kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

Széll Kálmán Terv - részletek és vélemények

Az államadósság csökkentése a legfőbb cél - így kezdte a Széll Kálmánról elnevezett strukturális reformprogram bemutató beszédét a nemzetgazdasági miniszter. A megtakarítások nagy része a foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer, és az oktatás reformjából származik majd a tegnap bejelentett előzetes tervek szerint.

images

Megfordul az állami eladósodás folyamata

A kormány gazdaságpolitikájának középpontjába az állam eladósodási folyamatának megfordítását állította, ezt célozzák a bejelentett reformlépések, amelyek a következő évre 550 milliárd, 2013-ra és 2014-re pedig éves szinten 900 milliárd forintos megtakarítást jelentenek a tervek szerint az államháztartás számára.

Kármán András, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a kormany.hu oldalon közzétett videóinterjúban hangsúlyozta: a kormány meggyőződése, hogy más út nem állt Magyarország előtt. Az államadósság további növelésére nincs tér, ez aláásta volna a piaci befektetők bizalmát, és a jelenlegi bizonytalan nemzetközi befektetési környezetben kiszámíthatatlan hatásokkal járt volna.

Az államadósságnak a bruttó hazai össztermék százalékában kifejezett csökkentéséhez egyszerre két célt kell követnie a gazdaságpolitikának: egyszerre kell 3 százalék alá csökkenteni tartósan az államháztartás hiányát, ugyanakkor ezt oly módon kell tenni, hogy a növekedésre, különösen a foglalkoztatásra kedvezően hasson a kiadási szerkezet átalakítása, kiegészítse, felerősítse azokat a korábbi lépéseket - ilyen például az egykulcsos adó bevezetése -, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban már megtett. Tartósan csökkenő államadósságra fenntartható módon növekvő gazdaság esetén van csak lehetőség, és ehhez a kulcs az új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás bővítése - mondta az államtitkár.

Az államadósság után fizetett kamatkiadások jelenleg meghaladják a bruttó hazai össztermék 4 százalékát, ami évente nagyobb összeg, mint amennyit egészségügyi kiadásokra fordít az ország. Ezek csökkentése csak hosszú távon lehetséges - mutatott rá Kármán András. Ehhez mindenekelőtt csökkenő pályára kell állítani magát az államadósságot, amit ennek a programnak a megvalósítása lehetővé tesz, illetve erősíteni kell a befektetői bizalmat, így az átlagos kamatszint is csökkenhet, és közelebb kerülhet az eurózónáéhoz.

Kiadásoldali megtakarítások

A reform által érintett megtakarítások négyötöde-háromnegyede kiadásoldali megtakarításokból származik - ismertette. A legfontosabb ilyen kiadási területek a foglalkoztatáshoz és a munkaerőpiachoz, a nyugdíjrendszer reformjához (ideértve a rokkantnyugdíjas és korkedvezményes rendszert) kötődő kiadások, a gyógyszerkassza, a közösségi közlekedés, valamint az állam és az önkormányzatok kiadásai, és az oktatásra, azon belül is elsősorban a felsőoktatásra fordított kiadások.

A bevételek között szerepel egy kilométerarányos úthasználati díj bevezetése. Továbbá a kormány döntött arról, hogy a társasági adó korábban 2013-ra tervezett további csökkentését elhalasztja, ugyanakkor megtartja az 500 millió forintos éves nyereségig meglévő 10 százalékos kedvezményes kulcsot, amit a kis- és középvállalkozások (kkv) teljes köre ki tud használni.
Mindez egyben lehetővé teszi 2012 után a válságadók teljes körű kivezetését, és 2013-tól a hitelintézeti szektort terhelő különadó is megfeleződik - mondta az államtitkár.

Új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszer

A terv egyik pontja szerint az új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszernek köszönhetően javulna a Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 55 százalékos foglalkoztatási szint.

A dokumentumban a kormány rámutat: Magyarországon ma csak 3,8 millióan dolgoznak, ez pedig sokkal kevesebb, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak. "Így a közterhekhez is kevesebben tudnak hozzájárulni, s az államnak is szűkösebbek a lehetőségei arra, hogy kitörjön az adósságcsapdából".

Három lehetséges utat látnak arra, hogy minden munkaképes állampolgárnak legyen munkája. A kormány egyrészt olyan közmunkaprogramokat indít, amelyek sok ember munkáját igénylik, és olyan "rég halogatott", fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolók megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása. A koncepció szerint a beruházások terve idén július elsejéig elkészül és egyes munkák már szeptember elsejétől már elkezdődhetnek, míg a teljes rendszer 2012. január elsejével áll fel.

Ezen kívül a kormány kialakítja a munkaerő-kölcsönzés új rendszerét, amelynek keretében a magánvállalkozásoknak is megnyílik a lehetőség, hogy közmunkásokat foglalkoztassanak, vagyis megfelelő feltételek mellett kölcsönvegyék a közmunkásokat egy-egy program megvalósítása során.

Harmadrészt egyéni közmunkaprogramokat is szerveznek, amelyben egy integrált ellátási láncolat tagjaként állíthatnak elő termékeket, amelyek felvevőpiaca is állami eszközökkel biztosított.

Nem tartható fenn az a rendszer, amelyben a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér - szögezi le a kormány a Széll Kálmán Tervben. Hozzáfűzik: olyan szabályozásra van szükség, amely maximálja a segélyek, és különböző szociális juttatások összeadott értékét.

A rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása

Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő "számos csalás és visszaélés", ezért a régió többi országához képest Magyarországon kétszeres a rokkantak aránya. A helyzet javításához alapjaiban kell átalakítani a rokkanttá nyilvánítás rendszerét úgy, hogy annak működése átlátható legyen a jövőben. Ezt az átszervezést a kormány 2011. júliusáig el fogja végezni - olvasható a dokumentumban. 2012 január elsejéig pedig az új rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében "méltányos módon" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.

A kormány az intézkedésektől annak megalapozását várja, hogy a jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási ráta 10 éven belül 70 százalékra emelkedjen. A dokumentum szerint közvetlen pozitív hatása a programnak, hogy nőnek a munka után járó adóbevételek, és ezzel párhuzamosan csökkennek a kifizetett segélyek és támogatások. Hozzáfűzik: mindez úgy is igaz, hogy a közmunkaprogramoknál több ízben az állam és az önkormányzatok lesznek a foglalkoztatók, hiszen olyan célokat szolgálnak majd ezek a programok, amelyeket mindenképp meg kellett volna valósítani.

Közvetett pozitív hatás pedig, hogy a program hosszabb távon visszahozhatja a munka kultúráját. Emellett azok számára, akik a közelmúltban estek ki a munka világából, a terv biztosítja, hogy ne jöjjenek ki a gyakorlatból, ne veszítsék el korábbi képességeiket.

Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forintnyi forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.

Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát - ez is a Széll Kálmán Tervből derül ki. A dokumentum szól arról is, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat.

A Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.

A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.

Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.

Megoldásként a Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.

(A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel idén államilag támogatott képzésre. A felvételi keretszám 2007 óta 56 ezer volt, 2006-ban pedig még 62 ezer diákot vehettek fel államilag finanszírozott képzésre az egyetemekre, főiskolákra.)

A terv alapján - mint azt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte - idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével -, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek.

A Széll Kálmán Terv megállapítása szerint ma Magyarországon nincs egyensúlyban a nyugdíjkassza, a kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzák, ami egy fenntarthatatlan rendszert eredményezett. A mai szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lenne az aktívak világában; az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja.

A terv szerint a megoldás az, hogy a nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is - rögzítik, hozzátéve, hogy azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.

Ezt az elvet követve - mint írják - a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. "A Széll Kálmán Terv révén nem csupán a nyugdíjak jelenlegi összegének kifizetése biztosított, hanem a járandóság vásárlóértékének megőrzése, az infláció mértékének megfelelő folyamatos nyugdíjemelés is" - teszik hozzá.

Az intézkedések között említi a dokumentum azt, hogy július 1-jéig felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására, továbbá kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodelleket. A táppénzzel összefüggésben megvizsgálják, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.

2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, a jövő év első napján pedig hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

Hiányoznak a konkrétumok - vélemények a reformprogramról

A vezető tőzsdei papírok árfolyam-csökkenéssel, a forint gyengüléssel, a szakszervezetek pedig mielőbbi egyeztetést sürgetve reagáltak a tegnap ismertetett Széll Kálmán Tervre, míg a munkaadók jelezték: minden olyan intézkedést támogatnak, amellyel csökkennek a közkiadások.

