Így változott 1990 és 2023 között a munkabaleset során meghalt, megsérült személyek száma hazánkban.

Így változott a halálos kimenetelű munkabalesetek száma Magyarországon 2000 és 2022 között.

Így változott a munkabalesetek száma Magyarországon 1990 és 2022 között.

Így változott a munkabalesetek és halálos munkabalesetek száma 2002 és 2022 között Magyarországon a KSH adatai szerint.

Így változott 1990 és 2022 között a munkabalesetben elhunyt, megsérült dolgozók száma.

2020-ban 64, egy évvel korábban 83 ember veszítette életét Magyarországon valamilyen munkabalesetben.

24 055-ről 20 366-ra csökkent tavaly a munkabaleset során meghalt, illetve megsérült személyek száma a KSH és az ITM adatai szerint.

2019-hez képest 2020-ban 4 ezerrel csökkent a munkabalesetek száma Magyarországon - derül ki a KSH statisztikájából.

Az elmúlt 20 évben 2002-ben történt a legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset az országban a KSH és az ITM adatai szerint. A legkevesebb haláleset tavaly történt, ám ebben valószínűleg közrejátszottak a koronavírus miatti bezárások és az is, hogy egyre többen dolgoztak távmunkában.

2019-et megelőzően utoljára 2004-2005-ben lépte át a 24 ezres határt a munkabalesetben elhunytak vagy megsérültek száma Magyarországon. 2012 óta folyamatosan romlanak az adatok: akkor még 17.164 munkabalesetet regisztráltak egy év alatt, tavalyelőtt azonban ez a szám már 24.055-re nőtt.

A rendszerváltás óta csaknem negyedére - 88 ezerről 24 ezerre - csökkent a munkabalesetek száma Magyarországon. Az elmúlt években valamelyest romlott a helyzet, hiszen 2011 és 2013 között évente alig 17 ezren szenvedtek sérülést vagy hunytak el munkabaleset következtében.

Riasztóak az ellenőrzés csökkenésével összefüggő adatok, mert a szakszervezetek ellenőrzési jogai megszűntek és a foglalkoztatás rugalmasodik - írta a múlt héten a Napi.hu.

A dolgozók fele úgy érzi nem kezelik megfelelően a stresszt a munkahelyén. 72 százalék azért feszült, mert félti az állását, a dolgozók 66 százalékával szemben túlzott elvárásokat támaszt a munkahely, 59 százalékuk pedig megalázásnak, zaklatásnak van kitéve, derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai alapján.

A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan. A probléma kapcsolatba hozható az egyén fizikai és lelki egészségének romlásával.