Milyen lesz az új nyugdíjrendszer?
Lesznek még beavatkozások az állami nyugdíjrendszerbe, ha a kormány komolyan gondolja a nyugdíjkassza egyensúlyának megteremtését. A fókuszba most a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok kerülnek, a legtöbbet az ő ellátásukon spórolnának.
Kétségtelenül szép eszmék mentén vázolta fel eddig minden idevágó megszólalásában és Facebook-bejegyzésében az általa kívánatosnak tartott nyugdíjmodellt Orbán Viktor, s e tekintetben még a következetlenség vádja sem merülhetett fel soha. Hasonló állami nyugdíjmodellt írt már le évekkel ezelőtt Varga Mihály, korábbi pénzügyminiszter is, aki a rendszer transzparenciájának megteremtése érdekében a svéd modellben meglévő egyéni számlás szisztémát is bedobta a köztudatba.
Kérdések nem is azzal kapcsolatban adódnak, hogy jó-e egy efféle nyugdíjrendszer vagy sem, sokkal inkább a kivitelezhetőséget illetően. Ha ugyanis komolyan vesszük a szándékot, amely szerint a mindenkori nyugdíjjárulékoknak kötelezően fedezniük kell a mindenkori nyugdíjakat, rögtön adódik a kérdés: a bevételül szolgáló járulékot akarja-e megemelni a kormány, vagy a kiadást jelentő nyugdíjkifizetéseket tervezi csökkenteni az egyensúly megteremtése érdekében? Előbbi megoldással az aktívan dolgozó szűk 4 millió embernek, utóbbival a már nyugdíjba vonult 3 millió állampolgárnak adna jókora pofont.
A borítékolható válasz értelmében viszont egyiket sem fogja megtenni Orbán Viktor, sőt, az elvileg még szóba jöhető nyugdíjkorhatár-emelés fájdalmas eszközével sem fog élni. Van ugyanis egy olyan megoldás, amellyel látszólag rövid távon is egyensúlyba lehet hozni a nyugdíjkasszát, anélkül, hogy a szűk értelemben vett nyugdíjrendszer befizetőinek és haszonélvezőinek az érdekei sérüljenek.
A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok érdekei viszont annál inkább sérülni fognak a nyugdíjrendszer most következő átalakításának a célpontjába egyértelműen ők kerülnek. Orbán Viktor legutóbbi Facebook-sorai, amelyek szerint a nyugdíjcélú befizetésekből nem költhetünk másra, valójában annyit jelent, hogy a mai állami nyugdíjpilléren csüngő 350 ezer nyugdíjkornál fiatalabb rokkantnyugdíjas, továbbá az a még legalább 300 ezer ember, aki különböző szociális jogcímeken kap járadékot, a jövőben nem jut majd ellátáshoz a nyugdíjjárulékok terhére. Járadékukat nyilván nem lehet egyik napról a másikra felfüggeszteni nem is ezt tervezi a kormány a számukra fizetendő összegeket viszont ki lehet vonni a nyugdíjrendszerből és át lehet sorolni az adóból finanszírozott költségvetési tételek közé.
Ez a gondolat már évekkel korábban megjelent a Fidesz koncepciójában. A párt nyugdíjműhelyéből például 2007-ben kikerült egy javaslat, amely tételesen tartalmazta a rokkantellátás leválasztását, és azt szorgalmazta, hogy a rokkantnyugdíjakat ne járulékokból, hanem adóból finanszírozzák. Ettől persze még az alapvető probléma a nagyszámú fiatal rokkantnyugdíjas állami eltartásának a terhe nem szűnik meg, de a nyugdíj-biztosítási alap megtisztul és megkönnyebbül a nem kimondottam időskori nyugellátást jelentő szociális tételektől.
Az intézkedésnek persze akkor van igazán értelme, ha nem merül ki holmi átcímkézési, kommunikációs bűvésztrükkben, amelynek során végül ugyanannyi pénz áramlik ki, mint korábban. A nagy mutatvány az lenne, ha a még munkaképes korú ál rokkantnyugdíjasok egy részét sikerülne visszaterelni a munkaerőpiacra, vagyis tartósan növelni a foglalkoztatást, és előidézni egy olyan helyzetet, amelyben az eddiginél jóval kevesebben választják a leszázalékoltatást, mint menekülő utat.
De hasonlóan nagy mutatvány lenne az is, ha a kormány hozzá merne nyúlni például a bányászok vagy a fegyveres testületek tagjainak korengedményes nyugdíjához. Az efféle kiváltságok bár lényegesen szűkebb kört érintenek a rokkantnyugdíjasokénál megint csak milliárdokat vesznek ki a nyugdíjrendszerből. Nehezen indokolható módon.
A rulettasztaltól az összeomlásig
Mi egy rossz döntés következtében rátévedtünk a bizonytalan útra, nyugdíj-megtakarításaink zsetonok lettek a kockázatos pénzügyi spekulációk rulettasztalán. A rendszer fenntartói dugig tömték költségek címén a zsebeiket a járulékbefizetők pénzéből a nyugdíjrendszerünk viszont az összeomlás szélére került írta néhány nappal ezelőtt a Facebookon Orbán Viktor, utalva a magán-nyugdíjpénztári rendszer működésére és a mostani újjáépítés szükségességére.
Megállapítása abból a szempontból is érdekes, hogy a második nyugdíjpillér létjogosultságát egészen tavaly őszig nem kérdőjelezték meg a fideszes szakpolitikusok, korábban Varga Mihály volt pénzügyminiszter is többször érvelt a tőkefedezeti rendszer mellett.
Ami pedig az összeomlást illeti, a képlet nem olyan szimpla, mint ahogy a kormányfő most lefesti azt. A második nyugdíjpillért 1997-ben történetesen éppen azért hozták létre, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszabb távú összeomlása elkerülhető legyen: hogy a magánpénztárak tehermentesítsék a társadalombiztosítást a nyugdíjkifizetések egy része alól.
Arról igen részletes hatástanulmányok készültek annak idején, hogy a vegyes finanszírozású rendszerre való átállás miként befolyásolja (rontja) átmenetileg a nyugdíjkassza egyenlegét, s milyen mértékben javítja 2013-tól kezdődően, amikor a pénztártagok tömegesebb nyugdíjba vonulása megkezdődik. A nyugdíjreform mostani visszafordítása kapcsán efféle hatástanulmányok nemigen láttak napvilágot. Pedig jó lenne látni, hogy mi lesz 20-30, netán 50 év múlva.
Remélhetőleg nem összeomlás.
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
A szociális szférában dolgozók bérének emeléséről is szóltak azonnali kérdések hétfőn az Országgyűlésben, melyről az MTI tudósított. Teljes cikk
A kormány célja, hogy idén a lehető legtöbb uniós forrást, minél gyorsabb ütemben eljuttassa a vállalkozásoknak; ebben kiemelt szerepe lesz a Magyar... Teljes cikk
Évente 5-6 ezer, vagyis kb. egy kisvárosnyi ember hal meg vastagbélrákban Magyarországon, ezzel világelsők vagyunk a vastagbélrák halálozási... Teljes cikk
- Meddig kúszik majd fel a nyugdíjkorhatár? 6 hónapja
- Itt a megoldás a magyar nyugdíjrendszer problémáira! 6 hónapja
- Inog az olasz nyugdíjrendszer is 8 hónapja
- Megroppantotta az infláció a magyar nyugdíjrendszert 8 hónapja
- Nyugdíj: Egyre hangosabban ketyeg a demográfiai bomba Magyarországon is 12 hónapja
- Francia nyugdíjreform: Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasolják, hogy dolgozzanak tovább 1 éve
- 2022-ben ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár 2 éve
- Az átlagos havi nyugdíj összege Magyarországon (2000-2020) 2 éve
- A gyerekek számához kötnék a nyugdíj összegét 3 éve
- A koronavírus a nyugdíjrendszereket sem kíméli 3 éve
- Fáklyás tiltakozó felvonulásokat tartottak Franciaországban 4 éve