Szerző: Puszta Szilvia
Megjelent: 13 éve

Állástalanság, tisztes szegénység jellemzi Nógrád megyét

Az életszínvonal mutatóit nézve Nógrád megye egészére a "tisztes szegénység" jelző illik: a lakosság rendezett településeken, elfogadható lakáskörülmények között, de szerény jövedelmi szinten él. A térségben nem működik nagy tőkéjű, sok embert foglalkoztató vállalkozás, így nem csoda, hogy a munkanélküliség 15 százalékos, a leghátrányosabb helyzetben a Salgótarján és környékén élők vannak.

Nógrád megye az ország északi határán helyezkedik el, besorolás szerint az Észak-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Az ország második legkisebb területű megyéje, lakóinak száma alig 205 ezer fő. A megye lakónépessége folyamatosan fogy és öregszik. A 90-es évektől folyamatosan romló foglalkoztatási viszonyoknak köszönhetően Nógrád-megye községei mára a népességükben zsugorodó, veszélyes mértékben elöregedő települések sorába kerültek. Az EU-ban használt módszertan szerint vizsgálva elnéptelenedés által veszélyeztetett településnek minősül a térség összes községe.

Nógrád megye egészére jellemző a magas fokú vándorlási hajlandóság. A vándorlás iránya a munkalehetőséget jelentő közeli városok, jellemzően Budapest és környéke, és újabban a dunántúli régiók is. Az elvándorlók a 60-as, 70-es években még leginkább az ipari munkahelyek irányába mozduló fiatal és középkorú szak- és betanított munkások közül kerültek ki. Ma legnagyobb részüket a képzett fiatalok, a 30 év alatti közép-és felsőfokú végzettségűek jelentik. A bevándorlás a falvak többségére nem jellemző. Egy-egy példa akad a városi, budapesti megromlott egzisztenciájú rétegekből.

Új jelenség, hogy a városi életformát megtagadó értelmiségiek és művészek érdeklődése megnőtt néhány község, például Terény, Kutasó, Bokor, Herencsény, Cserhátsurány iránt. Az elvándorlás egyik súlyos következménye, hogy a legképzettebb munkaerő hagyta el a településeket. A felsőfokú végzettségűek részére a közigazgatás, oktatás és egészségügy területét leszámítva általában nincs munkahely, de a szakmunkások jelentős része is igyekezett a távolabbi munkahelyek közelébe költözni. Mindezek következménye, hogy az általános képzettségi szint alacsony.

Munkaerőpiac, megélhetési viszonyok

A térség jelentős munkaerő-felesleggel rendelkezik, hiszen a hivatalosan mintegy 15 százalékos munkanélküliség mellett a munkaviszonnyal rendelkezőknek csak mintegy 20 százaléka dolgozik helyben. A mért és a valós foglalkoztatás között a különbség jelentős, a feketemunka aránya számottevő, 15-20 százalék között alakul. Ezekre a munkaügyi központon keresztül igénybe vehető támogatások, illetve a szaporodó munkaügyi ellenőrzések mérsékelt hatással vannak.

A megyében rendkívül magas az ingázás mértéke, a munkahellyel rendelkezők 70-90 százaléka a térségen kívül talál munkát. A célterülete leginkább a megye városai, kisebb részben Budapest és környéke. A szolgáltatásokban dolgozik az ingázók mintegy 15 százaléka, míg a többiek az építési beruházások területén, kisebb ipari üzemekben és a multinacionális cégeknél találnak elsősorban betanított vagy segédmunka jellegű, illetve kisebb részben szakipari munkát. Az ingázók nagyobbrészt a középkorú és fiatal építőipari szak- és betanított munkás férfiak köréből kerülnek ki, a nők leginkább betanított munkát, varrodást, elektronikai szerelést és takarítást vállalnak.

A Nógrád megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 2011. januári beszámolója alapján a megyében 2011. január végén 23 281 fő nyilvántartott álláskereső volt, ami a decemberi létszámot 3 913 fővel, míg az egy évvel korábbit 1 126 fővel haladta meg. Ebből a tartósan regisztrált álláskeresők létszáma 2011. január végén 6 823 ő volt Nógrád megyében, ami 347 fővel több volt, mint négy héttel korábban. Az egy évvel korábbi adatokat pedig 258 fővel haladja meg e csoport létszáma. Az álláskeresők 29,3 százaléka hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küzd, az állástalanok közötti arányuk 3,2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, ami 26,1 százalék. A leghátrányosabb helyzetben a Salgótarján és térségében élők vannak, ahol a tartósan álláskeresők aránya megközelíti a 38 százalékot. A több mint egy éve állástalanok között a legnagyobb számban a nők, az alacsony iskolai végzettségűek és az 50-54 évesek fordulnak elő.

A munkáltatók az év elején több mint 600 képesítéshez nem kötött álláshelyet kínáltak az elhelyezkedni szándékozóknak, ezek 93 százaléka segédmunkára irányult, 7 százalékuk pedig gyártósori összeszerelőknek, gépkezelőknek, járművezetőknek szólt. A megye területén a szakképzettek közül legnagyobb számban az irodai adminisztrátorokat és ügyintézőket, a varrónőket és az eladókat keresték a munkáltatók, ami azonban munkakörönként csupán a 6-37 álláshelyet jelentett. A további több mint ötvenféle kínálkozó álláshely esetében 1-5 fő munkába állására nyílt lehetőség.

Az életszínvonal mutatóit nézve Nógrád a megyék rangsorának a legvégére került, a térség egészére összességében a "tisztes szegénység" jelző illik: a lakosság rendezett településeken, elfogadható lakáskörülmények között, de szerény jövedelmi szinten él. Az önkormányzatok a költségvetéseikből jelentős összegeket fordítanak a szociálpolitikai feladataik ellátására, a közmunka-programok révén pedig folyamatos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az ellátási rendszerből kiesettek is jövedelemhez jussanak.

Gazdasági adottságok

A megye gazdasági adottságai nem kedvezőek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energiaköltségek, és a hazai és külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg.

A mezőgazdaság a domborzati viszonyok miatt nem ad arra lehetőséget, hogy magas jövedelem legyen elérhető a gazdálkodás során. Az őstermelők száma a lakosság létszámához viszonyítva magas a térségben, gazdasági súlyuk azonban elenyésző. A nagy számot az magyarázza, hogy az 1-2 hektáron gazdálkodók is őstermelőként regisztráltatják magukat az agrártermelési támogatások elérése érdekében. A mezőgazdasági kistermelők jelentős része önellátásra termel, legfeljebb a némi kis felesleget adja, vagy cseréli el helyben. Jellemző az abraktakarmány-termesztés a saját célra történő állattartás, sertéshizlalás szükségletének biztosítására, valamint a burgonya és a konyhakerti zöldségfélék termesztése. A piaci, térségen kívüli felvásárlói hálózatokon keresztüli értékesítésnek a juhászat, a nyulászat és méhészet, valamint a burgonya és a bogyós gyümölcsök, ribizli, málna termesztése terén vannak hagyományai. A termelési volumen nem haladja meg a jövedelem-kiegészítési szintet.

Az idegenforgalom, annak ellenére, hogy a megyében található a világörökség részeként kezelt Hollókő és a nemzetközi hírű Ipolytarnóc, nem járul hozzá számottevően a megyei jövedelemtermeléshez. A kereskedelmi, kisipari és egyéb szolgáltatások széles skálája kialakulásának gátat vet a falvak alacsony lélekszámából adódó mérsékelt kereslet.

A kereskedelmi szolgáltatások terén csak az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek, illetve az italáruk tekintetében megnyugtató a helyzet, bár a választék tekintetében a helyi boltok nem közelítik meg a városi színvonalat. A térségben nem működik nagy tőkeerőt képviselő és sok embert foglalkoztató vállalkozás, a foglalkoztatottak számát és az éves bruttó árbevételt tekintve a kisvállalkozás kategóriájába tartoznak a legnagyobb gazdálkodó szervezetek is.

Mindezekből, illetve a munkanélküliségből adódóan a térség jövedelmi viszonyai igen rosszak, sokan segélyekből élnek, a néhány helyi munkaadó illetve a térségen kívüli nagyobb foglalkoztatók a betanított munkaerőnek minimálbért, vagy annál alig magasabb bért fizetnek.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk