatban indul a legtöbb munkaügyi per hazánkban, érdemes megnézni, hogy szól a törvény és mi a jogkövetkezménye. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a dolgozót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Mt. 100. § (1)
Ha a munkáltató kérelmezi, akkor a bíróság mellőzi a munkavállaló továbbfoglalkoztatását, feltéve, ha az a munkáltatótól nem várható el. (2) A törvény ezen rendelkezése nem alkalmazható, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (5.§), illetve felmondási védelembe [90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 28. § (1) bekezdésébe, illetve a 96. §-ba ütköző módon szüntette meg.
A törvényt idézve Handó Tünde elmondta, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi és a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát, ez alól csak akkor mentesül a munkáltató, ha az máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg az előzőeken kívül megilleti a felmentési időre (93. §) járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. 100. § (4)-(7) A bíró kiemelte, a per akár évekig is elhúzódhat és lehet, hogy csak évekkel később történik meg a kárpótlás kifizetése. A jogerős ítélet nem garanciája a kifizetésnek. Az időközben csődhelyzetbe jutott cégektől a követelés csak részlegesen hajtható be.
Kormánytisztviselő elbocsátása indoklás nélkül - mi várható a munkaügyi bíróságon?
A fenti jogszabályok érvényesek az elbocsátott kormánytisztviselőkre is, hiszen ahogy Handó Tünde is fogalmazott, a keresetek sorsa mindig az érvényes jogszabálytól és attól függ, mire hivatkoznak a felek. Ha például a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (5.§), illetve felmondási védelembe [90. § (1) bekezdés] ütközik, akkor bizony az elbocsátás jogellenes annak ellenére, hogy május végéig indoklás nélkül lehet ezt megtenni az Ab döntése szerint - idézi a törvényt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke Viszló János munkajogász felvetésére. A szakember a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy nincs reális esélye a jogorvoslatra azoknak a kormánytisztviselőknek, akiket május 31-e előtt bocsátanak el, miután az Alkotmánybíróság döntése értelmében június 1-jétől alkotmányellenes a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése. Viszló János hozzátette: kedvezőbb helyzetben lesznek a jelenleg perben állókhoz képest a bíróságon azok, akiknek esetleg ezután mondanak fel indoklás nélkül és bizonyítani tudják elbocsátásuk jogszerűtlenségét.
Mérvadó tehát, hogy az elbocsátás milyen helyzetben éri a munkavállalót. Ha például a dolgozó a felmentés közlésekor állapotos, beteg volt, pert lehet indítani a munkáltató ellen, ha kell indokolni az elbocsátást, ha nem. A munkáltató magatartása is meghatározó lehet a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdésében - teszi hozzá Handó Tünde.
Vannak olyan formai követelmények - folytatja a bíró-, amelyekre hivatkozva pert lehet indítani azon címszóval, hogy rendeltetésellenes volt az elbocsátás. Ilyen az, amikor a munkáltató nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, ezt a munkavállaló szóvá teszi, majd belekerül a csoportos létszámcsökkentésbe. A látszólag jogszerű csoportos létszámcsökkentés ellenére a bíróság jogellenesnek minősítheti az elbocsátást. Mindez tehát a kérelmező leleményességén múlik. A közszféra szakszervezete szerint eddig körülbelül 900 kormánytisztviselőt küldtek el indoklás nélkül. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon eddig nyolcvan és száz közé tehető azok száma, akik emiatt indítottak pert.
Az alternatív konfliktuskezelés és a peren kívüli megegyezés
Első körben a felek és a tanács elnöke kötetlen formában megvitatja az ügyet - Általános hozzáállás, hogy a bíró a segítője legyen a feleknek, de ne prejudikáljon, azaz ne mondjon előre ítéletet - mondta Handó Tünde, aki üdvözli, hogy Németországból átvettük a mediáció gyakorlatát, amely a hagyományos bírósági megoldáshoz képest kíván alternatívát nyújtani a konfliktusban álló feleknek. A mediátor nem ad megoldási javaslatot, hanem a közvetítői eljárás révén segít a feleknek konfliktust rendezni. A bíró a közvetítés során elmondja az adott üggyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatokat, jogszabály-rendelkezéseket. Például, hogy a szóbeli felmondás jogellenes, így az eset tárgyalása felesleges költségekkel járna.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk
A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk
Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 2 hete
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 3 hete
- Majdnem ezer dolgozójától válik meg a Sony 1 hónapja
- Kirúgták a légiutas-kísérőt, dühében szétvert egy reptéri üzletet - videó 1 hónapja
- Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés? 1 hónapja
- Sok vezetőt hozhat nehéz helyzetbe az új bevándorlási törvény 1 hónapja
- Több ezer fős leépítésre készül a Continental 1 hónapja
- Kevesebb mint egy év alatt 200 dolgozót küldtek el egy vidéki gyárból 2 hónapja
- Több ezer főt bocsát el a Cisco 2 hónapja
- Halálos kimenetelű munkabalesetet próbált eltitkolni egy férfi, szabadságvesztésre ítélték 2 hónapja
- Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások - lesz változás a magyar munkajogban? 2 hónapja