Így játszható ki a béremelés
Törvény szabályozza majd a versenyszférában is a béremelést. A munkáltatók kiakadtak. Van azonban egy "kiskapu": ha csak az alkalmazottak kétharmadának emelik a fizetését, akkor nem büntetheti meg a hatóság a céget.
Az adóváltozások miatt bekövetkező nettóbér-csökkenést már nyáron egy törvénnyel próbálták "kompenzálni". 2012. január elsejével lép életbe Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (fideszes) és Pálffy István (KDNP-s) "bérkommandós" képviselők törvénye, amely az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönzi majd. A 2011. évi XCIX. törvény pont két évig lesz hatályban.
A munka törvénykönyve azzal a ponttal bővül, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetések reálértékét is megőrzik, hiszen az infláció (és a kétszázalékos áfaemelést követő áremelkedések) miatt jelentősen csökkenni fog a bérek vásárlóértéke.
De mi lesz a dolgozók egyharmadával?
Emellett a munkaügyi ellenőrzéseknél vizsgálni fogják azt is, hogy az adott munkaadó emelte-e annyival az alkalmazottak bérét, hogy az adó- és járulékváltozás miatt ne csökkenjen a kézhez kapott fizetése. Ha ezt nem teszi meg, akkor erről a munkaügyi hatóság határozatot hoz, ám bírságot nem állapít meg. Az a vállalkozás, amely nem akarja vagy nem tudja emelni a béreket, két évig nem indulhat ajánlattevőként közbeszerzési eljáráson, de emellett a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet.
Fontos része azonban a törvénynek, hogy azok a munkaadók nem üthetik meg a bokájukat, amelyek legalább a dolgozók kétharmadának emelték a bérét. Ahhoz pedig nem ad támpontot a törvény szövege, hogy mi alapján szelektálják a munkavállalókat, ki legyen az, akinek megtartják korábbi nettóját, és ki lesz az, akinek csökken a bére.
Drasztikus minimálbér-emelés?
Ahhoz, hogy a jövő évi adótörvények miatt ne járjon rosszul 1,2 millió ember, ne csökkenjen a nettó fizetésük, 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az RTL Híradónak azt mondta: szerinte a vállalkozások a náluk maradó társasági adóból képesek is lesznek a munkabérek emelésére.
Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője szerint, ha a kormány megemeli a minimálbért, akkor ezt a vállalatok egy része nem tudja majd kifizetni: vagy becsukják a boltot, vagy kénytelenek lesznek elbocsátani néhány embert, és így megspórolni azt a bért, amelyet aztán a többieknek kifizetnek.
Kiakadtak a munkaadók
A bérkompenzációs törvény már elveiben is hibás megközelítésű, ugyanis a versenyszféra vállalkozásaiban az állam nem tulajdonos, így egyszerűen nincs joga ahhoz, hogy meghatározza, kizárólag a béremelésekre költsék a cégek a profitot, illetve ami a társasági adóból a vállalkozásnál maradt. Lehet, hogy az adott munkaadó - mint sok mikro-, kis- és közepes vállalkozás pengeélen táncol, emiatt nincs lehetősége a béremelésre. Ha viszont nyereséges volt, akkor se mondja meg az állam, hogy mire költse a bevételét, nem kötelezheti arra, hogy egy új gép megvásárlása, pályázati önrész vagy fejlesztési tervek helyett több mint 20 százalékkal emelje a fizetéseket, ráadásul egy stagnáló gazdasági környezetben" - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az fn.hu-nak.
Leginkább az alacsony keresetűek, a minimálbérért dolgozó, sokszor szakképzetlen munkások lesznek a kormány döntései miatt veszélyben mondta a főtitkár. Hiszen a munkáltató általában a jó szakembereket tartja meg, a leghamarabb azoktól az emberektől válnak meg, akik a legkevesebb hozzáadott értékkel bíró munkát végzik. Ezek az emberek a legvédtelenebbek, a legelesettebbek, és mégis ők járnak a legrosszabbul. Bizonyos régiókban, városokban, a vidéki Magyarországon egész ágazatok kerülhetnek veszélybe, főként a nagy élőmunka-igényű, alacsony átlagkeresetű és szakképzettség nélküli embereket foglalkoztató vállalkozások nem tudnák például kigazdálkodni az esetlegesen 90 ezer forintnál is magasabbra emelkedő minimálbért.
A minimálbér emelése az ennél magasabb fizetéseket is rendszerint magával rántja hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc. Ha viszont nem tudja máshogy kigazdálkodni a béremelést egy munkaadó, akkor kénytelen lesz elbocsátani embereket, hogy a többieknek megadja a kötelező bérfejlesztést. Ez a feketemunka és például a színlelt szerződések elterjedését eredményezheti.
VOSZ-vezető szerint hatásvizsgálatokra lenne szükség, meg kellene vizsgálni a foglalkoztatottság és a versenyképesség szempontjából is a kormány terveit, a törvények, tervezetek végrehajthatóságát. Törékeny a magyar gazdaság, a vállalkozások csaknem kétharmada veszteséges tette hozzá. Az állam a saját háza táján tegyen rendet a saját munkavállalói a fegyveres erők, az egészségügyi vagy épp az oktatás területén dolgozók béreinél és munkakörülményeiben, hiszen ahogy halljuk, látjuk, ott igencsak sok hiányosság van mondta Dávid Ferenc.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk
A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk
Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hete
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hete
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hete
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hete
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- Nemcsak munkabeszüntetéssel, hanem "túlbuzgósággal" is sztrájkolnak 2 hete
- Megelőzhető, szűrhető, mégis többezer magyar belehal évente - sokat tehet a munkáltató is 2 hete
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 2 hete
- Nem pörög a világgazdaság, de a cégvezetők optimisták 2 hete
- Béremelést követelnek a területi közigazgatásban dolgozók 2 hete