Megjelent: 12 éve

A SZÉP Kártya tapasztalatai: értékel a miniszteri biztos

Az új cafeteria rendszer bevezetésével egyebek mellett a kormány tiszta helyzetet kívánt teremteni a cafeteria piacon - fogalmazott a Lex HR-Munkajog című újságnak adott interjújában Körtvélyessy László, értékelve a jelenlegi helyzetet. Mint mondta, a tavalyi kísérleti év után jó eredménynek számít, hogy már 300 ezer munkavállaló rendelkezik SZÉP Kártyával.

images

- Kérem, röviden mutassa be ezt a SZÉP Kártyát, mely a korábbi cafeteria elemeket gyűjti egybe modern, elektronikus utalvány formájában. Évente összesen milyen értékben adható? Mit kell tudni a januártól érvényes három alszámláról? Ezekre mekkora összeg adható és az mire vehető igénybe?

- Ezzel a kártyával a legolcsóbban használható fel a kedvezményes, 30,94 százalékos adófizetés mellett igénybe vehető 500 ezer forintos cafeteria keret. Az összegből évente 450 ezer forintot biztosíthatnak a munkáltatók a SZÉP Kártya alszámláin munkavállalóiknak. A kártya teljes egészében felváltja az Üdülési Csekket, helyettesíti - és egyszerűbbé teszi - a korábban az egészségpénztáraknál elérhető rekreációs szolgáltatások kifizetését, valamint átveszi a kulturális utalványok szerepét, és mindemellett meleg étkezésre is használható. A kártyán három alszámlát alakítottak ki. Az étkezés alszámlára évente 150 ezer forintot utalhatnak a munkáltatók kedvezményesen, ezt bármilyen étteremben, büfében, iskolai és munkahelyi menzán, étel házhoz szállítás megrendelésekor lehet felhasználni. A kártya szálláshely alszámláján éves szinten 225 ezer forint kedvezményes keretet vehet igénybe a munkavállaló. A rekreációs alszámla pedig évi 75 ezer forinttal tölthető fel kedvezményesen. Ez utóbbi keretösszeget rendkívül széles körben lehet felhasználni, a színházjegyektől, kezdve a múzeumi, állatkerti belépőkön át az edző- és fitnesztermek, fürdők, lovardák és a hazai sípályák is az elfogadóhelyek között lehetnek.

Azért is praktikus, mert belföldi szálláshelyek igénybevételére mindhárom alszámlára érkezett összeg felhasználható, így azok is elmehetnek üdülni, akik a kisebb cafeteria keretükből inkább a meleg étkezési, vagy a rekreációs alszámla feltöltését választották. Így végül a munkavállalók által felhasználható turisztikai keret, akár összesen 450 ezer forintra is emelkedhet.

- A számok tükrében most hogy állunk? Hány elfogadóhely van már Magyarországon? Milyen az intézmények, szolgáltatások megoszlása? Gondolok itt arra, hogy szállodák, fürdők, sportlétesítmények mellett éttermek is elfogadóhelyek lehetnek. Milyen az ő visszajelzésük?

- A kártyakibocsátó pénzintézetek legfrissebb adatközlése szerint eddig közel 355 ezer munkavállaló kapott már ilyen kártyát, és országszerte több mint 15 ezer szállásadó-, rekreációs- és vendéglátóhellyel kötöttek szerződést az elfogadásról. A visszajelzések a programban résztvevő pénzintézetekhez érkeznek, hiszen a szerződéseket ők kötik az érintett turisztikai-, rekreációs- és vendéglátó létesítményekkel. Úgy vélem azonban, hogy az adatok önmagukért beszélnek, hiszen az Üdülési Csekk rendszerében is mindössze 7000 belföldi szállásadó cég regisztrált elfogadóhelyként, a Szép Kártyát elfogadó helyek száma - nem egészen negyed év alatt - azonban már ezt is jócskán meghaladta.

- Úgy tudni, hogy alkoholt lehet fizetni vele, de dohányárut nem. Valóban így van ez?

- Az alkoholos italok fogyasztása beletartozik az éttermi vendéglátás kategóriájába, a dohányáruk forgalmazása azonban már nem. Ez az adóhatóság állásfoglalása. Így vendéglátó helyeken valóban lehet alkoholt vásárolni vele.