A Budapesti Értéktőzsdén a Magyar Telekom kivételével minden nagyobb papír árfolyama esett. A keddi kereskedésben a gyógyszeripari részvények szereplésére a gyógyszer-támogatási rendszer tervezett módosításának bejelentése hatott, míg az OTP árfolyamát a bankadó kapcsán az befolyásolta, hogy a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a bankadó változatlan formában fennmarad, azaz a költségvetés bevételei közé a bankadót "három évre, teljes összegben érdemes beszámítani" - mondta Vaszkó Szabolcs, az Erste üzletkötője.
Ballai Zoltán, a Raiffeisen üzletkötője egyetértett azzal, hogy a tervben a konkrét lépések hiánya lefelé vitte a tőzsdei árfolyamokat.

A forint kedden kora délelőtt még 269,60-as euró jegyzésig erősödött arra a hírre, hogy a kormány strukturális átalakítási terve a piacok által vártnál magasabb költségvetési kiadáscsökkentést tartalmaz. A terv bemutatása előtt a forint ismét 271 feletti euró jegyzésre gyengült, és ezt a szintet az intézkedési terv részleteinek ismeretében is megtartotta. Délután tovább gyengült a forint, az eurót negyed ötkor 272,72 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben.

Piaci elemzők az MTI-nek azt mondták: elégedettek a Széll Kálmán Terv irányával, céljával, ugyanakkor a piac több részlet megismerését várja. Kiemelték: a kormány terveinek legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentés.

A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik - mondták el az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók. A strukturális reform program önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás. A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a piac ennél több konkrétumra számított. A program a következő hónapokra, illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány - értékelte a szakember. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya.

A piac talán túlságosan is várakozással tekintett a strukturális reformok bejelentése elé, ezért okozott némi csalódást a viszonylag kevés konkrétum - közölte Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyetértve az államadósság csökkentésének programjával, megjegyezte, hogy bár régiós összehasonlításban magas Magyarország GDP-arányos államadóssága, az EU-n belül nem számít magasnak, és nem szabad megfeledkezni a 30 milliárd eurónál is nagyobb devizatartalékról.

Petschnig Mária Zita arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozások terhei bizonyos ágazatokban nem csökkennek, hanem kifejezetten nőnek: a bankadó például 2013-ban is több mint 180 milliárdos költséget jelent, a gyógyszerkassza lefaragása a magyar gyógyszergyárak profitját emészti - ezért zuhan például az Egis árfolyama - az elektronikus útdíj bevezetése pedig a szállítási ágazatot sújtja.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek, rokkantak - visszavezetésével a munkaerő-piacra az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva nagy csalódásnak nevezte a kormány bankadóval kapcsolatos bejelentését, és elmondta: már korábban rámutattak arra, hogy a bankadó tartós fenntartása veszélyes, mert csökkenti a bankok aktivitását, és ezzel gátolja a növekedést.
Londoni elemzők szerint a magyar kormány kedden ismertetett szerkezeti reformcsomagjának főszámai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport keddi kommentárja szerint a program számos olyan pozitív szerkezeti intézkedést tartalmaz, amelyek révén jó eséllyel bővül a foglalkoztatás, és emelkedik a potenciális gazdasági növekedési ütem. A ház szerint a csomag "fénypontja" az aktívabb munkapiaci politika. A JP Morgan elemzői szerint azonban ahhoz, hogy a potenciális növekedés ütemének emelését célzó kormányzati stratégia működjön, a feldolgozószektorban, a mezőgazdaságban és a turizmusban megvalósuló új beruházások nettó értékének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy túltegyen a bankok, a nagyobb kiskereskedelmi hálózatok, valamint az energiaipari és a távközlési cégek körében a jelentős átmeneti adók miatt valószínűsíthető beruházás-csökkentések mértékén.
A szakszervezetek azt várják a kormánytól a Széll Kálmán Terv bejelentése után, hogy a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat velük a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól - mondták egybehangzóan a kedden bejelentett intézkedésekről az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek azt mondta: mindazokat a tervezett intézkedéseket támogatják a munkaadók, amelyek révén csökkennek a közkiadások, mivel ez lehet az alapja a vállalkozói terhek csökkentésének.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult

Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter... Teljes cikk

Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés

A 21. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program beruházásai, korszerű eszközbeszerzései a minőségi oktatást segítik, és hozzájárulnak... Teljes cikk