Hogyan hozzuk ki a legjobbat a kiválasztási folyamatból?
A jelen gazdasági helyzetben a vállalatok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy hibákat kövessenek el munkaerejük kiválasztása során, a rossz döntés ára ugyanis minden eddiginél nagyobb. A jelentkezők száma egy-egy pozíció esetén még soha nem volt ilyen magas, ezért a HR-eseknek különösen nehéz a legjobb döntést meghozniuk. Íme néhány tipp, hogyan csökkenthető a rossz választás kockázata.
A megfelelő munkatárs kiválasztása során az interjú a cégek által leggyakrabban alkalmazott módszer, néhány vállalat azonban ezt kiegészíti hivatalos tesztírással vagy teljes körű értékelő központtal. Ezek a módszerek a legtöbb esetben jól működnek, bár a szervezetek ritkán fordítanak külön energiát arra, hogy pontosan megmérjék kiválasztási folyamatuk hatékonyságát. Egy jobb kiválasztási rendszer bevezetése egyértelműen pozitív hatással van a vállalat üzleti eredményeire. A jól megválasztott szelekciós folyamat ugyanis garantálja, hogy amellett, hogy a megfelelő ember a megfelelő pozícióba kerül, nő a munkatársak teljesítménye, kevesebb ember hagyja el a céget és az alkalmazottak elégedettebbek a munkájukkal.
A megfelelő módszer kiválasztásánál több szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik szempont a módszer megbízhatósága, amely garantálja, hogy a mérés nagy mennyiségű információt biztosítson.
A másik szempont a mérési módszer előrejelző képessége, amely megmutatja, hogy milyen jövőbeli teljesítmény várható az adott jelentkezőtől. A mérési módszereket ezen aspektusokból vizsgálva megállapítható, hogy az önéletrajz alapján történő interjú eredményességét sokan túlbecsülik, míg a ritkábban alkalmazott képességmérő tesztekben, személyiségtesztekben illetve szimulációs feladatokban nagy lehetőség rejlik.
(A képre kattintva nagyítson)
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a személyes interjú nem lehet része a kiválasztási folyamatnak, hiszen a kérdések sorrendjének módosításával, megfelelő struktúra kialakításával és egyéb eszközökkel (pl.: személyiségi kérdőív) jelentős mértékben javítható a személyes beszélgetés hozzáadott értéke.
(A képre kattintva nagyítson)
A kiválasztási technika meghatározásánál fontos szerepet játszik az adott módszer költsége, emellett minden esetben érdemes mérlegelni a rossz döntés esetén felmerülő költségeket is. Összefoglalva tehát, a kiválasztási eszköz érvényessége és költsége alapján kell meghatároznunk, hogy melyik módszer a legoptimálisabb választás.
Ezen szempontok mellett a vállalatok kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy a jelentkezők hogyan élik meg magát a kiválasztási folyamatot. Pedig az egyik legfontosabb cél a szelekció során, hogy a szervezetek növeljék az esélyt arra, hogy a jelölt elfogadja a későbbi ajánlatot, pozitív képet alakítson ki a vállalatról, és igazságosnak értékelje a kiválasztási folyamatot. Az első benyomás jelentős mértékben befolyásolja, hogy a jelölt hogyan értékeli egyrészt a vállalatot, mint munkáltatót, másrészt az általa kínált árukat és szolgáltatásokat.
Nemzetközi vállalatoknál végzett felmérések kimutatták, hogy a jelöltek hozzáállása a különböző típusú módszerekhez igen változó és árnyalt. A jelentkezők azokra a technikákra voltak a legnyitottabbak, amelyek objektív kritériumok alapján értékelték őket és egyenlő esélyt biztosítottak minden pályázónak. Emellett az is megfigyelhető volt, hogy a vállalatokhoz hasonlóan a jelentkezők is túlértékelték az interjú és a referencia fontosságát, viszont pozitívan fogadták a személyiségteszteket, képességmérő teszteket és szimulációs gyakorlatokat, amelyek a munkakörhöz és jövőbeli feladataikhoz kapcsolódtak. A jelöltek kedvelték továbbá a számítógép alapú és korszerű technológiával kivitelezett méréseket.
Összefoglalva megállapítható, hogy szelekciós folyamat során a költséghatékonyság, a jelentkezők és az értékelők idejének leghatékonyabb kihasználása és természetesen a legalkalmasabb jelentkező megtalálása a cél. A kiválasztást segítheti, ha a vállalat elő-szelekciót is alkalmaz a nem megfelelő jelöltek előzetes kiszűrésére, ezt azonban érdemes tisztán kommunikálni illetve objektív és igazságos eszközökkel alátámasztani. A kiválasztási folyamat felülvizsgálata és fejlesztése - még ha első látásra nehézkesnek is tűnik - hosszú távon egyértelműen meghatározza a vállalat sikerességét.
Forrás: 'How to get the best out of your selection process' című Hudson tanulmány
Career Solutions Kft.
Hudson franchise partner
A megfelelő módszer kiválasztásánál több szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik szempont a módszer megbízhatósága, amely garantálja, hogy a mérés nagy mennyiségű információt biztosítson.
A másik szempont a mérési módszer előrejelző képessége, amely megmutatja, hogy milyen jövőbeli teljesítmény várható az adott jelentkezőtől. A mérési módszereket ezen aspektusokból vizsgálva megállapítható, hogy az önéletrajz alapján történő interjú eredményességét sokan túlbecsülik, míg a ritkábban alkalmazott képességmérő tesztekben, személyiségtesztekben illetve szimulációs feladatokban nagy lehetőség rejlik.
(A képre kattintva nagyítson)
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a személyes interjú nem lehet része a kiválasztási folyamatnak, hiszen a kérdések sorrendjének módosításával, megfelelő struktúra kialakításával és egyéb eszközökkel (pl.: személyiségi kérdőív) jelentős mértékben javítható a személyes beszélgetés hozzáadott értéke.
(A képre kattintva nagyítson)
A kiválasztási technika meghatározásánál fontos szerepet játszik az adott módszer költsége, emellett minden esetben érdemes mérlegelni a rossz döntés esetén felmerülő költségeket is. Összefoglalva tehát, a kiválasztási eszköz érvényessége és költsége alapján kell meghatároznunk, hogy melyik módszer a legoptimálisabb választás.
Ezen szempontok mellett a vállalatok kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy a jelentkezők hogyan élik meg magát a kiválasztási folyamatot. Pedig az egyik legfontosabb cél a szelekció során, hogy a szervezetek növeljék az esélyt arra, hogy a jelölt elfogadja a későbbi ajánlatot, pozitív képet alakítson ki a vállalatról, és igazságosnak értékelje a kiválasztási folyamatot. Az első benyomás jelentős mértékben befolyásolja, hogy a jelölt hogyan értékeli egyrészt a vállalatot, mint munkáltatót, másrészt az általa kínált árukat és szolgáltatásokat.
Nemzetközi vállalatoknál végzett felmérések kimutatták, hogy a jelöltek hozzáállása a különböző típusú módszerekhez igen változó és árnyalt. A jelentkezők azokra a technikákra voltak a legnyitottabbak, amelyek objektív kritériumok alapján értékelték őket és egyenlő esélyt biztosítottak minden pályázónak. Emellett az is megfigyelhető volt, hogy a vállalatokhoz hasonlóan a jelentkezők is túlértékelték az interjú és a referencia fontosságát, viszont pozitívan fogadták a személyiségteszteket, képességmérő teszteket és szimulációs gyakorlatokat, amelyek a munkakörhöz és jövőbeli feladataikhoz kapcsolódtak. A jelöltek kedvelték továbbá a számítógép alapú és korszerű technológiával kivitelezett méréseket.
Összefoglalva megállapítható, hogy szelekciós folyamat során a költséghatékonyság, a jelentkezők és az értékelők idejének leghatékonyabb kihasználása és természetesen a legalkalmasabb jelentkező megtalálása a cél. A kiválasztást segítheti, ha a vállalat elő-szelekciót is alkalmaz a nem megfelelő jelöltek előzetes kiszűrésére, ezt azonban érdemes tisztán kommunikálni illetve objektív és igazságos eszközökkel alátámasztani. A kiválasztási folyamat felülvizsgálata és fejlesztése - még ha első látásra nehézkesnek is tűnik - hosszú távon egyértelműen meghatározza a vállalat sikerességét.
Forrás: 'How to get the best out of your selection process' című Hudson tanulmány
Career Solutions Kft.
Hudson franchise partner
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?
A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk
Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?
A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk
Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?
Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Toborzási előny, ha egy cég home office-t tud ajánlani 1 hete
- Felmérés: Emiatt félnek az állásinterjúktól a dolgozók leginkább 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Hangosabbnak kell lennie a HR-nek: karriersztorik a Mercedesnél és a Molnál 2 hete
- Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában? 3 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Semmit nem lehet már rutinból csinálni - Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO HR menedzsere 3 hete
- Minden váltáson gondolkodó munkavállaló potenciális jelölt 1 hónapja
- Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel? 1 hónapja
- Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power 1 hónapja
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 1 hónapja