A participáció fogalma

A participáció egy olyan intézményesen biztosított részvételi lehetőség a munkavállalók számára, amellyel a munkavállalók képviselői jogot szereznek a vállalat döntési folyamatainak meghatározásához: már a döntés-előkészítés folyamatában beleszólásuk van a szervezet működésébe, hogy közvetlenül biztosítsák a munkavállalói érdekek érvényesülését.

A participáció miatt a menedzsment nem tekinthet egyszerű alárendeltként az alkalmazottakra, úgy kell meghoznia döntéseit, hogy ismeri és mérlegeli azok érdekeit is.

A participáció a következő alapelveket mondja magáénak:

a) autonómia: a participáció nem közvetlen részvételt jelent a döntési helyzetekben, hanem érdekképviseletet. A munkavállalókat képviselők viszont felelősséggel tartoznak választóiknak, különösen, mivel nem megfelelő képviselet esetén akár vissza is hívhatják őket.

b) együttműködés: szervezet eredményessége érdekében kooperációra törekszenek mind a vezetők, mind a munkavállalók, mindenkori céljuk a mielőbbi kompromisszum meghozatala.

c) bizalom: a felek bizalommal vannak egymás iránt, éppen ezért a konfliktust minden esetben tisztességes eszközökkel próbálják megoldani, kölcsönösen kizárva a harci eszközök használatát.