Bérfejlesztés: hol mire számíthatnak a dolgozók?

Adókedvezmény - béremelésre

Két, párhuzamos esemény egyszerre generált feszültséget a hazai munkaügyi kapcsolatrendszerben. Egyrészt a Parlament 2010 végén egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot állapított meg minden bérjellegű jövedelemre, másrészt 2010. december 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindhárom résztvevője megállapodott abban a javaslatban, miszerint a munkavállalók számára - kifejezetten az alacsony és a közepes jövedelműek nominális, nettó bérszintjének a megőrzése céljából -, 4-6 százalékos lesz a bérfejlesztés.

Egyes számítások szerint a reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megőrzéséhez pedig akár 5 százalékos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén (www.vg.hu, 2011.02.25.). Ennek a magas összegű bérfejlesztésnek a fedezetéül a társasági adó 10 százalékossá válása szolgált volna, ha a vállalkozások nagy része ezt fizette volna. A rossz gazdasági helyzet miatt azonban sok cég évek óta nem volt nyereséges, ezért ezt az adónemet eleve nem fizette be a központi költségvetésbe.

Az állami cégeknél ebben az évben a bértömeg nem növekedhet, ezért az OÉT által ajánlott bruttó keresetnövekedés csak létszámváltozással oldható meg. Így felszabadul forrás arra, hogy nőhessen a bruttó bér, és megvalósulhasson a szigorú bértömeg-gazdálkodás is, egyszerre.

Annak jártunk utána, milyen megoldások és milyen feszültségek teremtődtek a kétféle szabályozás egyidejű alkalmazásával. Olyan, a hazai gazdasági életben meghatározó szerepet betöltő cégeket szólaltattunk meg, ahol sok az egyszerű, fizikai munkát betöltő munkavállaló. Mivel a bruttó 90 és 290.000 forint közti bérsávban elhelyezkedő munkavállalók nevezhetőek igazán érintettnek, ezért olyan szereplőket igyekeztünk megszólaltatni, ahol a bérek nagy része ebbe a jövedelmi kategóriába tartozik, illetve a cég olyan termelési szektorban tevékenykedik, amelyet a személyi jövedelemadó-változás "vesztesének" tartanak

Az átlag feletti béremelés megoldotta a problémát

Bár a munkavállalók nagy része érintett a nettó kereset csökkenésében, viszont ez nem volt akkora mértékű, hogy nagyarányú elégedetlenséghez vezessen - mondta Bányai Tibor, a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft. humán erőforrás vezetője. Szerinte azok a munkavállalók vették észre leginkább a nettó kereset csökkenését a januári fizetésük kézhezvételekor, akik nem igényelték az adójóváírást. Ezek a dolgozók akár nettó 10.000 forinttal is kevesebbet vihettek haza, mint az azt megelőző hónapokban. Ez a kör viszont náluk az érintett munkavállalók közel 30 százalékát jelentette.

A bérszámfejtés a törvényváltozás elfogadása után, már decemberben teljes körűen tájékoztatta a munkavállalókat, igyekezett felkészíteni őket a változásokra, de így is megjelentek hangulatkeltők a cégnél - jegyezte meg Bányai Tibor. Érthetetlen volt az úgynevezett "sztrájkbizottság" megalakítása, hiszen a munkáltató már az első bértárgyaláskor 6 százalékos bérfejlesztési javaslatot terjesztett be, ami az OÉT ajánlás felső határát jelentette. A társaság menedzsmentje végül is - vállalati szinten - átlagban 8 százalékos fejlesztés mellett döntött, amelyben benne van a cafetéria emelése is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bruttó 300.000 forint alatti kategóriákban a kompenzáció átlagosan 1,7 százalék, erre jön 6 százalékos béremelés. Ez az emelés visszamenőlegesen, 2011. január 1-jétől érvényes. A cafetéria összegét évi 20 000 forinttal, 140 000 forintra emelték, ami az ingyenes meleg étkeztetéssel együtt éves szinten több mint 280 ezer forint nettó juttatást jelent.
300 000 forint bruttó keresettől 4,5 százalék, 400 000 forint felett pedig 3 százalék a béremelés a cégnél 2011-ben. A január óta felhalmozott különbözetet a márciusi emelt fizetésekkel együtt kapják kézhez a cég dolgozói - tájékoztatott a HR igazgató.

A bérezés alapja már nem csak az egyéni teljesítmény

A CG Electric Systems Hungary Zrt. (régebben Ganz Villamossági Művek Zrt. - a szerk.) jelentős munkáshagyományokkal, erős szakszervezettel működő ipari gyártó cég. A közel 800 munkavállalónak a felét érintette hátrányosan a személyi jövedelemadó változása. Tóth Balázs, a cég emberi erőforrás és kommunikációs menedzsere épp a szakszervezet számára, az áprilisi bértárgyalásokhoz gyűjtötte össze a megkeresésünk idején azt az adatsort, hogy hány főnél jelentkezett a keresetcsökkenés. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a cikk megírásának időpontjában, az érintettek 80 százaléka, közel 320 fő került egy jól körvonalazható csoportba, akiknél körülbelül 2.200 forintos, áltagosan 2 százalékos nettó bérkiesés állapítható meg. Ettől az értéktől, természetesen akad nagyobb szórás is a különböző bérszinteken.

