Személyzetfejlesztés - A képzés fogalma

Képzésről általában akkor beszélünk, amikor az alacsonyabb beosztásúak és képzettségűek munkájának a javítása a cél, s ez csak valamely új tudás, ismeretanyag elsajátításával érhető el teljes mértékben.

A felnőttképzésnek is hívott tevékenység során a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, csupán képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevő személy és a képzést végző szervezet között. Fontos kitétel, hogy a képzést folyamatosan, illetve egy éven belül ismétlődően kell biztosítani, akár nyelvi, akár szakmai vagy általános célú képzésről is van szó. Mindazonáltal létezik egy kivétel, az önképzés intézménye, amelynél nincsenek ilyen megkötések, mivel a tanuló külső, tanári segítségre csak kis mértékben alapoz, szinte egyedül sajátítva el a szükséges ismereteket. Ez ugyan nyilvánvalóan sokkal hosszabb tanulási időt eredményez, ám biztosabban is rögzül, hiszen a megszerzett tudáshoz folyamatosan a felfedezés öröme társul.

A képzéseknek a tanulás helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg: lehet munka melletti (on the job) és munkán kívüli (off the job). A munka melletti képzés során munkaidőben, a munkahelyi eszközök segítségével történik a tanulás, ebből kifolyólag gyakorlatias ismeretekre, illetve azonnal használható szakmai fogásokra tehetnek szert a dolgozók; míg a munkán kívüli módszerek az elvontabb fogalmak, teoretikusabb ismeretek hosszabb távon történő befogadását célozza.