kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Néger vagy afro-amerikai? Bajban van-e a P.C.?

Csak látszólag áll távol a szervezetek világától a political correct (pc) beszédmódról való gondolkodás. Ameddig egy szervezetet több ember alkot, továbbá ezek az emberek más és más csoportok tagjai, addig a téma releváns, élő és fontos egy munkahelyen is. Ligeti György, szervezetfejlesztő írása.

Egy nyolcvanéves rokonom az elmúlt 25 évben sikerrel vezetett egy mérnökcéget, mely több mint 30 országba exportált magyar tervezésű és gyártású termékeket. A legutóbb egy olyan üzleti tárgyaláson vett részt, ahol arra kérték, hogy legközelebb a - szintén a cégben dolgozó - fiát küldje maga helyett tárgyalni. Ilyen mondat nem hagyhatná el egy amerikai, holland vagy német tárgyalópartner száját következmények nélkül. Nincsen jogunk valakit minősíteni az életkora (bőrszíne, neme és a többi) miatt.

Mi is a baj akkor a political correct (pc) beszédmóddal?

Hasonlítsuk össze az alábbi két mondatot:

(1) “A négereket az elmúlt évszázadokban kizsákmányolták az amerikai kontinensen és még a háború utáni évtizedekben is gyalázatos volt a velük szembeni faji diszkrimináció.”
illetve:
(2) “Nem kizárt, hogy afroamerikaiak intelligenciahányadosa elmarad a többi amerikai állampolgárétól.”

Mi a különbség közöttük? Az, hogy az első (1) megfogalmazása nem pontos, nem korrekt, ám szándéka megkérdőjelezhetetlen: a faji megkülönböztetés ellen szólal meg. A második (2) szóhasználata ugyan kifogásolhatatlan, ám lényegében azt mondja, hogy a feketék úgy általában butábbak, mint a többiek.

Melyik mondat a politikailag korrekt?

Szándékát tekintve az első, a felszínt tekintve a második. A PC beszédmódnak helye van. Magyarországon nagyon is helye van! A PC beszédmód a kisebbséghez tartozókat, a gyengébbeket igyekszik védeni. Ha lehet a fekete bőrűekre a ‘nigger' kifejezést, a cigányokra a ‘dakoták' gúnynevet használni, akkor lehessen a - Magyarországon - többséget alkotó keresztényekre a ‘bamba neurotikus mesehívő' megjelölést is használni? Pusztán azért, mert vannak, akik gyermekmesének gondolják (ehhez egyébként joguk van) Jézus feltámadását és neurózisnak értelmezik a templomban való imádkozást? A politikailag korrekt beszédmódot mindig akkor támadjuk, amikor egy egyébként kiszolgáltatott csoportot igyekszik védelmezni az egyik legfontosabb emberi cselekvés, a beszéd terében.

Azonban a PC beszédmódnak is vannak korlátai, ahogyan a fenti két példamondatból látjuk. Talán nem kell tovább magyaráznunk azt, hogy a szándék és a szövegkörnyezet legalább annyira fontos, mint maga a konkrét szóhasználat. Ha pedig politikailag korrekt beszédmódot követelve csak egy algoritmust látunk, s nem vagyunk képesek (hajlandóak?) megérteni a beszélő valódi szándékát, akkor a PC beszédmód csak egy olyan szögesdrót, mely éppen azoknak a gondolkodásába állít akadályt, akik párbeszédet akarnak. Viszont lehetőséget nyújt a rasszista-szexista beszédre azoknak, akik ügyesen bújnak ki a réseken.

A beszéd a legfontosabb lépés a demokrácia vagy a fajüldözés felé. Semmilyen kirekesztés nem a tettekkel, hanem a kirekesztést bátorító, a rasszizmussal combozó beszédekkel kezdődik. Dragomán György megrázó regénye, a Máglya egy részletét idézzük, mely az erősödő antiszemitizmus, a politikai beszédben is mind nyíltabban megjelenő zsidóellenesség hétköznapi szintű következményeit mutatja be: “a végzősök a másik iskolából elkapták a Malomárok hídján, és kitalálták, hogy viccből megkeresztelik, és átdobták a korláton, úgy, hogy Miklós majdnem megfulladt, mert nem tudott úszni, és utána, amikor kipumpálták a tüdejéből a vizet, nem nyitotta ki a szemét, nem tért magához, csak feküdt élet halál között”. (Dragomán György: Máglya. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2014.)
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc

Rövidített munkaidő és home office, nem csak hálás konferenciatéma vagy hatásos márkaépítési üzenet kellene, hogy legyen, hanem valódi people... Teljes cikk

Hogyan zajlik egy globális szervezeti kultúra átalakítása cégegyesülést követően? - válaszol Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial globális HR vezetője

HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk

Így zajlik a szervezeti evolúció a szemünk előtt

„Nem a legerősebb szervezet lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább fogékony a változásra” – mondta Charles... Teljes cikk