Hogyan érintik a kölcsönzést a tervezett munkajogi változások?
A munkavégzés feltételrendszere, a munkajogi szabályozás az egész társadalmat érinti, nem meglepő, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításai hetek óta foglakoztatják a közvéleményt. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat-csomag az előzetes hírek ellenére nem tartalmaz drasztikus módosításokat, sőt, néhány régóta rendezésre váró kérdést továbbra is érintetlenül hagy.
Az Mt. sokat emlegetetett módosításai (kollektív szerződés esetén 6 hónapos próbaidő; a túlmunka munkáltatói döntés alapján történő "lecsúsztattatása"; kettőnél több részletben kiadható szabadság stb.) mellett ugyanakkor számos kapcsolódó joganyag módosítása is terítéken van. Javaslatról lévén szó, még képlékeny a végleges szöveg; mindenesetre a módosítások tervezett hatálybalépése 2011. július 1.
Az Mt.-hez csak áttételesen kapcsolódó témaköröknél maradva, rég várt előrelépést valósít meg a rendelkezés, mely szerint az iskolaszövetkezeti munkavégzés ("diákmunka") szabályozása bekerül a Munka Törvénykönyvébe, illetve a munkaügyi ellenőrzés kapcsán is számos módosítás várható. A törvényjavaslat ezen felül a munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv átültetése érdekében újraszabályozza a munkaerő-kölcsönzés feltételeit.
Cikkünkben a javaslatcsomag utóbb említett, talán kevésbé reflektorfényben lévő érdekességére irányítanánk a figyelmet.
A munkaerő-kölcsönzés a fejlett országokban régóta elterjedt, atipikusnak is nevezett foglalkoztatási forma. A közösségi szabályok megalkotására tett első kísérletek 1982-ből származnak, Magyarországon azonban csak 2001-től él a jogintézmény. Jelenleg mintegy 700-800 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég tevékenykedik, ebből ténylegesen 500 aktív a területen. Munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszony létrejöhet határozott vagy határozatlan idejű, teljes-, vagy részmunkaidőre. A fenti irányelv jogharmonizációs célzattal megállapítja azokat a minimum-követelményeket, amelyeket legkésőbb 2011. december 5-ig minden tagállamnak megfelelően át kell ültetnie saját jogába.
A várható módosítás nyomán ezentúl tehát Magyarország területén olyan EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is működhet kölcsönbeadóként, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat. Jobban belegondolva ez a jogharmonizációs törekvések dacára felvet néhány kérdést, hiszen a nyilvántartásba vételhez hazánkban kétmillió forint összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezése szükséges, amely viszont nem minden EGT-államban követelmény.
Hiányosságként említhető ugyanakkor, hogy a javaslat nem tér ki a külföldi személy munkaerő-kölcsönzés keretében történő magyarországi foglalkoztatására, vagy a magyar munkaerő külföldre kölcsönzésének feltételeire.
Az irányelv fogalom-meghatározása szerint a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes munkavégzés (ezt a német "Zeitarbeit", illetve az angol "temping" fogalma is tükrözi). A javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy kölcsönzés a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti megállapodásban rögzített, legfeljebb 5 éves tartamra szólhat.
A kölcsönzött munkavállalónak azonos kölcsönvevőnél az előző foglalkoztatása megszűnésétől számított 6 hónapon belül történő ismételt kikölcsönzése időtartamát egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazon, vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg. A jogalkotó ezzel lényegében a határozott idejű munkaviszony szabályait rendeli tükröztetni. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az előírás ugyanazon kölcsönvevőnél ugyanazon munkavállaló vonatkozásában alkalmazandó, de a munkavállaló és a kölcsönbeadó viszonyát nem érinti, a közöttük fennálló jogviszony időtartamát nem korlátozza. Arra nem terjed ki a szabályozás, hogy az 5 év után mennyi idő elteltével létesíthet újabb foglalkoztatási jogviszonyt munkaerő-kölcsönzés keretében a munkavállaló.
A kölcsönbeadó és a munkavállaló, illetve a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó között fennálló szerződések egymástól függetlenek. Ez azt is jelenti, hogy időbeli hatályuknak nem kell azonosnak lennie, így lehetséges, hogy az egyik határozott, míg a másik határozatlan időre jön létre.
A kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes tartama alatt a terhes és szoptató nők, valamint a fiatal munkavállalók védelme, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, a munkabér összege és védelme, valamint az egyenlő bánásmód követelménye vonatkozásában a kölcsönvevőre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az irányelvvel összhangban hangsúlyos szerepet kapna az egyenlő bánásmód követelménye, de az alkalmazás alól kivételt is enged a szabályozás, amennyiben a kölcsönbeadóval határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban is kap bért. További honi kivétel az eset, ha a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadónál összességében kedvezőbb díjazásban részesül, mint a kölcsönbe vevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalója, de az az előírás is egyedi, amely szerint nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy közhasznú szervezet, valamint a nyilvántartásba vett közhasznú szervezet által végzett munkaerő-kölcsönzés esetén.
Az egyenlő bánásmód követelményéhez szorosan kapcsolódik az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférést, a kikölcsönzések közötti időszakokban pedig a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokat.
Újítás az a kötelezettség, mely szerint a kölcsönvevő a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal, a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat pedig folyamatosan, helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, valamint a betöltetlen álláshelyekről.
A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő olyan megállapodást kössön, amely alapján ha a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást köteles fizetni. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ez a szabályozás számos további megválaszolatlan kérdést vet fel.
Nem rendelkezik viszont arról a javaslat, hogy az egyenlő bánásmód megsértése milyen szankciókkal jár, vagy hogy a munkavállalói létszám megállapításakor miként kell tekintetbe venni a kölcsönbevevőnél munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakat.
Összefoglalásképp megállapítható, hogy a szabályozatlannak tűnő részletkérdések dacára a jogalkotó igyekezett egyrészt a joganyagot végre tendenciózusan az uniós alapelgondoláshoz közelíteni, annak időleges jellegét kidomborítani, másrészt a kölcsönzés régebb óta nyitva lévő gyakorlati kérdéseire megfelelő választ adni.
Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda
Az Mt.-hez csak áttételesen kapcsolódó témaköröknél maradva, rég várt előrelépést valósít meg a rendelkezés, mely szerint az iskolaszövetkezeti munkavégzés ("diákmunka") szabályozása bekerül a Munka Törvénykönyvébe, illetve a munkaügyi ellenőrzés kapcsán is számos módosítás várható. A törvényjavaslat ezen felül a munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv átültetése érdekében újraszabályozza a munkaerő-kölcsönzés feltételeit.
Cikkünkben a javaslatcsomag utóbb említett, talán kevésbé reflektorfényben lévő érdekességére irányítanánk a figyelmet.
A munkaerő-kölcsönzés a fejlett országokban régóta elterjedt, atipikusnak is nevezett foglalkoztatási forma. A közösségi szabályok megalkotására tett első kísérletek 1982-ből származnak, Magyarországon azonban csak 2001-től él a jogintézmény. Jelenleg mintegy 700-800 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég tevékenykedik, ebből ténylegesen 500 aktív a területen. Munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszony létrejöhet határozott vagy határozatlan idejű, teljes-, vagy részmunkaidőre. A fenti irányelv jogharmonizációs célzattal megállapítja azokat a minimum-követelményeket, amelyeket legkésőbb 2011. december 5-ig minden tagállamnak megfelelően át kell ültetnie saját jogába.
A várható módosítás nyomán ezentúl tehát Magyarország területén olyan EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is működhet kölcsönbeadóként, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat. Jobban belegondolva ez a jogharmonizációs törekvések dacára felvet néhány kérdést, hiszen a nyilvántartásba vételhez hazánkban kétmillió forint összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezése szükséges, amely viszont nem minden EGT-államban követelmény.
Hiányosságként említhető ugyanakkor, hogy a javaslat nem tér ki a külföldi személy munkaerő-kölcsönzés keretében történő magyarországi foglalkoztatására, vagy a magyar munkaerő külföldre kölcsönzésének feltételeire.
Az irányelv fogalom-meghatározása szerint a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes munkavégzés (ezt a német "Zeitarbeit", illetve az angol "temping" fogalma is tükrözi). A javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy kölcsönzés a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti megállapodásban rögzített, legfeljebb 5 éves tartamra szólhat.
A kölcsönzött munkavállalónak azonos kölcsönvevőnél az előző foglalkoztatása megszűnésétől számított 6 hónapon belül történő ismételt kikölcsönzése időtartamát egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazon, vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg. A jogalkotó ezzel lényegében a határozott idejű munkaviszony szabályait rendeli tükröztetni. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az előírás ugyanazon kölcsönvevőnél ugyanazon munkavállaló vonatkozásában alkalmazandó, de a munkavállaló és a kölcsönbeadó viszonyát nem érinti, a közöttük fennálló jogviszony időtartamát nem korlátozza. Arra nem terjed ki a szabályozás, hogy az 5 év után mennyi idő elteltével létesíthet újabb foglalkoztatási jogviszonyt munkaerő-kölcsönzés keretében a munkavállaló.
A kölcsönbeadó és a munkavállaló, illetve a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó között fennálló szerződések egymástól függetlenek. Ez azt is jelenti, hogy időbeli hatályuknak nem kell azonosnak lennie, így lehetséges, hogy az egyik határozott, míg a másik határozatlan időre jön létre.
A kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes tartama alatt a terhes és szoptató nők, valamint a fiatal munkavállalók védelme, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, a munkabér összege és védelme, valamint az egyenlő bánásmód követelménye vonatkozásában a kölcsönvevőre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az irányelvvel összhangban hangsúlyos szerepet kapna az egyenlő bánásmód követelménye, de az alkalmazás alól kivételt is enged a szabályozás, amennyiben a kölcsönbeadóval határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban is kap bért. További honi kivétel az eset, ha a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadónál összességében kedvezőbb díjazásban részesül, mint a kölcsönbe vevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalója, de az az előírás is egyedi, amely szerint nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy közhasznú szervezet, valamint a nyilvántartásba vett közhasznú szervezet által végzett munkaerő-kölcsönzés esetén.
Az egyenlő bánásmód követelményéhez szorosan kapcsolódik az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférést, a kikölcsönzések közötti időszakokban pedig a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokat.
Újítás az a kötelezettség, mely szerint a kölcsönvevő a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal, a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat pedig folyamatosan, helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, valamint a betöltetlen álláshelyekről.
A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő olyan megállapodást kössön, amely alapján ha a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást köteles fizetni. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ez a szabályozás számos további megválaszolatlan kérdést vet fel.
Nem rendelkezik viszont arról a javaslat, hogy az egyenlő bánásmód megsértése milyen szankciókkal jár, vagy hogy a munkavállalói létszám megállapításakor miként kell tekintetbe venni a kölcsönbevevőnél munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakat.
Összefoglalásképp megállapítható, hogy a szabályozatlannak tűnő részletkérdések dacára a jogalkotó igyekezett egyrészt a joganyagot végre tendenciózusan az uniós alapelgondoláshoz közelíteni, annak időleges jellegét kidomborítani, másrészt a kölcsönzés régebb óta nyitva lévő gyakorlati kérdéseire megfelelő választ adni.
Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Temetési segély
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete