kapubanner for mobile
Megjelent: 6 éve

A fiatalok 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma után

A magyar egyetemisták, főiskolások mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti - derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

images

images

Ezzel nagyjából belesimulunk az alacsony nemzetközi átlagba a vállalkozási hajlandóság terén. Megelőzzük az osztrák és német hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország mögött.

Pedig érezhetően növelné a GDP-t, ha vállalkoznának a fiatalok. A változásban pedig a felsőoktatásnak is lehet szerepe. A vállalkozás oktatás az Európai Bizottság szerint pozitívan hathat a munkaerőpiacra és a gazdaságra. Egy 2014-es kutatása szerint a vállalkozás oktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában, és azok, akik részt vesznek ilyen képzésben, 3-6-szor nagyobb eséllyel indítanak később saját céget.

Az utóbbi években egyre több európai ország ismeri fel, hogy a vállalkozói képzés beillesztése az oktatásba nem csak a gazdaság későbbi fejlesztésének lehet megalapozója, de a vállalkozói készségek elsajátítása révén abban is fontos szerepe lehet, hogy javítsa a fiatalok alkalmazkodási képességét a beláthatatlan jövőhöz. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarország meghatározó gazdasági egyetemeként tisztában van azzal, hogy milyen fontos szerepet játszat e trend alakításában a tudásátadás mellett inspirációval és azzal, hogy az akadémiai vezetés stratégiai fontosságot tulajdonít a vállalkozásfejlesztésnek - mondja Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

A vállalkozás oktatásnak a felsőoktatásba való eredményes integrálása érdekében leginkább a gondolkodásmód megváltoztatására és a pszichológiai faktorokra kéne hangsúlyt helyezni, hangzott el a BGE a témában rendezett konferenciáján. Az egyetemek hatása akkor a legerősebb, ha a fogalmi megalapozásra koncentrálnak a vállalkozásfejlesztési képzésekben. Ahol a közbeszédnek nem része évszázadok óta a sikeres vállalkozó mintája, ott emellett szükség van a jó példák bemutatására és valóságos teljesítménnyel sikeressé vált vállalkozók bevonására az oktatásba - teszi hozzá Dr. Radácsi László, a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója.

Komoly kihívás, amivel világszerte küzdenek az oktatási intézmények, hogy miként lehet ezt az új megközelítést integrálni a meglévő tantervekbe és működési módba. Egyelőre sokszor a hallgatók többleterőfeszítését igényli, ha részt kívánnak venni ilyen típusú programokban, így az oktatási intézmények szervezetének is alakulnia kell, ahogy sok esetben az oktatói karnak is. A hatékony vállalkozói képzésben a tanároknak nem csak egy adott területen releváns szaktudással, de egyéb széleskörű kompetenciákkal is rendelkezniük kell. Olyan környezetet kell teremteni, amely ösztönzi a kockázatvállalást, és direkt válaszok helyett a helyes kérdések azonosításában segíti a hallgatókat. A cél a kreatív gondolkodás támogatása, és annak elérése, hogy a hallgatók elég magabiztossá váljanak a sikerhez szükséges kockázatok bevállalásához.

Az ilyen típusú oktatásnak az alapképzésben is juthat szerep, a finn mintára működő Team Academy specializáción például saját, közösen alapított vállalkozásokban tanulják a szükséges ismereteket a hallgatók. De örömmel ülnek vissza az iskolapadba a gyakorló vállalkozók is, ha a képzés valóban nekik szól. A BGE Vállalkozásfejlesztés Mesterszakja a vállalkozói lét minden fontos aspektusát magába foglaló, sokszínű képzés, amely kifejezetten a mikro- kis- és középvállalkozásokra fókuszál. A fejlődést a legfrissebb tudományos eredményekre alapozott gyakorlatorientált tematika és az oktatók ezirányú speciális szaktudása mellett a támogató közösség segíti. A hallgatók - vállalkozást tervezők, vagy akár már gyakorló vállalkozók, akik egyáltalán nem feltétlenül közgazdászok - egymástól is tanulnak a csoportmunka és a folyamatos tapasztalatcsere révén.

A képzés levelező rendszerben, munka mellett is végezhető, akár állami támogatással is. A jelentkezés 2018. február 15-ig még nyitva áll.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk