A vendégmunkások alkalmazására vonatkozó szabályok szigorítása és az erősödő árverseny jelentősen rontotta a Pensum Group eredményességét. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó tőzsdei társaság adózott nyeresége 2025-ben 71 százalékkal, 68 millió forintra esett vissza, miközben a cég már csak alacsonyabb árréssel tudta teljesíteni megrendeléseit.

A balatoni vendéglátás egyik legsúlyosabb problémája továbbra is a munkaerőhiány: a dél-balatoni vállalkozók szerint különösen szakácsból van kritikus hiány, ami miatt egyes helyek ki sem tudnak nyitni. Bár az év jól indult, a nyári szezon kimenetele bizonytalan, miközben a növekvő adóterhek, az adminisztráció és a munkaerő-költségek is egyre nagyobb terhet jelentenek a vállalkozásoknak.

Miközben Magyarország 2025-ben közel 7 milliárd eurónyi külföldi beruházást vonzott, már most mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely van a gazdaságban. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2050-re közel egymillió fővel csökkenhet a munkaképes korú népesség. A kérdés egyre sürgetőbb: honnan lesz elegendő munkaerő a következő évtizedekben?

Bár az irodai jelenlétet gyakran a hatékonyság zálogának tekintik, egy új kutatás szerint a túl sok közös idő feszültséget szülhet. Az extrém körülmények között végzett vizsgálat rámutatott, hogy a folyamatos fizikai közelség alááshatja a bizalmat és szociális széttagoltsághoz vezethet.

A klasszikus diákmunkákban egyelőre nem érzékelhető a mesterséges intelligencia térfoglalása. A kereskedelemben, vendéglátásban és a gyárakban is egyre inkább szükség van a fiatal munkaerőre. Elkészítettük szokásos körképünket a nyári szezon előtt, hogy mit keresnek a munkáltatók, mi vonzza leginkább a fiatalokat és mennyit lehet ezeken a területeken keresni.

Évek óta a mesterséges intelligenciát okolják a pályakezdő állások visszaszorulásáért, egy új nemzetközi kutatás azonban más magyarázatot talált. A kutatók szerint a home office jóval erősebb összefüggést mutat a junior pozíciók számának csökkenésével, mint az AI. A távoli munkavégzés ugyanis megnehezítheti a fiatal munkavállalók betanítását és támogatását.

2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni. 150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek.

A Tisza-kormány Kapitány István miniszter bejelentése szerint június 1-től felfüggeszti a harmadik országbeli munkaerő behozatalát. A problémát szigorúan a gazdaság oldaláról vizsgálva azonban továbbra is kérdés, hogy ki fog itt annyit és úgy dolgozni, hogy a növekedés ütemét tartani tudjuk? Jáhny Ákos, a Global Workforce Solutions vezérigazgatója véleménycikke.

A Z generáció számára már nemcsak a fizetés, hanem a közösség, a fejlődési lehetőség és az őszinte kommunikáció is kulcsfontosságú.

Miközben néhány amerikai nagy bank több tízezer munkavállalót kötelez a teljes munkaidős irodai jelenlétre, a Cisco HR-vezetője, Kelly Jones szerint ez súlyos hiba lehet. Úgy véli, az AI és az irodai visszatérés ugyanannak a kulturális kihívásnak a két oldala, és a kényszerítés helyett a technológia segítségével kellene értelmet adni a személyes találkozásoknak.

A HR-vezetők 33%-a és a munkavállalók 26%-a arra számít, hogy 2050-re a munkahelyeken neurális implantátumok teremtik meg a kapcsolatot az emberi agy és a külső digitális eszközök között. A globális HR-vezetők 70%-a és a munkavállalók 69%-a úgy véli, hogy a virtuális és kiterjesztett valóság kivált számos hagyományos irodai interakciót – köztük a személyes megbeszéléseket.

A munkaerőpiacon a második negyedévben a vállalatok óvatosan ugyan, de újraindítják a korábban leállított kereséseiket. A piacot a politikai változások is fűtik: a Tisza Párt vendégmunkás-stop ígérete miatt több cég előrehozott toborzásba kezdett harmadik országból. Így látja két meghatározó HR szolgáltató a fizikai és szellemi munkát végzők piacát.

Az Egyesült Királyság munkaerőpiacán új adatok jelzik a változásokat: a cégek egyre inkább a teljes munkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el, miközben a részmunkaidős pozíciók száma csökken. Ezt a tendenciát elsősorban a növekvő működési költségek diktálják, jelentős hatással a munkavállalókra és a munkaerőpiaci szereplőkre.

A munkakeresők elvárásai folyamatosan változnak, és bizonyos tényezők ma már azonnal elriasztják őket egy álláslehetőségtől. Egy friss felmérés szerint a fizetési sáv hiánya, az átláthatatlan feladatleírás és a túlzottan bonyolult jelentkezési folyamat a legfőbb problémák. Az AI térnyerése tovább bonyolítja a helyzetet, megnehezítve a toborzási folyamatot mindkét fél számára.