Változásmenedzsment taktikák I.

A szervezeti változásokból eredő problémák megoldására számos vezetési módszer létezik, bár meg kell jegyezni, némelyiket szélsőséges jellemzője miatt (pl. hatalmi, manipulatív taktika) inkább csak egy másikkal tompítva érdemes alkalmazni:

Rásegítő taktika

E módszer lényege, hogy a változás kezdeményezői megpróbálják megérteni az érintettek változási törekvéseit, és folyamatosan segítik azok véghezvitelét. A sajátos asszisztencia kiterjedhet az anyagi javak biztosítására, a külső és belső akadályok elhárítására, a változás lefolyásának megkönnyítésére, valamint a változás iránti igény felkeltésére. Mindehhez természetesen elengedhetetlen, hogy az érintettek tudatában legyenek a megoldandó problémának, elfogadják, sőt igényeljék a változást, és hogy szívesen fogadják el a külső segítséget. Alkalmazása akkor javasolt, ha a probléma felismerése során valami leküzdhetetlen akadályba ütköztek.


Felvilágosító-oktató taktika

Ez a módszer azon az elven alapul, hogy az embereket kellően racionális érvekkel meg lehet győzni, így könnyebben elkötelezettekké válnak, és önállóan is végrehajtják a változáshoz szükséges utasításokat. A felvilágosító-oktató taktika tehát az ismeretek átadását célozza, ennél tovább azonban nem megy, a változás irányáról és módjáról való döntést inkább az érintettek belátására bízza. Ennek is köszönhető, hogy e módszer viszonylag időigényes, bár a folyamat felgyorsítható, ha a vezetés különféle hatalmi eszközökkel kikényszeríti a változást, s annak jogosságát utólag igazolja a felvilágosító-oktató taktika felhasználásával. Alkalmazása főként akkor indokolt, ha szegényes tudáshalmazt birtokolnak a munkatársak - mondjuk egy új tulajdonos esetén, akinek terveiről semmilyen információ nem áll rendelkezésre.


Manipulatív technika

A manipulatív technika esetén olyan eszközök alkalmazása is megengedett, amelyek az emberek megtévesztését, átverését szolgálják. A vezetés ilyenkor kizárólag a változás pozitív hozadékáról ejt szót, amit esetleg még kisebb füllentéssel, hazugsággal is megfejel, nehogy véletlenül is kiderüljenek a változással járó negatív következmények. Ennél a módszernél tulajdonképpen az érintettek érzelmi attitűdjeit és racionális készségeit igyekeznek folyamatos kontroll alatt tartani, illetve módosítani.

Természetesen e taktika kiötlői is tudják, hogy a dolgozók bármilyen formában történő megtévesztése nem szép dolog, de nem kell tőle megijedni, alkalmazását ugyanis nem a vezető erkölcsi romlottsága, hanem a változások kedvezőtlen feltételrendszere indokolja.

Akkor érdemes igénybe venni, ha:
- az érintettek nem elkötelezettek a változás iránt,
- menet közben módosítani kell a változás irányán,
- az érintettek az új viselkedés fenntartásán vagy elvetésén elmélkednek,
- kevés idő áll rendelkezésre, és a hatalmi eszközök is szűkösek,
- a változást vezetőnek nincs közvetlen befolyása az érintettekre,
- a változás radikális, kockázatos és kedvezőtlen következménnyel jár,
- a változás eredményéről nincs érdemi információ,
- gyorsan és hatékonyan kell letörni a változás ellen ható erőket.

A manipulatív taktikát alkalmazásakor egy fő szabályt kell szem előtt tartanunk: sosem szabad nyilvánosságra hoznunk, hogy e taktikával élünk, mert ha kiderül, az érintettekben felgyülemlő ellenérzések alapjaiban rombolják szét a változásba fektetett munkánkat.