Munkavédelem fogalma

Védelmi rendszerek Minden társadalomban, különösen a modern ipari társadalmakban különleges fontossággal bír a rendelkezésre álló javak, termelési tényezők védelme. A földért és a természeti erőforrásokért (ásványkincs, energiaforrások, termőföld, élővilág stb.) a környezetvédelem felel, míg a dolgozó emberről, egészségéről, munkaképességének megőrzéséről a munkavédelem gondoskodik.

A tőke védelmét a vagyonvédelem hivatott biztosítani azzal, hogy igyekszik a tulajdont megóvni a káros hatásoktól, az értékvesztéstől, illetve a tönkremeneteltől. (Tulajdonképpen a munkavédelem és a vagyonvédelem találkozásánál beszélünk személyvédelemről.) Vészhelyzetek elhárítása érdekében létezik még a tűzvédelem és a polgári védelem: előbbi a tüzek eloltását, keletkezésük körülményeinek vizsgálatát, utóbbi pedig az elemi csapás vagy ipari és egyéb szerencsétlenség (együtt: katasztrófa) következményeinek elhárítását végzi, illetve hadiállapot esetén különféle honvédelmi intézkedéseket foganatosít.


Munkavédelem fogalma

A munkavédelem a szervezett munkavégzésére vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

A munkavédelem a következő területeket öleli fel:
- egészséges munkahelyek kialakítása, a megfelelő műszaki és higiéniai követelmények biztosítása,
- munkaeszközök,
- veszélyes anyagok,
- munkaszervezés és munkaidő,
- kiemelt csoportok védelme,
- munkavédelmi szervezet.


Az ezeken a területeken végrehajtott intézkedések jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munkahelyi egészség és biztonság kialakításához, illetve fenntartásához. A gyakorlatban a munkabiztonság alatt főként az olyan műszaki fejlesztéseket értjük, amelyek előremutató módon képesek megelőzni a munkabaleseteket, míg a munkaegészségügy az alkalmazottakat fenyegető ártalmak ismertetését jelenti, a foglalkozásból adódó, illetve azzal összefüggő betegségek megelőzése érdekében.

Természetesen az állam, illetve a törvényi szabályozás mellett a munkáltatónak is mindig gondoskodnia kell a munkavédelemről egy belső szabályzat megalkotásával, valamint annak betartatásával.

A legfontosabb szervezeti szabályok:
- munkavédelmi szabályzat,
- védőeszköz-szabályzat,
- munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje,
- kockázatértékelés,
- munkabalesetek nyilvántartása.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

Összegezve tehát, a munkahelyi egészségért és biztonságért a munkáltató felel, akár a munkahelyen felmerülő kockázatokról, akár a munkavállalók képzéséről vagy az ahhoz kapcsolódó szervezési feladatokról is legyen szó. Ebből eredően a munkáltató kötelezettsége a kockázatbecslés, a munkahelyi kockázatok elkerülése, illetve azok legyőzése, valamint a védőintézkedések (korlát, elsősegély nyújtása) meghozatala. A munkavállaló felelőssége viszont az eszközök megfelelő módon történő használatára, az előírások betartására, valamint a munkáltatót érintő veszélyek kiértesítésére terjed ki.