- Hogyan fogadták a felhasználók, illetve az igénylők? Milyen pozitív és negatív visszajelzések érkeztek a munkaadói és a munkavállalói oldal részéről? Melyek a leggyakoribb kérdések, amelyekkel az ügyfélszolgálatukat felkeresik? Gondolok itt például olyanokra: mi lesz ezután az Üdülési Csekkekkel, vagy mi lesz azzal az alkalmazottal, aki két helyen is dolgozik? Ő mindkét állása után kaphat egyszerre 300 ezer forintnyi pihenőkártyára utalt juttatást?

- A SZÉP Kártya felhasználók közötti népszerűségét alátámasztja egy nemrégiben publikált reprezentatív felmérés, melynek eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók háromnegyede szívesen igényelne ilyen kártyát munkáltatójától.
Természetesen minden új rendszerrel meg kell ismerkedni, el kell sajátítani a kártya használatát, a pénzintézeteknél is az ezekkel kapcsolatos problémákat jelzik. Fontos például, hogy a kártyákat a munkavállalók ne csak aláírják a hátoldalukon, hanem aktiválják is. Egyik nélkül sem használható a plasztiklap - ilyenkor az étteremben vagy a menzán akkor sem tudják elfogadni a kártyát, ha egyébként a számlán van "pénz".

Praktikus egyébként, ha ez utóbbit is ellenőrzi a felhasználó, hiszen az, hogy megkapta a kártyát nem feltétlenül jelenti azt, hogy érkezett is az alszámlákra már átutalás is - ez a munkáltató cafeteria utalásának függvénye. Sok esetben problémát okozott az is, hogy a kártya igénylésekor nem értelmezték megfelelően a "kártyára írandó név" rubrikát a munkavállalók. Azért van ez külön feltüntetve, mert a kártyára írható karakterek száma korlátozott, így a hosszabb, három-négy tagú neveknél kérdés, mi szerepeljen a plasztikon. Néhány esetben azt írták ide, hogy "Ezzel pihenek", máskor pedig beceneveket tüntettek fel. Ez hátráltatja a kártyák legyártását, hiszen a fizetőeszközön hivatalosan használt névnek kell szerepelnie, vagyis ilyenkor újra meg kell kérdezni, mi legyen a kártyán, ezért új nyilatkozat kell - így csúszik az átadás.

Azok a munkavállalók, akik több helyen is alkalmazásban állnak, értelemszerűen bármely (tehát akár több) munkahelyükön igénybe vehetik SZÉP Kártyán adható 450 ezer forintos cafeteria juttatást. Ha mindkét munkahely ugyanazzal a kibocsátóval van szerződéses kapcsolatban a munkavállaló ugyanarra a kártyára kapja meg a juttatását. Amennyiben különböző intézményekkel szerződtek, akkor a munkavállalónak két kártyája lesz. Minden esetben fontos azonban, hogy az éves keretek munkavállalókra értendők, tehát a két munkahelytől együttesen lehet az étkezési alszámlára 150, a rekreációsra 75, a szállás alszámlára pedig 225 ezer forintot átutalni a kedvezményes járulékfizetés mellett. Amennyiben a keretösszeget átlépik, magasabb adóteherrel kell számolni, ám a béren kívüli juttatást megkapja a munkavállaló a számláira.

Az Üdülési Csekkek kibocsájtása az elmúlt év októberében megszűnt. Annak érdekében azonban, hogy az ebben a formában kapott cafeteria juttatások ne vesszenek el, az Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (mint korábbi Üdülési Csekk kibocsájtó) úgy döntött, hogy a 2012-ben érvényes csekkek beváltását december 31-ig meghosszabbítja, függetlenül a csekken szereplő tényleges lejárat dátumától. Én magam is arra szeretnék bíztatni mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséget, és használja fel Üdülési Csekkét.

- Úgy hallottuk, hogy már hamisítani is megpróbálták a kártyát. Igaz ez? Mire kell figyelni ezzel kapcsolatban? Például, egy munkavállaló honnan tudja meg, hogy számára ilyen kártyát igényel a munkáltatója?

- Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban érkeztek ilyen információk a kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-hez, amely, ha jól tudom, megtette a szükséges jogi lépéseket is. A kártyát nem érdemes hamisítani, hiszen ez elektronikus fizetésre használható, vagyis az elfogadóhely már a fizetéskor ellenőrzi, hogy az használja-e a kártyát, aki erre jogosult, és van-e a számláján megfelelő összeg. A SZÉP Kártya - csak úgy, mint egy bankkártya - névre szóló termék, így igényléséhez szükséges a munkavállaló nyilatkozata, személyes adatai és aláírása is. Csak az használhatja a kártyát, akinek a nevére szól, ha pedig elveszett, vagy ellopták, le lehet tiltani - így a számlán lévő összeghez jogosulatlanul nem lehet hozzáférni. Nem fordulhat elő olyan helyzet sem, hogy a munkáltató úgy igényel ilyen kártyát alkalmazottai számára, hogy arról az érintett munkavállalók nem tudnak, hiszen nekik hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy adataikat átadják a kibocsátóknak.

- Mi a kártya igénylésének a menete? Milyen adatokra, dokumentumokra van ehhez szükség?

- Jelenleg három bank jogosult a kártya kibocsájtására. A munkáltatók a pénzintézetek külön erre a célra létrehozott internetes felületein igényelhetnek munkavállalóik számára SZÉP Kártyát. Először szerződést kell kötniük a kibocsátó intézménnyel (ehhez a cég alapadatainak megadása szükséges). Fontos megjegyezni, hogy ehhez nincs szükség arra, hogy a kibocsátó anyabankjánál legyen a céges számlájuk, bárhol lehet számlát vezetni. Ezt követi a kártya igénylése, amihez meg kell adni a munkavállalók nevét, lakcímét és adóazonosítóját (egyes esetekben a TAJ-számát) is, és praktikus megadni az e-mail címüket és a telefonszámukat is. Tulajdonképpen egy táblázatot kell kitölteni, hogy kinek jár majd a vállalkozásnál ez a kártya. Az adatok kezelésének és átadásának engedélyezéséről - mint már említettem - mindenképpen nyilatkozniuk szükséges a munkavállalóknak.

A kártyák igénylése elektronikus, az adatok és a nyilatkozatok beküldése után kezdődik a plasztiklapok gyártása. Ezt követően néhány héten belül minden munkavállaló megkapja a névre szóló kártyáját - vagy postán a lakcímére, vagy a munkahelyére küldik ki, de az is lehet, hogy a bankfiókban kell átvenni. Ez attól függ, a munkáltató milyen formában kérte a kártyák kiküldését. A munkavállalónak ez után kell aláírnia és aktiválnia a kártyát. Innentől kezdve az használható - természetesen csak akkor, ha a munkáltató már átutalta a juttatást az alszámlákra.

- Egyre több helyről hallani: elkerülhetetlenül vagy mindenképp szűkülni fog a béren kívüli juttatások piaca, s hogy ez az esztendő kísérleti év a cafeteria-piacon, és az új trend csak 2013-ban rajzolódik ki. Kérem, fejtse ki, mit értenek ez alatt?

- Több felmérés jelent meg erről, ám sokszor félreértésre adott okot ezek értelmezése. A felmérések többsége még a múlt év második felében készült, vagyis a cégvezetői álláspontok nem feltétlenül a rendszer változására reflektáltak, sokkal inkább a jelenlegi nehéz gazdasági környezetre adott reakciókat tartalmazzák. A jelenlegi helyzetben minden vállalkozásnál komoly kérdés, miként lehet a szűkülő forrásokból gazdálkodni, hol kerítsenek sort az elkerülhetetlen vállalati megszorításokra. Több társaságnál valóban áldozatul esnek a válságnak a cafeteria juttatások - részben azért is, mert ezt nem kötelező adni, itt a legkönnyebb a bérköltségen megtakarítani. A többség azonban - látva, hogy mennyivel kedvezőbb adózási feltételeket jelent a cafeteria a bérnél - továbbra is alkalmaz valamilyen béren kívüli juttatást.

Az új rendszer bevezetése ebből a szempontból előnyösebb helyzetbe hozta a vállalkozásokat, hiszen a SZÉP Kártya alkalmazása nekik nem kerül semmibe, míg a korábbi rendszerben jelentős költséget okozott az utalványoknak az igénylése is.

Az új rendszer bevezetésével az is a céljaink között szerepelt, hogy tiszta helyzetet teremtsünk a cafeteria piacon. Az elmúlt években a PSZÁF több alkalommal jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium számára aggályait az utalvány-kibocsátók kockázataival kapcsolatban. A piacra minden szabályozás nélkül beléphettek olyan, akár néhány százezer forintos alaptőkével rendelkező társaságok, amelyek aztán mindenfajta garancia, ellenőrzés nélkül több száz millió, vagy akár több milliárd forintos kötelezettségvállalásokat tehettek. Semmi sem garantálta, hogy a munkáltató által kifizetett pénz valóban megvan, az utalvány tartósan használható fizetőeszköz marad (nem szűnik meg a cég időközben), és azok, akik elfogadják, tényleg meg is kapják a nekik járó összeget.

A 2012. január elsejével életbe lépett változások elsősorban a munkavállalók érdekeit szolgálják, hiszen megteremtettük azokat a keretfeltételeket, amelyek mellett olyan cégek versenyezhetnek egymással a piacon, akik ellenőrzött körülmények között nyújtják szolgáltatásaikat, biztos háttérrel, megfelelő infrastruktúrával és személyi feltételekkel rendelkeznek az ügyfelek hatékony és biztonságos kiszolgálásához.

A SZÉP Kártya tekintetében egyébként az elmúlt évet tekinthetjük kísérleti évnek - hiszen ekkor még kisebb volt a keret, korlátozottabb a felhasználási lehetőség, nem voltak alszámlák sem, a kártya pedig csak év közepén jelent meg, amikor már a cégek többsége döntött a cafeteria juttatásokról. Éppen azért vezettük be azonban így a kártyát, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére mindenkinek megismerni a terméket, és a munkáltatók lássák, hogyan működik a rendszer.

Az év elején valóban lehetett egyfajta kivárással találkozni, de azt gondolom, most már mindenki megismerte az új rendszert. Hamarosan háromszázezer munkavállalónak lesz a kezében ilyen kártya - ez nagyon jó eredménynek számít. Reméljük, hogy jövőre még több vállalkozásnak lesz módja arra, hogy béren kívüli juttatást adjon a munkavállalóinak, és akkor már természetes lesz, hogy ezt SZÉP Kártya segítségével teszi meg.

- Tény, hogy a munkavállalók szeretik azokat a termékeket, utalványokat, amiket lényegében bárhol fel lehet használni, sokszor ott is, ahol a szabály ezt tiltja. Voltak/vannak, akik a hideg étkezési utalványokkal vásároltak porszívót, mosógépet egy-egy nemzetközi kereskedelmi lánc - ha úgy tetszik multi - áruházában. Az étkezési utalványok természetesen a legnépszerűbbek, a dolgozók nagy többsége, körülbelül 2,5 millió ember kapja azokat. Eddig ezek felhasználhatósága nem okozott különösebb gondot, s azt mondják: ami jól megy, azon nem kéne változtatni. Önnek mi erről a véleménye?

- Nincs minden országban kedvezmény a cafeteria juttatásokra, a német munkáltatóknak például nem ad az állam kedvezményt, ha béren kívül is adnak juttatást. Ahol az állam úgy dönt, hogy a cafeteria juttatásokra kedvezményt ad - vagyis ez esetben lemond bevételének egy részéről - ott ezt valamilyen céllal teszi meg. Ilyen cél, ha el szeretné érni, hogy a dolgozók meleg ételt egyenek nap közben, vagy, hogy elmenjenek pihenni - a cafeteriára adott kedvezmények a kezdetekkor alapvetően ezt segítették elő. A rendszer azonban folyamatosan lazult, így a cafeteria már a bért helyettesítette: az utalványok rendszerével az állam úgy mondott le bevételekről, hogy abból semmilyen más előny nem származott, így a rendszer csak és kizárólag az adó kikerülését szolgálta.

A rendszer átalakításával világossá szerettük volna tenni, hogy az állam akkor ad támogatást valamire, ha az a közösség fejlődését szolgálja. Szolgálhatja úgy, hogy a kedvezményesen adott utalványokat olyan területeken lehet elkölteni - leginkább a belföldi turizmusban -, ahol a gazdaság fejlődését szolgálják. Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar munkavállalók belföldön pihenjenek, hiszen ezzel munkahelyeket teremtenek, segítik a gazdaság fejlődését.

Az élelmiszer-utalvány nem élénkíti a gazdaságot, hiszen nem veszünk attól több kenyeret, hogy van utalványunk. Ezért a rendszernek máshogyan kell a közösséget szolgálnia: úgy, hogy a működtetésből keletkező haszon szociális támogatásként jelenjen meg. Erről szól az Erzsébet-utalvány és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszer.

Fontos célunk volt még, hogy a rendszert olcsóbbá és hatékonyabbá tegyük. Korábban az utalványok forgalmának több mint 10 százaléka volt az összes jutalék és költség, amit a munkáltatók és az elfogadóhelyek a rendszer működtetéséért fizettek. A SZÉP Kártya esetén ez ma 1,5 százalék lehet. Ez a pénz ottmarad a turizmusban és a munkáltatóknál, tovább segítve a gazdaság fejlődését.

- Valóban idejét múltak a drága, kényelmetlen és korszerűtlen papír alapú rendszerek és az elektronikus munkafolyamatok fehérítik a gazdaságot? Öngondoskodásból most nem lehet kenyeret, tejet vásárolni. Ez azt jelenti, hogy a kártyaalapú termékeké a közeljövő?

- Az új rendszer megalkotásával szerettük volna elősegíteni a kártyás fizetések terjedését. Bár a többségnek van bankkártyája Magyarországon, nagyon magas a készpénzhasználat aránya - a plasztikot a készpénz felvételére használjuk, ahelyett, hogy fizetnénk vele. Ez nagyon drága mulatság: a készpénzt kezelni, tárolni, szállítani kell - nem beszélve a gyártási költségekről. Ha kártyával fizetünk, akkor ezek a költségek nem merülnek fel. Az MNB egy korábbi tanulmánya szerint százmilliárd forintot takaríthatnánk meg évente a nemzetgazdaságnak, ha sikerülne a kártyás tranzakciókban elérni a nyugat-európai szintet. Ez a kártya jó eszköz arra, hogy az elfogadóhelyeknek és a munkavállalóknak megmutassuk, mennyire egyszerű fizetni egy kártyával.

Tudjuk, hogy mindennek ellenére sokan szeretik a kezükben tartani a pénzüket, vagy az utalványukat - akkor is, ha annak kezelése drágább, vagy nehézkesebb. Ez volt a másik oka annak, hogy a kormány a papír alapú, élelmiszerre költhető utalványok rendszerének fenntartása mellett döntött.

- A vállalkozások közül a kisebbek eddig és ez után sem lesznek képesek arra, hogy béren kívüli juttatásokat adjanak. Azután lesznek olyanok is, akik lemondanak erről, mert nem érdekli őket az, hogy a munkavállalóik nyaralnak-e vagy sem. Akadnak persze olyanok is, akik most vezetik be ezt a támogatást. Itt van például az Erzsébet-utalvány, amelyet egészen kis összegben is megéri majd adni a dolgozóknak, mert hát a többség nem engedhet meg magának komplett nagy cafeteria rendszert. Béremelési előírásoknak kell eleget tenni, a bérkompenzációt kell rendezni stb. Az a bizonyos sokat emlegetett "torta" egyre kisebb lesz. A szaktárca mire számít, illetve Ön szerint mi várható ezen a piacon? Mivel számolnak?

- A béren kívüli juttatás - mint a neve is mutatja - valamilyen többletet jelent, olyat, amit a munkáltató a béren felül ad. Semmiképpen sem helyette. Az, hogy melyik cég képes adni még a fizetésen felül valami mást is, nem a társaság méretétől, hanem a jövedelem-termelő képességétől függ. Nem a kis és közepes vállalkozások és a nagyok, hanem egyes ágazatok között van különbség a cafeteria juttatásokban. Sőt: egyes munkakörök esetében is. Ott, ahol a jó munkaerőért nagy a verseny nem is gondolkodnak azon, kell-e cafeteriát adni - e nélkül nem lehet megtartani a dolgozókat. A számítás éppen ezért nagyon egyszerű: a gazdasági lehetőségek szűkülésével párhuzamosan csökken a cafeteria piac mérete is, míg a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása ezt a piacot is növeli.

Azt pedig, hogy a kedvezményesen adható juttatások közül éppen melyiket adják a dolgozóknak a felhasználási lehetőségek döntik el. Olyan juttatást érdemes adni a dolgozónak, amelyikkel elégedett lesz - vagyis, amit könnyen fel tud használni. Értelemszerű, hogy az első választás az élelmiszerre költhető Erzsébet-utalvány, hiszen majdhogynem készpénzt helyettesít - enni mindenképpen kell. A tapasztalatok szerint a SZÉP Kártya a második helyen szerepel a választási listán, és ezen belül logikusan a meleg étkezési, majd a rekreációs alszámlát töltik fel - hiszen ezek a zsebek a legrugalmasabbak. A szállás zseb ugyan a harmadik a sorban, ám a turisztikai szolgáltatók mégis elkönyvelhetnek többletet: hiszen számíthatnak arra, hogy az egyéb alszámlákon felgyűlt összegek náluk jelennek meg. Így lehet azt elérni, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is megjelenjen a cafeteria-kereslet a turizmusban.

