A KSH adatai szerint 2025-ben összesen 84 ezer fő fejezte be sikeresen a 8. évfolyamot, 5,2 ezer fővel kevesebben, mint az azt megelőző tanév végén. Ez összhangban van az érintett korosztály fogyásával. A nyolc évvel korábbi elsősök 93%-a végezte el eredményesen a 8. évfolyamot a nappali oktatásban.

A KSH adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a középfokon nappali oktatásban tanuló diákok 54%-a (226 ezer fő) szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolába, technikumba, szakgimnáziumba jár. Közülük a szakképző évfolyamokon 169 ezren tanulnak, 1,3%-kal kevesebben, mint a 2024/2025-ös tanévben.

A 2025/2026-os tanévben a köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma 149 ezer fő, ami az egy évvel korábbihoz képest 1600 fős növekedés - derül ki a KSH tájékoztatójából.

A 2024/2025-ös tanévben középfokú nappali oktatásban az egy évvel korábbinál kissé többen, 429 ezren tanultak, összesen 2292 feladatellátási helyen - írja a KSH tájékoztatója.

Az ország 1710 településén 3537 iskolában folytatják tanulmányaikat az általános iskolás diákok. A 2024/2025-ös tanévben létszámuk a nappali rendszerű oktatásban közel 711 ezer fő, mintegy 2 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben.

Egy általános iskolai pedagógusra országos átlagban 9,7 tanuló jutott. A főállású pedagógusok 16,6%-a, 12,2 ezer fő volt 60 éves és annál idősebb, arányuk a járások többségében emelkedett az előző tanévhez képest - írja a KSH tájékoztatója.

A 2021–2030-as időszak európai uniós oktatási stratégiai célkitűzései között kiemelt fontosságú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Cél, hogy (a tagállamok átlagában) a 25–34 évesek körében ez az arány elérje a 45%-ot - írja a KSH.

A 2024/2025-ös tanévben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók 33%-a, 107 ezer fő nem nappali képzésen folytatja tanulmányait. A nem nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 11 ezer fővel nőtt az előző tanévhez képest. A levelező képzésen a hallgatók aránya (93,5%) tovább növekedett a távoktatásban (3,8%) és az esti képzésben (2,7%) részesülőkével szemben.

Így változott 1990 és 2023 között az iskolarendszerű képzésben részt vevők aránya a 3-22 éves korcsoportból a KSH adatai szerint.

A 25–34 évesek közül azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.

A 2021–2030-as időszak európai uniós oktatási stratégiai célkitűzései között kiemelt fontosságú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Cél, hogy (a tagállamok átlagában) a 25–34 évesek körében ez az arány elérje a 45%-ot - írja a KSH tájékoztatója.

A 444.hu szemlézte az Eurostat adatbázisát, amiből kiderült, hogy 2014 és 2023 között emelkedett a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon.

A KSH 2022-es adatai szerint a magyar népesség több mint 20 százaléka nem végzett digitális tevékenységet.

Így változott 2001, 2011 és 2022 között a népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint a KSH adatai szerint.