A legnagyobb tanácsadócégekhez bekerülni vonzó lehet egy Z generációsnak, de vajon, hogy látják a mai fiatalokat a nagy „mamutok”? Ennek jártunk utána. Megkérdeztük a Deloitte, a KPMG és az EY képviselőit a pályakezdők motivációiról, kitartásáról és jövőképéről.

Egy álláskereső AI-val írta meg a motivációs levelét, de véletlenül úgy küldte el, hogy a cég neve helyén csak egy üres sablonszöveg maradt. A baki pillanatok alatt nagy vitát indított a LinkedInen arról, van-e még értelme motivációs levelet írni, mennyire lett személytelen az álláskeresés, és hogyan alakítja át az AI a kiválasztást.

A modern társadalmat a reflexszerű, sokszor agresszív védekezés és a változástól való kóros félelem uralja. Papp Tamás István HR szakértő írása rávilágít arra, hogy a puszta ellenállás és a meglévő struktúrák görcsös konzerválása helyett előremutató jövőképre és alkalmazkodásra van szükség a valódi fejlődéshez.

Agyelszívás, munkaerőhiány és bérspirál: hogyan válaszolhatnak a közép‑európai nagyvállalatok a munkaerőpiaci jelenségekre képességközpontú tehetségstratégiával? Azok a cégek maradnak talpon, amelyek a tehetségmenedzsmentet nem adminisztratív gyakorlatnak, hanem adatvezérelt, a képességekre fókuszáló üzleti stratégiának tekintik. „A legjobb HR-megoldások a V4-országokban” projekt tanulságai.

A Monster friss felmérése szerint az amerikai munkavállalók 80 százaléka tapasztalt már megtévesztést a kiválasztási folyamat során. Ez a jelenség súlyos fluktuációs költségeket generál, ami pozíciónként akár 50 000 dolláros (kb. 15,4 millió forintos) veszteséget is jelenthet a cégeknek.

Az AI-jártasság immár fontosabb prioritás a toborzásban, mint a mély szakmai tapasztalat, derül ki a TestGorilla legfrissebb jelentéséből. Ennek ellenére a vállalatok 59%-a vallotta be, hogy az elmúlt évben olyan jelöltet alkalmazott, aki bár kiválóan beszélt a technológiáról, a munkában már nem tudta használni azt.

A legtöbb felsővezető számára a toborzás valahol a stratégiai prioritások és az adminisztráció közötti senkiföldjén helyezkedik el. Pedig a vállalkozás sorsát leginkább meghatározó pillanatok szinte mindig az emberi tényezőhöz kapcsolódnak: egy új piacot megnyitó kulcsemberhez vagy éppen egy rossz vezetői kinevezéshez.

A mesterséges intelligencia generálta tökéletes önéletrajzok és motivációs levelek korában elvesztik jelentőségüket a hagyományos kiválasztási módszerek. Az állásinterjúk, de az álláshirdetések is megszűnhetnek, ezzel párhuzamosan viszont rengeteg új feladat szakad a vállalati HR-esek nyakába.

A fiatalok megérkezése a munkaerőpiacra felerősítette minden munkavállaló vágyát: tiszta keretek és együttműködések, visszajelzés, megerősítés. Jelenleg a Z generációsok magyar munkaerőpiac 16-17%-át jelentik, de az arány hamarosan 30% lesz. Ám drámaian csökken a belépő fiatalok száma, miközben a cégek 77%-ának nincs utánpótlásterve. A recruiTECH konferencián jártunk.

Egy frusztrált álláskereső esete rávilágít egy fontos etikai problémára a toborzásban, amikor a meghirdetett pozíció feltételei drasztikusan eltérnek a valóságtól. A teljes mértékben távmunkában meghirdetett állásról a felvételi folyamat végén derült ki, hogy valójában irodai jelenlétet igényel. Ez a taktika súlyosan rontja a jelölti élményt és a munkavállalói márkát.

Az AI korában már bárki meggyőzően „el tudja adni magát” egy állásinterjún – a cégek viszont valódi teljesítményt akarnak látni. Egyre több helyen többnapos próbamunkával tesztelik a jelölteket, akiknek éles helyzetben kell bizonyítaniuk tudásukat és együttműködési készségüket.

Csaknem 400 diákból „szemezgethettek” a munkaadók a DSZ Karrier Feszt 2026 rendezvényen. A fiatalok számára pedig számos gyakornoki és junior nyitott pozíció és a rengeteg hasznos információ biztosította a win-win szituációt.

A mesterséges intelligencia korában bárki percek alatt gyárthat tökéletesnek tűnő önéletrajzot – a cégek pedig egyre kevésbé hisznek nekik. Egyre több munkáltató fordul a készségalapú kiválasztás, a próbamunkák és a valós teljesítmény felé. Mit jelent ez az álláskeresőknek, valóban vége a CV-k korszakának?

A LinkedIn a szakmai kapcsolatépítés egyik legfontosabb terepe lett, de ma már a kiberbűnözők is aktívan használják. Egyre gyakoribb, hogy toborzónak vagy üzleti partnernek álcázva keresnek meg szakembereket, majd bizalmat építve próbálnak kártékony fájlokat vagy adathalász linkeket eljuttatni a vállalati rendszerekhez.