A kollektív tárgyalás lefolytatása

A tárgyalási folyamatnak kettős funkciója van. Egyrészt segít meghatározni a megállapodás lehetséges sávját, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az alternatívák sokaságából a lehető legjobb variációt találjuk meg.

A tárgyalások általában több napon keresztül folynak, egészen addig, míg a különböző álláspontokat egyeztetni nem sikerül. Természetesen előfordulhat, hogy egyik fél sem enged követeléseiből, illetve elvárásaiból, s a tárgyalások megszakadnak. Ekkor kerülnek elő az egyeztető-közvetítő mechanizmusok, szélsőségesebb esetekben a harci eszközök, valamelyik ugyanis idővel biztosan eredményhez vezet. Ettől függetlenül nem szabad elfeledkeznünk a munkaügyi kapcsolatok alapelvéről, miszerint a feszültségeket a tárgyalóasztalnál kell levezetni, hogy megegyezésen alapuló megoldás születhessen. A harc tehát ezt csupán elősegítheti, de semmiképpen sem helyettesítheti.

A tárgyalások rendszerint előzetes kapcsolatfelvétellel kezdődnek, ami lehet pusztán a tárgyalási javaslat átadása, de magában foglalhatja a mindenféle kötelezettség nélküli tapogatózó, előzetes tárgyalásokat.

Ezután következhet a tényleges tárgyalási folyamat, amely több szakaszra bontható:

a) az álláspontok ütköztetésével a felek felmérik a tárgyalási pozíciók közti távolságot

b) részletes tanácskozások során megvitatják az álláspontokat, keresik a megegyezés lehetőségét

c) különböző tárgyalási eszközök célszerű alkalmazásával megpróbálják megpuhítani, illetve bedarálni a másik felet

d) kisebb bizottságokban részletesen egyeztetik az álláspontokat

e) a tárgyalási eredmények függvényében eldöntik, mikor és milyen mértékű engedményeket tesznek

f) közös nevező kialakításával megegyeznek a tárgyalás végeredményéről.


A tárgyalások utóélete

A megállapodás megszületésével nem oldódik fel azonnal a konfliktus, gondoskodni kell a végeredmény elfogadásáról, betartásáról, illetve betartatásáról is. A tárgyaláson ugyanis csupán az érdekképviseleti szervek delegáltjai vesznek részt, így meg kell várnunk, míg a vezetés elfogadja a delegáció által elért eredményeket. Ez általában automatikusan megtörténik, ám előfordulhat, hogy az érdekképviseleten belüli tárgyalás során elvetik az alku elfogadását. Ekkor újabb egyeztetésről vagy harcról lehet dönteni. A tárgyalás jóváhagyása esetén viszont végre megtörténhet a megállapodás kihirdetése.

Feladataink ezzel azonban nem érnek véget, mivel szükség van egy utólagos értékelésre is, amely segít levonni a következtetéseket a tárgyalás előkészítését, a delegáció összeállítását és az alkalmazott taktika eredményességét illetően. Végezetül ki kell alakítanunk olyan mechanizmusokat, amelyek ellenőrzik és biztosítják a megállapodás betartását mindkét fél részéről.