Az érintett munkavállalókat a törvény elfogadása után a CG Electric Systems belső kommunikációval is foglalkozó szakembere hírlevél útján értesítette a kedvezőtlen hírről, de az érintettek többsége Tóth Balázs szerint, leginkább a február elején kiadott bérpapírjuk átvételekor szembesült az adóváltozás eredményével. A közvetlen felettesnél, vagy a HR osztályon jelentkező, elégedetlen munkavállalóknak egyelőre csak annyit tudnak a szakemberek mondani, hogy a soron következő bérfejlesztésnél, a szakszervezettel történő megállapodások alapján fognak esetleg korrekciót érvényesíteni. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, az majd csak áprilisban derül ki. Azt egyébként sok, a cégnél (és másutt) dolgozó magasabb keresetű sem érti, miért kell az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket ilyen típusú adóváltozásokkal súlytani - mondta Tóth Balázs.

Mindezek mellett az emberi erőforrás és kommunikációs vezető úgy gondolja, hogy a béremelések elsődleges és megkerülhetetlen szempontjának a CG Electric Systems-nél az egyéni teljesítmény kell, hogy maradjon mind a szellemi, mind a fizikai dolgozóknál, bármely kereseti szinten.

A kereskedelemben nagyok a feszültségek

A tavalyi év során termelte ki a legalacsonyabb nyereséget az a kereskedelemmel foglalkozó, nemzetközi hátterű vállalat, amelynek kompenzációs szakértője - pont a küszöbön álló bértárgyalások és a magas szintű bérfeszültség miatt - neve elhallgatását kérte.

Náluk is 80 százalékban alacsony keresetűek a munkavállalók. Ezt a kört teljes egészében érintette a nettó kereset-csökkenés. A kedvezőtlen jelenség néhány munkavállalónál nem volt nagyméretű, de volt olyan munkavállalójuk is, aki 4 százalékkal alacsonyabb fizetést kapott januárban az adóváltozások miatt, mint decemberben.

A kompenzációs menedzser szerint ez a jövedelemszint-változás rendkívül hátrányosan érintette munkavállalóikat egy olyan helyzetben, amikor az összes közszolgáltatás és nem különben az alapvető élelmiszerek ára rendkívüli módon növekedett, párhuzamosan a lakáshitel törlesztések emelkedésével. A vállalat munkavállalói érdekképviselete februárban egyértelműen jelezte azt, milyen lépéseket vár el a vállalatvezetéstől. Az érdekképviselet mindenekelőtt azt látta szükségesnek, hogy a cég emelje meg az alapbéreket úgy, hogy legalább a hátrányt elszenvedőket kompenzálja, és ezáltal a felmerült bérfeszültség is enyhülni fog.

A szakember szerint a vállalatok maguk is a túlélésért küzdenek, és ebben az esetben nagyon nehéz elvárni, hogy a munkáltató kompenzálja az adórendszer változásának hátrányait. A kompenzációs vezető szerint, a vállalatok bérpolitikáját a vállalati stratégiához kell igazítani és nem az állami adópolitikához. A meghirdetett bérkommandóhoz még ennél a cégnél sem fordult senki, de az érdekképviselet útján már jelezték, hogy amennyiben nem hajtanak végre béremelést, abban az esetben több, érdeksérelmet elszenvedett munkavállaló fordul majd az állam által létrehozott igazságszervhez.

Átlagkeresetűek jártak a legrosszabbul

Ahhoz, hogy valaki többet vihessen haza 2011-ben, mint az ezt megelőző évben, jóval a havi átlagkereset fölött kell keresni, vagy több eltartott kiskorúval kell együtt élni. A nominális változást tekintve az új rendszerben 290 ezer forintnyi bruttó bérnél van a fordulópont: ez alatt rosszabbul, e felett jobban jártak az egykulcsos adó bevezetésével a munkavállalók. Ehhez jött még az a változás is, amely szintén tavaly decemberben, az OÉT-en született alku nyomán alakult ki. Az új minimálbér (78.000 Ft) és az új, garantált bérminimum- rendszer miatt az ezen a bérszínvonalon dolgozók nettó bére nem szenvedett akkora csorbát, mert az ő személyi alapbérük megemelkedett a kötelező béremelés következtében.

Legrosszabbul nem a legalacsonyabb bérszínvonalon keresők jártak, hanem a bérminimum és a bruttó 290.000 forint közti sávban elhelyezkedő bért kapók, többek közt az átlagkeresetűek, akiknek a bruttó 202.576 forintjából az új személyi jövedelem-adó törvény következtében nettó 4.500 forinttal több bért vontak le. (www.vg.hu, 2011.02.25.)