kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 9 éve

Mosogass, úgyse leszel gépész!

A fiúk többsége lenézi, a villamos-, gépészmérnök és informatikai karokon tanuló lányokat. A tanárok szerint ez nem nőnek, anyának való pálya. Volt, aki viccesen megjegyezte, hogy a mosogatás a női szakma, a mérnöki a férfi. Nem ártatlanok a lányokat negatívan beállító sztereotípiák, mert a gazdasági racionalitás ellen dolgoznak. Az óriási a mérnökhiány egyre nagyobb versenyhátrányt szül. Míg Európa keresi a megoldást, Magyarország lemond erről – derül ki Nagy Beáta „Háttérben” című most bemutatott könyve kapcsán.

Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt vizsgálta, „hogyan bontakozik ki a szervezeti nemi rend”, vagyis milyen íratlan szabályok, hatalmi viszonyok következménye, hogy elenyészően kevés nő tanul három „maszkulinnak beállított” szakon a műszaki és informatikai felsőoktatásban. Országosan jellemző, hogy kritikusan alacsony a lányok száma a villamos-, gépész- és informatikai karokon. És ez látszólag senkit nem zavar.

Nagy Beáta


Magyarországon – európai összehasonlításban különösen – férfias területnek számít a műszaki és az informatikai felsőoktatás. Míg 1990 és 1999 között az adatok jelentős női aránynövekedést mutattak (15,7 százalékról 23,3 százalékra), ez a trend teljesen leállt az ezután következő tíz esztendőben. 2002 és 2010 között a diplomát szerzett hallgatók körében a számítástechnikai, a műszaki szakokon csökkent a nők aránya (a Nemzeti Információs Hivatal adatai szerint 2013-ban 14 százalék). Nagy Beáta szerint ez még inkább aláhúzza a témával foglalkozó kutatások fontosságát. A szerző a Nemzeti Információs Hivatal összeállítására hivatkozik, amely jelzi, hogy a diplomásokon belül változott ugyan a nemek aránya, azaz növekedett a női jelenlét, azonban a műszaki és informatikai területeken – a nemzetközi trendeknek ellentmondóan – csökkent a nők aránya.

„Mélyfúrást végeztünk, vagyis ott kutattunk, ahol 4-5 százalékban vannak a lányok” – mondta Nagy Beáta. Ez a hely, vagyis a kutatásnak teret adó Óbudai Egyetem már azzal is élen jár a szerző szerint, hogy választ keres erre a problémára, ugyanis Magyarországon ez az első ilyen átfogó, műszaki felsőoktatási intézményben végzett kutatás.

Nem ártatlan sztereotípiák

Röviden összefoglalva: a legfőbb ok az, hogy a lányok a nemi sztereotípiák, és nem a valódi képességeik szerint választanak pályát. A kutatásban megkérdezett tanárok elmondták, hogy a lányok ugyanolyan jól tudnak teljesíteni, mint a fiúk, ezzel szemben megkérdőjelezték, hogy nőnek, anyának való pálya lenne az informatikusé, rendszergazdáé, aki szűk helyekre mászik be szerelni, vagy a veszélyes környezetben dolgozó villamosmérnöké. A 15, zömében férfi tanár szerint mindez nem egyeztethető össze a családdal, volt, aki viccesen megjegyezte, hogy szerinte a mosogatás a női szakma, a mérnöki pedig férfiszakma. Nagy Beáta ezeket a sztereotip összehasonlításokat hallotta a leggyakrabban interjúi során: okos fiúk – magolós lányok, kreatív fiúk – szorgalmas lányok. Sokszor elhangzott a tanároktól, hogy a fiúk lusták, de ha valami nagyot kell alkotni, akkor rájuk lehet igazán számítani. „Ezek nem ártatlan sztereotípiák, erősen a gazdasági racionalitás ellen dolgoznak. Európában óriási a mérnökhiány, ami egyre nagyobb versenyhátrányt jelent, miközben Kínában állítólag évente 3 millió mérnököt képeznek – mondta el a közgazdász-szociológus. E folyamat mentális és gazdasági károsultjai maguk a tehetséges lányok is, mivel bezárul előttük a sikeresebb élet, esetenként a karrierépítés lehetősége a műszaki és informatikai pályán.”

„A tanárok alapvetően csak a társadalom felében, a fiúkban gondolkodnak” – állapította meg Nagy Beáta. Ambivalensnek tartja a gondolkodásukat, mivel naponta szembesülnek azzal, hogy a magyar egyetemisták kevesebbet tudnak, nehezebben motiválhatók, mint a korábbi évfolyamok, sőt, a tanárok is örülnének, ha több lány lenne a szakokon, mégis úgy gondolják, hogy nekik semmit nem kell tenniük ennek érdekében. „Nem értették, miért kérdezzük ezt. Az volt az érzésem, mintha feminista túlkapásnak tartanák” – tette hozzá.

Az egyetem kétezer hallgatójának véleményét online kérdőívekkel vizsgálták, melynek eredménye egybecsengett a fókuszcsoportos beszélgetésekével: a lányokat nem veszik komolyan a fiúk, fagyos a légkör irányukban a diáktársak részéről. A fiúk lenézik őket, pedig az egyik tanár szerint a lányok azért is hiányoznak az egyetemi életből, mert „szocializálhatnák” az erre nagy számban rászoruló fiúkat.

„22-es csapdájába kerültek a lányok. Kevesen vannak, és nehezen kooperálnak egymással, s közben nagy figyelem hárul rájuk. Az érdekérvényesítésre pedig szükség volna, mert a fiúk műszaki analfabétának nézik, cikizik őket. A lányok akár azzal a szélsőséges üzenettel is találkozhattak, hogy könnyebb vizsgasort kapnak, amit a portás is meg tud oldani” – foglalta össze a szerző.

Vállalati törődés

A „Háttérben” című könyv foglalkozik országos és európai jelenségekkel is, mivel európai uniós problémáról van szó: kevés lány csinál karriert, nem is érdeklődnek e pályák iránt, miközben bőven lenne elhelyezkedési lehetőségük (lásd Karrierlépcsők című írásunkat). Európa-szerte erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása érdekében a műszaki és informatikai területen, ilyenek az Európai Bizottság törekvései, munkacsoportjai. A holland Delfti Műszaki Egyetemre egy időben csak nő professzorokat vettek fel, mert a női oktatók alulreprezentáltak voltak, és hogy szerepmodellt mutassanak, mivel tenni akartak azért, hogy több lány kerüljön be az intézménybe. Ausztriában azt a célt tűzték ki, hogy az egyetem oktatóinak és vezetőinek 40 százaléka nő legyen.

Ezzel szemben Magyarország lemond a megoldáskeresésről, és minden változatlan marad, a műszaki felsőoktatásban 18-20 százalékra állt be a lány hallgatók aránya. Ezt a számot főként a sok diplomás nőt adó építészet, vegyészet erősíti (lásd Férfiterep című írásunkat). Nagy Beáta szerint sok oka van annak, hogy miért nincs megoldáskeresés. A szocializmus ideje alatt állami szinten indított emancipáció sokakban rossz élményként él tovább ma is. Másrészt a magyar társadalom nem fogadja el a pozitív támogatást, ami nehezíti a segítségadást. Ráadásul egy olyan macsó társadalomban élünk, ahol a döntéshozók nem tudják, mi történik Ausztriában vagy Hollandiában e téren. „Fontos volna a példa, azonban a magyar politika egynemű, a parlamentben, kormányban férfiak ülnek, ők töltik be a jelentős szakpolitikai funkciókat, a nők szerepe szimbolikus e téren is” – fejtette ki Nagy.

A kutató kiemelte, hogy az volna a legfontosabb intézkedés, ha az érintett felsőoktatási intézmények támogatnák a lány hallgatók belépését. Említést tett a hibrid tantervet bevezető iskolákról, ahol a lányok kiemelkedő teljesítményre képesek (Harvey Mudd College): ezeken a helyeken társadalomtudományokat is oktatnak, és nyitottak arra, hogy ne csak azok tudjanak megfelelni a követelményeknek, akik már amúgy is évek óta foglalkoznak az adott területtel. Az oktatási rendszer konzervatív, lassan változik. Ennél jóval dinamikusabban reagál a vállalati szektor a kérdésre. Nagy Beáta egyedül e téren lát előrelépést és gyakorlati eredményeket Magyarországon: követendő példának tartja a 16-17 éves lányokat „kódolni”, programozni tanító Prezi vagy SKOOL, és a nő munkatársait a digitális lehetőségek alkalmazásában bátorító General Electric kezdeményezését.

Kérdésünkre, hogy mit szeretett volna elérni munkájával, Nagy Beáta kifejtette: kifejezésre akarta juttatni, hogy mindannyian valamilyen szervezetben tanulunk vagy dolgozunk, nem lehet tehát a külvilágra mutogatnunk, mert ezzel csak a fennálló egyenlőtlenségek erősödnek meg, aminek az egész országra kiható hátrányai voltak, vannak és lesznek.

Férfiterep

A táblázat megmutatja, hogy a 21. század elején a női arányszámok 19 százalék körüli szinten stabilizálódtak. A műszaki területen 18,9 százalék, az informatikában pedig 13,1 százalék volt a nők aránya 2008-ban. Ebben a statisztikában ugyanakkor mindenféle műszaki terület benne van, például a viszonylag magas női arányt felmutató építészmérnök, a vegyészmérnök vagy a könnyűipari mérnök, a könyvtár-informatikus stb. képzés is.

Nők aránya a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók között képzési területenként (%) 2008, 2011

A Nemzeti Információs Hivatal írja: „Az elmúlt húsz évben nominálisan és arányaiban is megnőtt a női hallgatói létszám, ugyanakkor bizonyos – a KFI (Kutatás-Fejlesztés és Innováció) szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken, mint például a műszaki tudományokban, továbbra is a férfihallgatók dominanciája jellemző.


Karrierlépcsők

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a 2002-es és 2010-es évekre nézve milyen tipikus karrierutat láthatunk – a keresztmetszeti adatok alapján - a természettudományos és a műszaki területeken. A női hallgatók aránya mindkét vizsgált időpontban alacsonyabb, és a végzetteket tekintve is alatta marad a férfihallgatók arányainak, a drámai trendek a karrierépítés során bontakoznak ki: az egyre magasabb karrierlépcsőkön egyre alacsonyabb a nők aránya, miként az egymástól távolodó görbék is mutatják.

Nők és férfiak aránya a tipikus természettudományos és műszaki karrierúton, diákok és tudományos területen dolgozók körében, EU-27, 2002-2010
Forrás: EC, 2013: 81

A fenti adatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a lányok körében különösen alacsony a műszaki és informatikai képzés iránti érdeklődés, miközben ezeken a pályákon számtalan elhelyezkedési lehetőség lenne.


  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk