A HR stratégia - Környezeti elemzés

A vállalatok rendszerint gyorsan változó környezetben tevékenykednek, a külső feltételek pedig - ha közvetve is, de - folyamatosan befolyásolják a belső erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Ezért érdemes a környezetet minden szinten elemezni.

1. szint: Tág környezet

A vállalatot körülvevő iparágak összessége, amelyeket befolyásolni lehetetlen, ebből kifolyólag mindenképpen alkalmazkodni kell hozzájuk. A PEST-elemzéssel fényt deríthetünk a szervezetet hosszú távon, stabilan érintő tényezőkre, hogy minősítve őket felbecsüljük a várható következményeket. Végeredményül egy olyan listát kapunk, amelynek minden egyes elemére fel kell készítenünk a vállalatot.

Politikai jogi tényezők (Political): ide tartoznak a törvényi feltételek, a parlamenti viszonyok, a kormányzati stabilitás, a környezetvédelmi elvárások, szabályozások, valamint a különböző érdekek mentén haladó lobbicsoportok.

Gazdasági tényezők (Economical): alatta értjük a gazdasági ciklusokat, a GNP és a GDP alakulását, az infláció nagyságát, a pénzpiaci változásokat, a jövedelmi, foglalkoztatási, munkanélküliségi adatokat, az energiaárakat, az infrastruktúra fejlettségét, fejlesztését, illetve a külkereskedelmi mérleg egyenlegét.

Szociális tényezők (Socio-cultural): azon tényezők összessége, amelyek meghatároznak egy társadalmat, illetve annak hozzáállását, életmódját. Pl. demográfiai helyzet, jövedeleme-eloszlás, mobilitás, képzettség alakulása, vallások befolyása, munkához, szabadidőhöz való viszony stb.

Technológiai tényezők (Technological): mindazon feltételek, amelyek a technológiai újításoknak, modernizációnak teremtik meg a lehetőséget. Pl. Kormányzati K+F kiadások, fejlesztési politikák, az oktatás minősége, a számítógép elterjedésének mértéke, technológiai infrastruktúra fejlettsége.


2. szint: Iparági környezet
Az iparági környezet elemzése során az azonos fogyasztói igényeket célzó vállalatok taglaljuk, konkrétan lebontva a konkurencia, a beszállítók és a vásárlók vizsgálata történik. Ehhez a Porter-féle modellt hívhatjuk segítségül:


A versenytársak közötti verseny függ:

- a piacra lépők fenyegetésétől: milyen könnyű egy új piacra betörni, mekkora erőforrás-tartalék szükséges a belépéshez, hozzá lehet-e férni az elosztási hálózathoz, miként és mennyiért lehet megszerezni a műszaki, piaci ismereteket

- a beszállítók alkuerejétől: kevés számú beszállító erős pozícióval rendelkezik, míg sok beszállító együtt elaprózhatja alkuerejét. Az is lényeges kérdés, hogy a termékünkhöz szükséges alapanyagok egyediek vagy könnyen helyettesíthető termékek-e, ezzel ugyanis szintén rosszabb helyzetbe hozhatjuk magunkat.

- a vásárlók alkuerejétől: ez nagy lehet, amennyiben sok vállalat elégíti ki a vásárlói igényeket. Kérdés az is, hogy mennyire fontos a minőség, illetőleg az ár, ez ugyanis könnyedén meghathatja még az erős pozícióban lévő vevőket is.

- a helyettesítő terméket gyártóktól: ez a konkurens termékek fenyegetésére mutat rá, nem mindegy ugyanis, hogy a helyettesítő termékek milyen ár/minőség arányt képviselnek, és, hogy mekkora költséggel történik a termelésük.


Az iparágon belüli verseny függ:

- az iparági koncentrációtól: hány cég uralja az iparágat

- az iparágra jellemző mérethatékonyságtól (skálahozadéktól): a termelés növeléséből eredő előnyök kihasználása. Pl. költségcsökkentés, gépsorok felállítása, automatizálás, szabványosítás.

- a termék megkülönböztethetőségétől: a fogyasztók mennyire kezelinek egyediként a terméket, megfizetik-e a plusz szolgáltatást.

- a piacra lépés korlátjától: az induláshoz nagy tőke vagy hatalmas munkaerő-állomány szükséges, esetleg speciális K+F ismeretek kellenek-e.

- a növekedési ütemtől: ha egyre bővül a piac, mindegyik vállalat megtalálhatja számítását, amennyiben viszont stagnál vagy szűkül, élesebb a verseny.


3. szint: Működési környezet
Az igazi konkurensek meghatározása történik ezen a szinten, a rendelkezésre álló módszerek:

- stratégiai térkép: el kell helyezni a céget a versenytársak között, hogy a stratégiai szándék alapján (piacvezető, követő, stabil pozíciót őrző, túlélésért küzdő) meghatározzuk a célcsoportot.

- piaci részarány cél, melynek lehetőségei: agresszív növekedés, lépéstartás, felvásárlásokat erőltető, részarány feladása erőforrások átcsoportosítása miatt.

- versenytényezők: vertikális integráció, elosztási csatorna, márkanév szerepe, több piaci szegmens, költséghelyzet, marketing ráfordítások.

- stratégiai tényezők: a termék minősége, K+F-ben rejlő potenciál, árpolitika, kapacitás, optimális üzemmérete megtalálása, termék megkülönböztetése.

Fogyasztói igények elemzése:
- meg kell határozni azon szempontokat, amelyek alapján a vevő dönt egy termék megvásárlásáról.
- elemezni kell a fogyasztók véleményét a termékről.
- össze kell hasonlítani a saját és a konkurens termékeket, hogy azonosíthassuk a különbségeket.
- fel kell mérni, hogy egy új termék vagy szolgáltatás eléggé nagy számú vásárló érdeklődését kelti fel.
Piaci szegmentáció: a piac melyik részét próbáljuk bevenni termékeinkkel, illetve szolgáltatásainkkal.
Iparági életgörbe elemzés: termékünk melyik szakaszban tart (bevezetés, felívelés, csúcs, hanyatlás), érdemes-e még plusz pénzt invesztálni vagy inkább egy új termékkel rukkoljunk elő.