Lecsökkentett és megvariált keretszámok: feladták a leckét a jelentkezőknek

Múlt hét pénteken az intézményi keretszámok is nyilvánosságra kerültek, melyek alapján kiderült, ha valaki jogász szeretne lenni, legyen szó az ország bármely pontjáról, a fővárosig kell utaznia. A vidéki képzés ugyanis gyakorlatilag megszűnik - legalább is az államilag támogatottak. Így ha nem lesz elég költségtérítéses hallgató, akkor az is megtörténhet, amit az oktatási államtitkár nyilatkozott hétfőn, vagyis "megszűnik egy-egy szak az egyetemeken, főiskolákon" - írja a Menedzsment Fórum.

Az ötéves, osztatlan jogászképzéseket illetően már korábban nyilvánosságra került, hogy mindössze 100 államilag támogatott helyet fog meghatározni az állam, mely nagy érvágást jelent az egyetemeknek, hiszen ez 2011-hez képest 87,5 százalékkal kevesebb hely. Ezzel ugyanakkor az erre a területre készülő diákok esélyeit szintén jelentősen lecsökkenti. Így a legfrissebb adatok szerint, ha valaki jogász szeretne lenni, akkor államilag támogatott formában csak Budapesten végezheti el a tanulmányokat, vagy az ELTE jogi karán, vagy pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A döntés azért is érthetetlen a szakemberek számára, mert a jogi végzettségűek elhelyezkedési aránya százszázalékos.

A jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy "nehéz döntés volt, és nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés", hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják, meg is fog maradni.

A közgazdászoknál sem jobb a helyzet

Nem sokkal jobb a helyzet a leendő közgazdászoknál sem, 2012-ben 10 felsőoktatási intézmény indíthat államilag támogatott közgazdászképzést. A főváros és a vidék tekintetében szintén megfigyelhető a főváros központúság, hiszen míg öt budapesti intézményben összesen 205-en tanulhatnak, addig öt vidéki intézményben csak 45-en - Győrben például csak 5 hallgató államilag finanszírozott képzésére van lehetőség - értesült a Menedzsment Fórum.

Pedagógushiány léphet fel

A Miskolci Egyetem rektora, Patkó Gyula úgy nyilatkozott még pénteken a számok nyilvánosságra kerülése után, hogy a térség számára komoly nehézséget jelenthet ez az új rendszer. Esetükben az alapképzésben 343-mal csökkent az államilag finanszírozott helyekre felvehetők száma, jelenleg pedig nem mérhető fel, hogy az amúgy is nehézségekkel küzdő régióban hányan tudják és milyen mértékben vállalni a képzések önköltségét. Az átalakítás hatására a szakember szerint pedagógushiány léphet fel, hiszen az évekkel korábbi 1300 fős diáklétszám után most mindössze 40 államilag támogatott helyet kaptak.

Pécsi Tudományegyetem - ennyit kell fizetni a legerősebb szakokért

Amíg drasztikusan csökkentették a jogász és közgazdász hallgatók állami képzésének támogatását, addig más területeken növekedtek a számok. Ezzel szemben több orvost képeznek támogatott finanszírozással 2012-től a Pécsi Tudományegyetemen, mint előző évben. A Pécsi Stop című lap megírta, ezentúl mennyit kell fizetni a legnépszerűbb képzésekért.

A PTE Közgazdaságtudományi Karán az alapképzésben 2012-től 195 ezer forint lesz az önköltség, bármely szakon is tanul tovább a hallgató. Kivételt képez az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzés, ott 320 ezer forint lesz a féléves költség. Itt a gazdaságinformatikusi mesterképzés 425 ezer forint, a többi szak 250 ezer forint. Az osztatlan jogászképzés -, melyre nem kapott állami keret a PTE - 175 ezer forintba fog kerülni. A PTE Általános Orvostudományi Karán az osztatlan képzésű, 12 féléves általános orvos szak félévente 950 forint, a fogorvos 1 millió 50 ezer, a gyógyszerész képzés pedig 750 ezer forintba kerül. A bölcsészképzéseknél a két legdrágább szak a pszichológia, félévenként 285 ezer forint, és a kommunikáció és médiatudományi szak, ahol 190 ezer forintot kell fizetni a nappalis alapképzésért. A mesterképzésben meghirdetett szakok 225 ezer forintért végezhetők félévente (kivéve a pszichológia, ott 325 ezer forint), a tanárképzések pedig 300 ezer forintért. A Természettudományi Karon többségében 175 ezer forint kell félévente befizetni, ez alól csak a informatikai szakirányok képeznek kivételt, ahol az alapdíj 180 ezer forint lesz.

Külföldre menekülnek a magyar diákok?

Hallgatói szervezetek és rektorok is megfogalmazták azt a félelmüket: a magyar diákok jelentős hányada inkább külföldre megy tanulni, mintsem hogy felvállalja az itthoni tandíjat, illetve a röghöz kötést. Ráadásul nyugat-európai diplomával külföldi elhelyezkedése is sokkal könnyebb - írja a 168ora.hu.

Az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Felvétel esetén az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Államilag támogatott képzésben akkor folytathatók a tanulmányok, ha az adott képzési időszakra előírt krediteket összegyűjtötte a hallgató - mutat rá a lap.

Az államilag támogatott hallgatónak kötelessége a meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, ezután húsz éven belül a tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő idejű magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál bejelentett munkaviszonyt létesít, vagy vállalkozási tevékenységet folytat. Ha a meghatározott időn belül nem szerzi meg oklevelét, átalányként meg kell fizetnie az állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50 százalékának megfelelő összeget.

A diákszervezetek képviselői szerint az új rendszer szociálisan igazságtalan, gyakorlatilag kizár bizonyos társadalmi rétegeket egyes szakmákból. A következmények közül az elvándorlás lehet az egyik legsúlyosabb. Nyugat-Európa tárt karokkal és az itthoniaknál sokszorta jobb megélhetési-tanulási lehetőségekkel várja a magyar diákokat. A továbbtanulás és karrierépítés szempontjából egyre vonzóbbak a nyugat-európai egyetemek. Elsősorban azért, mert az ott szerzett diploma kulcs a jól fizető állásokhoz az adott országban vagy az egész kontinensen - írja a 168ora.hu.

Dux László: Nem jelenthet problémát az eladósodás

Dux László, a felsőoktatásért felelős államtitkár a Duna TV Közbeszéd című műsorában elmondta: azok, akik tudatosan készülnek egy olyan szakra, amelynek keretszámai most drasztikusan csökkentek, de nincs pénzük az önköltséges képzési formára, azoknak a diákhitel megfelelő segítség lehet. Ez egy felelősségteljes döntés, ám ha az illető jól választott, és piacképes diplomát szerez, akkor kedvezően alakulnak a jövedelmi viszonyai is, így nem jelenthet problémát az eladósodás - hangsúlyozta Dux László. A politikus szerint bizonyos végzettségekkel könnyebb elhelyezkedni, és bár lényeges különbség van a képzőhelyek között, azt azonban nem nagyon vizsgálják a statisztikák, hogy egyes diplomások olyan munkakörben dolgoznak, amelyeket korábban alacsonyabb végzettségűek töltöttek be.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a keretszámokat eddig is évente határozták meg, azt az ország gazdasági helyzete és demográfiai folyamatai is befolyásolták. Dux László a módosításokat részben a gazdasági válsággal indokolta, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az új felsőoktatási törvény nyomán véleménye szerint nem nő drasztikusan azon fiatalok száma, akik külföldön tanulnak majd tovább. Ez a lehetőség mindig is fennállt, és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik természetes következménye - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy hány egyetemi tanár állása került veszélybe, a politikus úgy válaszolt: ezt nehéz megmondani, mert bizonyos területeken egyértelműen tanárhiány van. Hangsúlyozta ugyanakkor: ha a változtatás csak azt eredményezi, hogy az igazán jó teljesítményt mutató, nemzetközileg is elismert oktatók koncentrálódnak azokra a helyekre, ahol a legjobb hallgatók a legjobb körülmények között tanulhatnak, akkor a társadalom számára hasznos folyamatot indítottak el.

MTI/Menedzsment Fórum/168ora.hu/Pécsi Stop/Duna TV