kapubanner for mobile
Megjelent: 12 éve

Közösségi portálok és munkajogi védelem

Jelenleg mindenki ízlelgeti az új Munkatörvénykönyvét, de a munkajogászok már azt mérlegelik, miként fogják az egyes intézményeket, rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazni. Így izgalmasnak tűnik annak végiggondolása, hogy a személyiségi jogok védelme és a munkáltató jogos érdekeinek védelme közötti keskeny mezsgyén hogyan kell majd jogszerűen eljárni.

Már az új Mt. előtt is volt olyan ügyem, ahol a munkáltató -joggal ---– felháborodott azon, hogy a munkavállaló a közösségi portálokon - kevéssé kendőzetlenül - szidta vagy egyszerűen csak hazugságokat állított róla, mint cégről vagy a feletteséről. Persze a munkavállaló nem írta ki a nevet, csak a profiljából volt megállapítható hol dolgozik, és melyik cégről beszél, szóval ezek a körülmények egyértelműek voltak, mégis, a jogszerű megoldás nem kis fejtörést okozott.

Bár a munkavállaló jogsértése nem volt kétséges, a régi Mt. alapján azt kellett eldönteni, hogy a közösségi portálon tett dehonesztáló megjegyzések és állítások olyan súlyúak-e, hogy azok megalapozzák a rendkívüli felmondást. Persze korábban is volt lehetősége a munkáltatónak szabályzatban vagy a kollektív szerződésben kifejezett tilalomként szabályozni vagy felmondási okként példálózón bizonyos jogsértő magatartásokat megjelölni, de a közösségi portálokon való munkáltatók "kibeszélése" csak kevés helyen került be a belső szabályozásba.

Hasonló dilemma egyébként az új Mt. alapján is előfordulhat, csak már más aspektusból. Az új Mt. fenntartva a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek általános védelmét, kibővíti azt, és kifejezetten védi a munkáltató jó hírnevét is a tényleges és közvetlen veszélyeztetéstől.

Ezt persze a közösségi hálókon tett megjegyzéseken kívül számos más magatartással is megvalósíthatja a munkavállaló, de az így elkövetett súlyos jogsértés még relatíve újdonságnak számít, ugyanis a publikus közlések esetén a törvényi követelmények meglétén túlmenően azt is vizsgálni kell, vajon az túlmegy-e a szólásszabadság - véleménynyilvánítás - jogának gyakorlásán. Ennek fényében az ilyen és hasonló esetekben, amennyiben a munkáltató erre alapítja felmondását, a gyakorlatban fog részletesen kikristályosodni a követendő eljárás, ami feltehetőleg ismét a bíróságokra hárul.

Az új Mt. ugyanakkor védi a munkavállalók privát szféráját is a munkáltatók jogellenes adat-, és információgyűjtése, más szóval "káderezés" ellen, amelyre az eddigi hírek szerint a munkáltatók előszeretettel használják fel a közösségi oldalakat. Sőt, egyes országokban nagy felháborodást váltott ki, hogy a HR-esek a munkavállalóktól az állásinterjún elkérik a közösségi portálokra feltett profijuk kódját, így közvetlenül jutnak bizalmas és személyes információkhoz. Ez a gyakorlat itthon még nem honos, és minden külön Mt. rendelkezés nélkül is sérti a személyiségi jogokat, de jobb az óvatosság, ezért az új Mt. megerősíti, kibővíti és egyértelműsíti a munkavállalók adatainak kezelését, célját, módját és körét, azaz a munkáltató csak a személyiségi jogot nem sértő és a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat kérhet.

Ennek alapján tehát kifejezetten tilos egyebek között a közösségi portál profiljához a kódok elkérése, vagy a megszeppent álláskeresőtől azok megszerzése, nem beszélve az egyéb jogkövetkezményekről, amely a jogtalan adatok megszerzését vagy az azokkal való visszaélést szankcionálják. Érdemes erre mind munkavállalóként, mind munkáltatóként előre gondolni.

Dr. Csabai Marianna vezető munkajogi ügyvéd,
CLV Partners Csabai, Lindner & Varga Ügyvédi Iroda
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk