A coach és a mediátor a Harcosok klubjában

Dr. Kollár József, az International Association of Coaching and Mediation (IACM, http://iac-europe.ning.com) elnöke, a KIM senior fokozatú mediátor-kiképző trénere egy iVízió formájában foglalta össze a mediáció jelentőségét az üzleti életben.

Palahniuk első regényében, A harcosok klubjában a névtelen narrátor és Tyler Durant rituális verekedéseik betetőzéseképpen létrehozzák a Harcosok klubját, amely vírusként terjedve elszabadult káosszá válik. Az olvasó számára sokkoló, amikor kiderül, hogy egy testben két önálló személy lakozik. Amíg az elbeszélő alszik, Tyler irányít és fordítva. Mivel hiányzik a két én közötti közvetítő, azaz a személyen belüli mediátor, nem tudnak egymással kooperálni. Ez azt eredményezi, hogy a narrátor hiába rendezi be IKEA-katalógusok precíz lapozgatását követően a lakását, mindig menekülnie kell, és amikor hazatér, romokban találja otthonát. Otthontalanná válik: két kultúra, két életforma konfliktusából adódóan nem talál nyugalmat.

A kultúra az otthonunk, ahol felnövünk, amihez érzelmileg kapcsolódunk, ahol elfogadnak bennünket, ami ellen lázadunk, ahová visszavágyunk, amikor otthontalannak érezzük magunkat. Útnak indulni szorongató, még akkor is, ha új kalandok várnak ránk, de még kétségbe ejtőbb, ha tudjuk, sohasem térhetünk vissza.

A szervezeti konfliktusok egyik sajátossága, hogy azzal fenyegetnek: időlegesen vagy örökre el kell hagyni az "otthonunkat", vagyis megszokott, jól belakott terünket, a bevált megoldásainkat, kényelmes rutinjainkat. "Elköltözni annyi, mint új szokásokat felvenni, mint egy kissé más emberré válni." Az üzletemberek számára épített standard, de minőségi szállodaláncok azért népszerűek, mert még ők, a piacgazdaság kalandorai, is szeretik otthon érezni magunkat. A világ legtávolabbi pontjára vetődve is úgy viselkedhetnek, mintha hazaérkeznének.

A mi olvasatunkban a mediátor olyan építész, aki a mediáció során standardizált és minőségi szállodaláncot hoz létre a kommunikáció Mátrixában, annak érdekében, hogy felszámolja az otthontalanságból (a megoldatlan krízisekből, konfliktusokból, válságokból) származó romboló erőket.

A mediátor építész, és nem csupán építő. Az építészet az épületnek (vagyis az üzleti környezetnek, a szervezeti struktúrának, a vezetői szerepeknek) és kulturális dimenziójának (a szervezeti kultúrának) az együttese. Az épület általában gyakorlati, funkcionális problémák megoldására készül, csak akkor tekintünk rá építészetként, ha kulturális aspektusból vizsgáljuk, azaz, hogy mit jelent annak a számára, aki benne lakik (mik a szándékai, indítékai, érdekei). Az ontológiai alapon képzett mediátor jól tudja, a megegyezést gyakran a kulturális különbségek (a szervezeti kultúra, az egyének eltérő értékrendje és viselkedésmintázatai, valamint öröklött rítusai) teszik lehetetlenné.

A mediátor feladata a mediáló felek "ízlésvilágának" fejlesztése, starbuckizálása. A Starbucks olyan minőségi, standardizált kávéházlánc, amely a különféle kultúrák között közvetít, a világ bármely pontján ugyanazt a szolgáltatást nyújtja. Nem csupán jó kávét kínál, hanem "speciálisan sötétre pörkölt" kávét. Az otthonosság érzésének kiváltása mellett olyan árut tesz kívánatossá, amelyhez a fogyasztók nincsenek hozzászokva, de mivel szokatlanul kiváló, a felfedezés izgalmát nyújtja számukra.

Az ontológiai mediáció is ilyen: a szervezeti és a szervezeten belüli személyközi kapcsolatokban mutatkozó eltérő kultúrák közötti közvetítés csábító, starbuckizált ajánlata. A konfliktusnak, mint sötétre pörkölt kávénak az ízlést nemesítő kortyolgatása. A mediáció a starbuckizált Harcosok klubja, ahol a vitában álló felek ökölpárbaj helyett együtt kortyolgatják az élet fekete mágiáját.

Pető Mónika mester coach és igazságügyi mediátor az International Association of Coaching and Mediation (IACM) oktatói csapatát képviselve a minőségi mediátorképzés fontosságát emelte ki.

Az olyan típusú meghatározások, mint például "a mediáció a jogviták peren kívüli rendezése", "per helyett olcsóbb megegyezés" teljes mértékben félrevezetőek. A mediátor ugyanis nem jogvitát rendez, hanem kommunikációs csapdákból vezeti ki a gazdasági feleket (szervezeten belül és szervezetek között, vagy a gazdasági szereplők és vevőik vonatkozásában), aminek eredményeként persze akár még a jogi konfliktus is megoldhatóvá válik. A mediációnak konfliktusmegelőző szerepe is nyilvánvaló és ez a szerep a vállalati mediációs kultúra elterjedésével jelentősen növelhető.

A mediáció nem más, mint egy vonzó ajánlat. A mediációs folyamatok maguk a "cselekvésre indító beszélgetések" (conversations for action), speciális kommunikációs stratégiák világos, tanulható és tanítható rendszere.

Nagyon fontos tehát, hogy minél több magasan képzett, kifejezetten üzleti mediációt tanult szervezeti mediátor mutassa be a munkahelyi és gazdasági mediáció kiemelkedő erejét és eddig még kiaknázatlan lehetőségeit.

Nemcsak az üzleti mediáció terjedésének van különleges jelentősége, hanem annak is, hogy minél több szervezeti belső tréninget tartsanak a vezetők és a munkavállalók számára ebben a témában. Érdemes olyan trénert választani, aki a KIM senior fokozatát is elnyerte, hisz az általa tartott belső vállalati tréningek egyben a munkatársak továbbképzését is biztosítják (például a résztvevők maguk is szervezeti mediátorokká, illetve igazságügyi mediátorokká válhatnak).

Simó Tibor közgazdász, igazságügyi mediátor, International Association of Coaching and Mediation (IACM) az üzleti mediáció jogi környezetét mutatta be.

A 2008/52/EK EU irányelv meglehetősen tág lehetőségeket biztosít a mediáció bevezetésére. Magyarországon a 2002. évi LV. törvényben szabályozzák a mediáció kérdését. Hozzátehetjük, hogy Románia jóval előttünk jár abban a tekintetben, hogy nagyon sok jogszabályt alakítottak ki, amelyek kifejezetten kedveznek a mediáció terjedésének. Nagyon bízunk benne, hogy a jelenleg zajló intenzív jogalkotási folyamatban érdemi változásokkal segítik a mediáció alkalmazását.

A mediációval kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy nálunk nincs kultúrája. Nagyon igaz, hogy nem a lehetséges ügyfeleket kell hibáztatni azért, mert nincs igényük olyasmire, amit nem is ismernek. Ahogy egy kollégám, Kiss László igazságügyi mediátor megfogalmazta a napokban, a "mediáció Wellness-fürdője elkészült, a szolgáltatók a vendégekre várnak, már csak a >>biztonsági őrökre<< vár, hogy beengedjék a vendégeket".