2024 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 76%-a nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1%-uk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. Ez utóbbi jelenleg az egyetlen nyugdíjazási forma, amely életkori feltétel nélkül lehetővé teszi az öregségi nyugdíjba vonulást, amennyiben az igénylő nő rendelkezik 40 év jogosultsági idővel, ezen belül is 32 év keresőtevékenységgel.

Így változott a kedvezményezettek javára felajánlott összeg 20 év alatt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján létrehozott grafikon azt szemlélteti, hogy miként alakult 2000 és 2022 között a kedvezményezettek javára érvényesen felajánlott összeg (milliárd forint).

Az előzetes becslésben közölttel összhangban lassult az éves infláció az euróövezetben márciusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. 2023 és 2024 márciusa között a fogyasztói árak Romániában nőttek a legnagyobb mértékben, itt 6,7%-os volt a változás. Magyarország a 3,6%-os inflációval a hatodik a sorban.

2023 és 2024 februárja között a fogyasztói árak Romániában nőttek a legnagyobb mértékben, itt 7,1%-os volt a változás. Magyarország a 3,6%-os inflációval a középmezőnybe tartozik - derül ki az Eurostat adatai alapján az MTI infógrafikájából.

21,3 százalékkal Észtországban volt a legmagasabb a nők bérhátránya az EU-tagállamok közül 2022-ben. Magyarország a lista hatodik helyén áll 17,5 százalékkal, bár ez a bérhátrány enyhe emelkedését jelenti (2021-ben 17,3 százalék) mégis sikerült hátrébb kerülni az egy évvel korábbi negyedik helyezéshez képest. Luxemburg a "győztes sereghajtó" esetében -0,7%-os negatív rés mutatkozik, ami azt jelenti, hogy a nők átlagkeresete magasabb, mint a férfiaké.

Így változtak az átlagkeresetek hazánkban a KSH adatai szerint.

Az 1992-től 2012-ig tartó nagy cikcakkok után egyenletesen emelkedni kezdtek a reálbérek Magyarországon egészen 2017-ig. Azóta azonban egyenletes csökkenés figyelhető meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján készült MTI infógrafikán.

Így változott az infláció 1991 és 2024 között Magyarországon.

Az alábbi grafikon szemlélteti az átlagkeresetek változását Magyarországon 2005. és 2023. január-november között a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csoportját figyelembe véve. Az adatok a havi nettó átlagkereset változását mutatják a költségvetés és a versenyszféra tekintetében.

A JóSzaki több mint 700 mester és szakmunkás válaszai alapján állította össze az egyes szakmák és régiók jellemző szakiárait, és tette azt összehasonlíthatóvá a 2020-as hasonló felmérés adataival.

Így változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 2011 és 2023. december 1. között.

Így változtak a reálkeresetek 2022 és 2023 októbere között.

Így változtak a kedvezmények nélküli átlagkeresetek Magyarországon 2005 és 2023 között a KSH adatai szerint.