Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 4 éve

Vezetés figyelemmel, beleérzéssel, érzelmi intelligenciával

Úgy tűnik, az üzleti világban egyre inkább felértékelődik az egymásra figyelés, az egyénhez alkalmazkodó vezetési stílus. Hogy ezt egy vezető meg tudja valósítani, ahhoz azonban először önmagát kell megismernie, hogy megfelelő empatikus odafordulásra képes legyen, időt kell hagynia magának, kilépni a robotpilóta üzemmódból, az információs túlterheltségből, és meghallgatni a kollégákat, valóban odafigyelni rájuk. Ezeket a tendenciákat fogalmazta meg a budapesti Stretch konferencia több előadója is.

„Nincs, olyan, hogy legjobb vezetői profil” - jelentette ki Fekete Kinga, a Prezi HR Business Partnere. Ugyanis szerinte a kulcsot az érzelmi intelligencia, az önismeret és mások ismerete jelenti. Ehhez pedig empátiára és bizalmi viszony kialakítására van szükség. Fekete Kinga egy igen meglepő arányszámot említett, ugyanis egy kutatás szerint az ébren töltött időnk a 46,9%-ában nem figyelünk oda arra, amit csinálunk, vagyis automata üzemmódban, rutinból „nyomjuk” a tevékenységeinket. Ilyenkor azonban egy csomó dolog kimarad az életünkből. A kutatás azt is megállapította, hogy azok az emberek, akik képes fókuszálni, ott lenni az adott pillanatban, azok sokkal boldogabbak, többek között azért is, mert így valódi kapcsolatokat tudnak teremteni. (Persze vannak időpillanatok, amikor a robotpilóta és a napi rutin jól jön, hiszen energiát spórol, többnyire azonban nem jó tartósan ebben az állapotban maradni.) A fókuszált figyelem rendszeres gyakorlása az agyban is változásokat generál, ami segít a stressz kezelésében, bizonyos szokások elengedésében.

A konferencia résztvevőivel együtt ki is próbáltunk egy ilyen technikát, aminek lényege a saját légzésünkre való odafigyelés volt.
Lépései pedig:

  • 1. a be- és kilégzés megfigyelése,
  • 2. a test ellazítása,
  • 3. átgondolni, hogy mi fontos az adott pillanatban,
  • 4. és hogy ezzel kapcsolatban mik az érzéseink.

Persze, mivel remélhetőleg a többség valóban az előadó szavaira figyelt, most nem kellett kikapcsolnunk az „automatát”, de tudatosan használva valóban hatékony lehet a technika. Fekete Kinga hangsúlyozta, hogy a vezetők számára „szuperképességet” jelent, ha képesek erre a tudatosságra, ha tudják, hogy egy adott pillanatban mi a fontos, onnan hogyan lépjenek tovább. Hogyan lépjenek interakcióba másokkal, és milyen szükségletek lehetnek bizonyos érzelmek mögött.

Fekete KingaFekete Kinga: A csapatban fontos a pszichológai biztonság megteremtése.
Ugyanis a vezetők állapota, érzelmei a környezetüket is befolyásolja. Egy a Stanfordon végzett kísérletben megfigyelték, hogy ha egy csoportban valaki feldúlt vagy bosszankodik, akkor a körülötte lévőknek is felmegy a vérnyomása, akkor pedig oda a csapat nyugalma és kiegyensúlyozottsága. Ezért fontos a közösségben a pszichológiai biztonság megteremtése, amit kapcsolatok és bizalom kialakításával lehet elérni. Erről szólt többek között a Google Arisztotelész-projektje, ahol az együttműködés legfontosabb eleme, hogy az emberek kapcsolódnak egymáshoz, megosztják ötleteiket, gondolataikat, és ezek az interakciók fontosabbak a hatékonyság szempontjából, mint az, hogy kik alkotják a csoportot.

Még egy fontos tényezőt említett meg az előadó, ami a mai multinacionális környezetben, a sokszínűségre törekvő munkahelyeken szintén fontos. Ez pedig a minket tudattalanul is befolyásoló előítéletek kezelése. Ugyanis az agyat lehet arra is tudatosan trenírozni, hogy ne a különbségeket, hanem a hasonlóságokat vegye észre a másik emberrel kapcsolatban. Az alapvető emberi hasonlóságokra koncentráljon. Mindez jobb empátiás készséget, megértést segít elő a többiek felé. Ha sikerül erre megtanítanunk magunkat, akkor szokásunkká válik.

Információs túltelítettség

Ha már eddig folyamatosan a figyelemről és a fókuszról beszéltünk, akkor annak hiányát nem csak a robotpilóta üzemmód okozhatja, hanem az információs túltelítettség, a mobiltechnológia, amelynek értesítései állandóan megzavarják és elvonják a figyelmünket. Elisa Coluccia, a Zendesk műszaki menedzsere elmondta, hogy egy kísérlet során megmérték, hogy fél óra alatt nagyjából 200 értesítés érkezhet a különböző technológiai eszközeinken. Ahogy az is megdöbbentő, hogy napi 2000 alkalommal érintjük meg a telefonunkat, és 47 millió évbe telne megnézni az összes filmet, ami jelenleg az interneten elérhető. Vagyis, ha az agyunkat úgy képzeljük el, mint amibe egy tölcséren keresztül ömlik az információ, akkor óhatatlan, hogy ebben a túltelítettségben a tölcsér eldugul. Az agy pedig nem tud mást „tenni”, mint választani a rengeteg információ közül, hogy mire fókuszál, aminek az eredménye a leszűkült figyelem.



Persze ez ellen is tehetünk, ha akarunk.

1. Az egyik legfontosabb a meghozandó döntések számának csökkentése. Ennek egyik feltétele, hogy tudjuk, hogy egy folyamat végére hová szeretnénk eljutni, és ezt szem előtt tartva tudjunk végig haladni.
2. Itt a korábbiakkal ellentétben segíthet a rutin. Elisa Coluccia szerint a multitaszking valójában sosem működik, csak azt jelenti, hogy a figyelmünket hol erre, hol arra fordítjuk, de törvényszerű, hogy végeredményben mindegyikre egyre kevesebb jut.
3. Kapcsolj ki! Ahhoz, hogy fókuszálni tudjunk, időnként meg kell szabadulni a fókusztól. Erre egy céges példát hozott az előadó. Egy vállalatnál bevezették a „no call Monday”-t egyszer egy hónapban. Ezzel az ügyfelek is tisztában vannak, ilyenkor ők sem telefonálnak, a dolgozók pedig összegyűlnek és beszélgetnek, szabadon, kötetlenül, nem csak munkahelyi dolgokról.

Elisa ColucciaElisa Coluccia: Napi 2000 alkalommal érintjük meg a telefonunkat.
Ugyanígy fontos lehet, hogy a naptárunkban teremtsünk „üres időszakokat”, amikor szándékos a „semmittevés”, hogy ne a feladataink izgassanak, hanem akár unatkozzunk, hogy szabadon elindulhassanak a gondolatfolyamok, amelyeknek az eredményei lehetnek a legjobb ötletek.
Jó gyakorlat lehet a munka közbeni pihenésre, a 20 perc fókusz, pihenés, újabb 20 perc fókusz és így tovább, öt fordulós ciklusokban.

4. További fontos módja az információ szűrésének, ha csak akkor kapunk értesítéseket, amikor mi akarjuk, nem amikor a másik oldal ránk akarja azt erőltetni. Ez pedig néhány beállításon múlik.

A vezetési stílust egyénre kell szabni

Shawn Fair, az amerikai Fair Consulting Group CEO-ja beszélt a vezetői stílusokról, így például az autokrata, a demokratikus és a szabad kezet adó vezetésről. Valójában egyik típus felett sem tört pálcát vagy kiáltotta ki egyedül üdvözítőnek, mert mint mondta adott helyzetben mindegyiknek helye lehet a szervezetben. Autokrata irányításra lehet szükség például akkor, ha új ember érkezik a vállalathoz, akinek magabiztos és kompetens iránytásra van szüksége, egyértelmű instrukciókra. Az viszont nagyon nem jó, ha valakinek a délután öt óra a napja fénypontja és már reggeltől azt várja, mikor mehet haza a munkahelyéről. Ilyenkor a vezetőnek magába kell néznie.

A demokratikus vezető bízik a csapatában, a kapcsolatában az embereihez, és a kapcsolatukban egymáshoz. A csapatok hozhatnak saját döntéseket, a véleményüket meghallgatja és azokat mérlegelve hoz döntést, ugyanakkor megmarad az irányító szerepe.

A szabad kezet adó vezető teljesen a kollégákra bízza a dolgokat, csinálják úgy, ahogy szeretnék. Itt azonban az előadó felhívta a figyelmet, hogy ezt csak különösen kompetens emberek esetében lehet megtenni, különben túlzottan kifolyik a vezető kezéből az irányítás, összezavarodnak a szerepek.

Shawn FairShawn Fair: A vezetési stílust az egyén és a körülmények határozzák meg.
Éppen ezért ideális esetben a három stílus „vegyületében” érdemes vezetni, a körülményektől és a kollégáktól függően. Személyre kell szabni a vezetési stílust, hogy az egyén szükségleteire adjon választ. Shawn Fair szerint, ha a vezető az ő érdekeiket tekinti a legfontosabbnak, akkor a munkavállalók pedig a cég érdekeit fogják szem előtt tartani.

Ebben pedig a kulcsfogalmak: a példamutatás, a bizalom, a kölcsönös tisztelet, a dicséret (ami nem ugyanaz, mint az elismerés) és az empátia.

Fotók: Gema Barnabás és Zolnai László

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Bérverseny és alternatív munkaidő-beosztás

A reálbérek megtartása idén is kihívás lesz, de az év második felében már várható mérsékelt gazdasági növekedés, ami a toborzás... Teljes cikk

A vezetők majdnem fele aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18%-ról 38%-ra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági... Teljes cikk

"Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat." - interjú Urbán Anitával

“Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat, belső erőforrásokkal oktassuk, mert csak így fenntartható a... Teljes cikk