- Ez az új juttatási forma helyettesítheti-e az utalványokat? Úgy tűnik, hogy olyan gazdasági helyzetben élünk, hogy mint minden más, ez is hordoz magában sok bizonytalanságot, tartogathat újabb megoldandó problémákat, gondokat. Mikorra tisztulhat le a cafeteria piac, egyáltalán letisztulhat-e mostanában? Kialakulhatnak-e valódi és tartós trendek ezen a téren?

- A SZÉP Kártya elektronikus utalványkártya - vagyis a papíros utalványokat helyettesíti. A kép tiszta, a korány törekvései egyértelműek és világosak. Természetesen minden rendszer indulása után érdemes megvizsgálni, kerültek-e a felszínre megoldandó problémák. Ilyen például, hogy megfelelően írtuk-e körül azon szolgáltatásokat a TEÁOR-kódokkal, amelyekre fordíthatóak a kártya alszámláira utalt összegek. Meg kell vizsgálni például, vannak-e olyan egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások, amelyeket érdemes volna még belevenni a rendszerbe, és ha vannak, érdemes kiegészíteni a rendeletet. Ezek azonban apróbb igazítások, amelyek a trendeket nem befolyásolják. Olyan rendszerre van szükség, amelyben az utalvány-piacon csak megbízható, ellenőrzött, megfelelő szolgáltatás-minőséget garantáló szereplők vannak. Olyan szisztémára, ahol a piaci kibocsátású utalványok olcsó, elektronikus rendszerben működnek, segítik a gazdaság növekedését, fehérítését és szolgálják a kártya-használat terjedését.

- Év elején a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában a megújuló cafeteria-rendszerről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szaktárca és az ország nemzetgazdasági célja a kártyás fizetések és a POS-terminálok használatának ösztönzése. Ott hangzott el, hogy míg Nyugat-Európában a kártyás fizetések aránya 75-80 százalék, addig nálunk mindössze 25 százalék. Ön szerint hogyan lehetne a magyarokat jobban vagy eredményesebben ösztönözni arra, hogy a kiskereskedelemben is inkább a kártyás vásárlásokat részesítsék előnyben akkor, amikor még nagyon sok embernek bankkártyája sincsen?

- Az MNB felmérése szerint a lakosság több mint 85 százaléka rendelkezik bankkártyával, a munkavállalók körében ez az arány még magasabb, 90 százalék feletti - a magyar háztartásokban átlagosan kettőnél több kártya van. Ez nem rossz arány. A probléma a fizetési arányokkal van. A tranzakciók több mint 80 százaléka készpénzes fizetés Magyarországon. Ennek részben oka az idegenkedés is az elektronikus fizetési módoktól és a kártyahasználattól. Ok azonban az is, hogy a kiskereskedelemi egységeknek csak 25 százaléka rendelkezik kártyaterminállal, ami a nyugat-európai - 60-70 százalékos - szinthez képest rendkívüli elmaradásnak számít. Ahhoz tehát, hogy a kártyás fizetések terjedjenek két dolog szükséges: minél többen akarjanak kártyával fizetni, és ezt minél több helyen tehessék meg. Ha a kereskedők látják, hogy sokan fordulnak ki az üzletből azért, mert nekik nincs termináljuk, telepíteni fognak egyet. Ha mindenütt könnyen lehet kártyával fizetni, akkor mind többen választják majd ezt a kényelmes megoldást a készpénz helyett. Vagyis: az elfogadóhelyek számának növekedését ugyanúgy ösztönözni szükséges tehát, mint ahogyan népszerűsíteni kell a kártyás fizetést. Mindkettőre jó eszköz a SZÉP Kártya.

Molnár Ildikó
CompLex Kiadó - Lex HR-Munkajog májusi szám


  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Melyek a legnagyobb egészségpénztárak?

Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk

Juttatási keret 2024-ben

Már 2022-ben látszott, hogy a 2019 óta tartó juttatási keret csökkenésének trendje megfordult. Az éves keretösszeg 2024-re is további növekedést... Teljes cikk

Cafeteria Kisokos 2024

Fata László cafeteria-tanácsadó összefoglalója arról, milyen juttatásokat, hogyan, milyen feltételekkel adhat a munkaadó 2024-ben. Teljes cikk