Szilágyi Katalin
Megjelent: 12 éve

A kölcsönzött dolgozókat veszélyezteti az új Mt.

A kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka veszhet el véglegesen, és 40-50 ezer ember maradhat munka nélkül, ha a kölcsönzésre vonatkozó munkajogi szabályokat a jelenlegi formájában fogadják el. A változások ugyanis éppen azt a rugalmasságát szüntetnék meg a kölcsönzésnek, amiért a munkaadók szívesen alkalmazzák.

images

images

Noha az elmúlt években a munkaerő-kölcsönzés adminisztrációs terhei tovább nőttek, az uniós irányelveket egészen jól adaptáltuk a magyar gyakorlatba és még a bérkompenzációt is sikerült a kölcsönzők gyakorlatához szabni. A jogi szabályozásban eddig elért eredményeket azonban szinte semmissé tehetik a 2012-es új Munka törvénykönyvének egyes kölcsönzést érintő változásai, amelyek komoly károkat okozhatnak az álláspiacon - figyelmeztet a Trenkwalder kölcsönző cég. Az új Mt. ugyanis számos ponton szükségtelen - és az uniós irányelvben nem előírt - rugalmatlanságot telepít a munkaerő-kölcsönzés szabályaiba. Ilyen egyebek mellett a végkielégítés és csoportos létszámleépítés körének kölcsönzésre való kiterjesztése vagy a felmondási idő 15-ről 30 napra növelése.

Köves Balázs, a Trenkwalder értékesítési és marketing igazgatója, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke szerint például a végkielégítés esetén kérdés, hogyan vonják össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot a végkielégítés összegének megállapításánál, illetve hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi munkáltatóval, az előző cégnél eltöltött időt. Mivel félő, hogy nem fogják a munkaadók megfizetni a végkielégítést, a kölcsönző cégek arra kényszerülhetnek, hogy ne helyezzék át a dolgozókat egy másik vállalathoz, ha az egyiknél megszűnik az igény.
Csődbe vihette volna a kölcsönzőket a bérkompenzáció, ha a szaktárca nem lett volna nyitott egyeztetni az SZTMSZ-szel a szabályozásból fakadó problémákról. Mivel a kölcsönbevevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudták volna garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly. Így vagy a különbözetet kellett volna lenyelniük, vagy a közbeszerzésektől, állami támogatásoktól estek volna el. A szabály úgy módosult, hogy azoknál a kölcsönvevő cégeknél, ahol van bérkompenzáció, a kölcsönző cég is végrehajtja a béremelést, ahol pedig a kölcsönvevő nem kompenzál, ott a kölcsönbeadónak sem kell, így a kölcsönző cégek nem esnek el az adókedvezményektől.


Ugyanakkor a határozott idejű munkaszerződésekbe is belenyúl a törvényalkotó, mert míg a régi szabályozásban a határozott idejű szerződést maximum 5 évig a felek akarata szerint tetszőlegesen meg lehetett hosszabbítani, illetve újra lehetett kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. - Ez egyértelműen sérti a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, hiszen egyrészt a már bevált, betanult munkaerő elveszíti a munkáját, másrészt a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig új embereket kell betanítania - mutatott rá az SZTMSZ alelnöke.

Köves Balázs szerint teljesen ellehetetlenítené a kölcsönzői szférát, ha a csoportos létszámleépítés szabályait alkalmazniuk kellene, de ezt nem is igazán lehet kivitelezni ideiglenes munka esetén. - Valamennyi kölcsönbeadó folyamatos csoportos leépítésben lenne, hiszen egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 főt küld el havonta, - de persze többet is vesz fel -, és nem tudja előre 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbe-adó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában - fogalmazott.

Ugyancsak az ideiglenes foglalkoztatás rugalmasságát csökkenti, hogy a jövőben megdupláznák a felmondási időt. A kölcsönző cégek szerint ez a foglalkoztatási mód a szürke foglalkoztatás alternatívája is, ezért lehet, hogy a 15 nap kevesebb, mint a 30 nap, de annál többet jelent, mintha nem lenne munkalehetőség, vagy munkaszerződés és felmondási idő.

A csődtörvény és a bérgarancia alapról szóló törvény is módosításra szorul a kölcsönző cégek szerint, mivel a kölcsönbe-adó egy kölcsönvevői csőd esetén mintegy 15-20 évnyi szolgáltatási díját veszítheti el. Problémás, hogy míg a kölcsönvevő csődje esetén a belsős dolgozók megkapják bérüket, illetve rendelkezésükre áll a Bérgarancia alap, addig az akár azonos munkakörben, azonos feltételek és bér mellett foglalkoztatott kölcsönzöttek kifizetései attól függnek, hogy a kölcsönbe-adót magával rántja-e a kölcsönvevő. Ráadásul a kölcsönbeadó más projektjein dolgozó munkavállalójának kifizetését is veszélyezteti egy ilyen csőd, hiszen fizetésképtelenség esetén a többi - más kölcsönvevőkhöz kihelyezett - dolgozó sem tud hozzájutni a járandóságához.
A kölcsönzési szektor jelentős mértékben járult hozzá a munkahelyteremtéshez. Három év alatt 669.000 kölcsönzötti állás jött létre Európában, amely 7,5 százaléka az ezen időszak alatt teremtett összes álláshelynek. A munkaerő- kölcsönzés intézménye nélkül ezen munkahelyek 80 százaléka nem jött volna létre. A munkaerő-igényt a vállalatok más - belső, rugalmas - megoldással fedték volna le - pl. túlóra -, melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. Globálisan, 2010-ben a kölcsönzöttek száma 2009-hez viszonyítva 10 százalékkal növekedett. Magyarországon a növekedés közel 30 százalékos, a vállalatok az új munkahelyek jelentős részét munkaerő-kölcsönzésen keresztül hozták létre. (Forrás: SZTMSZ/EUROCIETT)


A szakma ezért azt javasolja, hogy a kölcsönző cégek számláinak bér és járulékokat tartalmazó részei kerüljenek előresorolásra "A" kategóriába a bér jellegű kifizetések közé, illetve egy csőd, felszámolás esetén, amennyiben a felszámoló nem tudná kifizetni a kölcsönző cég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét, úgy a kölcsönbe-adó cég legyen a kifizetések címzettje a Bérgarancia Alapból.

2011 decembere óta belföldi és EGT tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönbeadó is végezheti ezt a tevékenységet és nyújthat munkaaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Ezzel önmagában nincs baj, viszont utóbbiak számára a törvény nem írja elő a hazai szolgáltatókra kötelező piacra lépési feltételek - például kölcsönzési letét, szakmai kompetenciák - teljesítését. Így a külföldi kölcsönző cégek előnyben lesznek a hazai versenytársakhoz képest és kontroll nélkül léphetnek a piacra - figyelmeztetett Köves Balázs, aki szerint fennállhat annak a veszélye, hogy a kedvezőbb feltételek miatt a 750 magyar kölcsönző cég átjelenti székhelyét külföldre, felszabadítja az itthon lekötött kétmillió forintos betétjét, és külföldön fizeti tovább az adót.


Megszűnik a munkaviszonyok nagy része, ha a kölcsönzés drágább, rugalmatlanabb lesz



Mint mondta, az SZTMSZ és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége többször is tett javaslatot a szaktárca felé, de javaslataik eddig nem jelentek meg az átmeneti rendelkezések között. A munkáltatói szervezetekkel jelenleg is egyeztetnek, és tervezik, hogy több nagyvállalat segítségét is kérik a lobbiban. Ha ugyanis a szabályok ebben a formában lépnek hatályba, akkor a foglalkoztatottságban jelentős romlás következik be, és a gazdasági versenyképesség is romlana. A kölcsönzés hatékony eszköz a munkanélküliség mérséklésében, hiszen a munkaerőpiactól távol levő csoportokat, tartós munkanélkülieket, fiatalokat, 50 év felettieket ösztönözheti munkavállalásra.
A Morgan Stanley Kutatása - amely során 200 HR európai és USA-bel HR vezetővel készítettek interjúkat - igazolja a munkaerő-kölcsönző cégek jelentőségét a vállalatok gazdasági változásokhoz való igazodásában. Arra a kérdésre, hogy miért választják a kölcsönzőket, a megkérdezettek 76 százaléka az üzleti igényekre való gyors reagálást emelte ki, míg 65 százalék számára a rugalmasság igénye az ok. (Forrás: SZTMSZ / EUROCIETT)


Köves Balázs rámutatott: a válság után a hazai új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre. Míg 2008 és 2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett, ami hozzávetőlegesen 50 ezer munkavállalót jelent. 2010-ben és 2011-ben már 130 ezren dolgoztak kölcsönzés keretében. Ha viszont drágul és rugalmatlanná válik a kölcsönzés, a vállalatok megszüntetik, és nagy valószínűséggel nem fogják saját állományba venni a teljes kölcsönzötti létszámot. Így félő, hogy a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka véglegesen elveszik, és 40-50 ezer ember munka nélkül marad. Köves Balázs szerint az is elképzelhető, hogy ha a külföldi termelő cégek nem látnak lehetőséget a rugalmas foglalkoztatásra, áthelyezik a gyártásukat Magyarországról.

A szakember azonban bízik abban, hogy sikerül ezt elkerülni, mivel azt tapasztalják, hogy sok vállalat bővítette fel kölcsönzötti állományát és ezt igyekeznek is tartani. Általában 15-30 százalék a bérelt munkavállaló a cégeknél. Bár a Trenkwalder tíz százalékos visszaesést tapasztalt az év első negyedében a megrendelésekben, nem számítanak jelentősebb csökkenésre. Ennek oka, hogy elsősorban a gyártó, termelő szektorból kerülnek ki a megrendelők, a hazai export szempontjából legfontosabb német piacon pedig nincs válság. Jelenleg egyébként hat-hétezer cég veszi igénybe a kölcsönzést itthon.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén

Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk

Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?

A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk

Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás

2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk