Egy nap munkában „ég és föld között”
Arisztotelész szerint a meteorológia az ég és a Föld között lejátszódó jelenségekkel foglalkozó tudomány; de az ókori felfogás szerint ebbe a körbe tartoznak bizonyos csillagászati jelenségek is. Igaz, mi a csillagokig sajnos nem jutottunk, a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program keretében kicsit elrugaszkodtunk a földtől, és egy kerekesszékes fiatalemberrel végigkísértünk egy fél munkanapot az Országos Meteorológiai Szolgálatnál.
Ébresztő a munkaadóknak
Bíró Veronika, a Salva Vita Alapítvány Neked MUNKA, nekem ÁLOM program vezetője büszke arra, hogy az alapítványon kívül országszerte 14 másik munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezet is részt vesz a három éve megrendezésre kerülő eseményen. A hét folyamán 200 fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű résztvevő, és legalább ugyanennyi munkáltató kapcsolódik be a kezdeményezésbe. A program célja az, hogy a fogyatékosok és a munkáltatók egymásra találjanak, személyes kapcsolatot tudjanak létrehozni, megismerjék egymás elképzeléseit.
Bíró Veronika: A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről.A fogyatékos embereknek nemcsak izgalmas élményben lehet részük, és olyan munkahelyekre látogathatnak el, ahová esetleg nem lenne máshogyan lehetőségük, de kipróbálhatják az őket érdeklő munkakört, megismerhetik a munkahelyi körülményeket, a munkáltatók elvárásait, inspirációt, motivációt és pályaválasztást segítő ötleteket kapnak. A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről, jobban megismerhetik a fogyatékos emberek adottságait, foglalkoztatásuk lehetőségeit, bemutatkozhatnak mint befogadó munkahely, sőt akár potenciális munkaerőt is találhatnak. Ám a programból nemcsak a fogyatékosok és a munkaadók profitálhatnak, hanem az egész társadalom. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a március 19-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ilyen programok nem évtizedek, hanem akár hónapok leforgása alatt tudják a társadalmi kohézió minőségét javítani. Az államtitkár szerint a program hosszú távú, pozitív hozama lehet az a szemléletváltozás, amitől magától értetődővé válik majd, hogy a munkáltatók fogyatékos embereket is bevonzzanak a cégükhöz.
A foglalkoztatottsági arány nő, de elmarad az uniós átlagtól
A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűsége és nő az inaktív keresők aránya.
Megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) tekintve őt korlátozza. Ennek a definíciónak 2015-ben a vizsgált 19-64 éves népesség 11,3%-a 681 ezer fő felelt meg, ami meglehetősen magas arány. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma viszont nem éri el a létszám 5%-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke miatt a becslések szerint 34 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya 2017-ben, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 50 százalékos átlagától.
A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűsége és nő az inaktív keresők aránya.
Megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) tekintve őt korlátozza. Ennek a definíciónak 2015-ben a vizsgált 19-64 éves népesség 11,3%-a 681 ezer fő felelt meg, ami meglehetősen magas arány. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma viszont nem éri el a létszám 5%-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke miatt a becslések szerint 34 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya 2017-ben, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 50 százalékos átlagától.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Egy nap munkában „ég és föld között”
2. oldal - Álmodni, de azért a földön maradni
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók