kapubanner for mobile
Megjelent: 13 éve

Képzésre vágyik a magyar munkavállaló

Nem akarunk több felelősséggel járó munkát végezni, de ez elsősorban az alulfizetettség és a képzések hiányának következménye – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból.

A Randstad Workmonitor májusi felmérésekor a magyar válaszadók 74 százaléka válaszolta, hogy nem szeretne nagyobb felelősséggel járó munkát végezni, ha nem jár érte több fizetés. Ez viszonylag magas aránynak számít: a nemzetközi kutatás szerint a legtöbb európai országban a munkavállalók mintegy harmada vállalna ellentételezés nélkül is nagyobb felelősséget, sőt, például Lengyelországban 44 százalék szeretne nagyobb kihívásokat.

A kutatás szerint ugyanakkor a gond nem feltétlenül a magyarok felelősségvállalási kedvével vagy tehetségével van. A válaszadók 92 százaléka állítja például, hogy a jelenlegi munkakövetelményei nem haladják meg a képességeit. Ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy az elmúlt évben kompenzáció nélkül növekedtek a munkával járó terhei. "A magyar munkavállalók többsége tehát valószínűleg azért nem vállalna nagyobb fizetség nélkül több felelősséget, mert így is alulfizetettnek érzi magát -– mondta Jankovich Ilona, a Randstad Hungary ügyvezetője. A motivációnak azonban a befolyás növelése és a fizetésemelés mellett is vannak más módjai, amelyek hazánkban is eredményesek lehetnek."

A Workmonitor kutatás főbb megállapításait tartalmazó grafikon








A Randstad kutatása szerint a magyar munkavállalókat többek között képzésekkel, vállalati tréningekkel lehetne jól motiválni. A válaszadók többsége, 56 százaléka például egyetértett azzal az állítással, hogy a karrierje most jobban függ a képzésektől, mint valaha. Azonban amíg a munkavállalók a munkahelyük megtartása vagy az előrelépés érdekében szívesen vennének részt tréningeken, többségük úgy érzi, erre nem kap lehetőséget. A felmérésben résztvevők 61 százaléka mondta, hogy a munkáltatója nem elégíti ki a tudásfejlesztéssel kapcsolatos igényeit, és csaknem ennyien mondják, hogy a vállalat általánosságban sem szentel elég figyelmet a tréningekre.

Bár a munkavállalók a képzésekben látják a lehetőséget a munkaerő-piaci pozíciójuk erősítésére, tudják, hogy még ez sem jelent feltétlen sikert a gazdasági válság óta. A válaszadók mintegy 60 százaléka mondta, hogy munkaadójának lenne lehetősége jól képzett munkaerő alkalmazására, mégis több mint 80 százalék szerint a válság óta nem növekedett a magasan kvalifikált munkatársak száma a munkahelyén. "Ez elsősorban a sok helyen bevezetett létszámstopnak köszönhető, ami jobban érintette a nagyobb fizetési igénnyel rendelkező, magasabban képzett szakembereket" -– magyarázta Jankovich Ilona.

A felmérés szerint ugyanakkor a vállalatok ragaszkodnak a hozzáértő munkavállalókhoz. "Sok diplomás gondolja, hogy helyettük a cégek inkább alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket alkalmaznak, mert nekik kevesebbet kell fizetni. A felmérés során azonban csak a válaszadók 31 százaléka mondta, hogy több az alul-, mint a túlképzett kolléga a munkahelyén. Nálunk inkább az a jellemző, hogy a vállalatok jól képzett munkatársakat választanak még az alacsonyabb követelményeket támasztó munkakörökbe is" -– mondta a Randstad szakértője.

A felmérés hátteréről

A Randstad Workmonitor egy 29 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakört is vizsgál. A 2011. május elején felvett kérdéssor a munkavállalók motivációját és munkavállalási kedvét vizsgálta a 18-65 éves, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozók körében. A felmérés során összesen 2430 magyar munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tanár is munkavállaló!?

Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk

Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk