kapubanner for mobile
Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 7 éve

Iskolaválasztás: egy szempont mind fölött?

A saját kislánya iskolaválasztását próbálta segíteni Palotás Ádám, amikor elkezdte összegyűjteni a legjobbiskola.hu oldalra a hatodikos és nyolcadikos, szövegértési és matematikai kompetenciamérések eredményeit. Az IT-s területen dolgozó apuka számszerűsíteni szerette volna a pedagógiai munkát, és ehhez keresett egy mutatót. De ez csak egy a fontos mutatók közül. A hobbiként működő honlap céljáról az alkotót, és a kompetenciamérés későbbi, munkaerő-piaci hatásairól Ligeti György szervezetfejlesztőt kérdezte a HR Portál.

Mikor teszünk jót a saját gyerekünknek, ha inspiráló, sokat adó, de sokat is követelő iskolába adjuk, vagy ha inkább „békén hagyjuk”, és abban bízunk, hogy a természet tudja a dolgát, és fejlődni fog magától is a gyerekünk? Mi a garanciája annak, hogy a gyerek megtanul tanulni, és egy sor olyan, alapvetően fontos ismerettel gazdagodik, mint például a számolás, az írás vagy az értő olvasás. Vagy ezek nem is olyan fontosak, mert az értékes szabadidő-eltöltés, az érzelemgazdag környezet a legfontosabb? Mi van akkor, ha mindezt egyszerre szeretnénk a gyerekünknek? Kitől/mitől lehet információt szerezni iskolákról? A játszóteres, ovis csoportos, külön tornás szülőktől legfeljebb azt tudhatjuk meg, mi az, ami nekik a legjobb. Amitől a legjobban rettegnek az iskolaválasztó szülő, hogy mi van akkor, ha egyik szempont sem érvényesül, és egy rideg, unalmas közegbe kell beengedni a gyereket, ahol még az alapkészségeit sem fogják fejleszteni.


Egy szempont a sok közül: kompetenciamérések összehasonlítása



Minden általános iskolás korú gyereknek hatodik és nyolcadik osztály végén értő olvasás és matematikai készségek területén meg kell mutatnia, mit tud. Az országban egyszerre írják a gyerekek ezt a felmérést, amelynek a tárgya nem a megtanult, lexikális ismeretek megléte, hanem pusztán ennek a két képességnek a mértéke. Az eredményeket besorolják egy hét hetedes rendszerbe, amelyből megmutatkozik az országos átlag, és az ettől való eltérés rendszere. Az adatok nyilvánosak, de igazából eddig - a tudományos célon túl- senki nem kezdte el hétköznapi célokra használni. A weboldal fejlesztője a saját iskolakeresésükhöz próbált olyan kézzel fogható adatokat találni, amelyek alkalmasak arra, hogy összehasonlítsa a környékükön működő általános iskolákat.

Erre talált egy megoldást az Oktatási Minisztérium KIR szakportálján: az országos kompetenciamérés eredményeit összerendezte a mérés eredményei alapján, és kijött egyfajta rangsor. Majd ezt látva elindult a fővárosi kerületek és egy sor vidéki járás iskolai kompetenciaméréseinek az összehasonlítása.

„A sok, szubjektív szempont mellett ez egy, objektív szempont. Mivel adatokkal dolgozom, ezért kerestem olyan mutatót, amely adat-alapú, és ezt találtam” - nyilatkozta a honlap tulajdonosa a HR Portálnak.


Kimeneti oldal látszik csak



Bár elsősorban adatokat vetítenek ki, és hasonlítanak össze, de mélyebb elemzések nélkül is jó pár összefüggést megláttak. Amit a köznyelv versenyistállónak hív, azok az iskolák valóban magas szintű produktumot, azaz az országos kompetencia mérés átlagánál magasabb eredményt értek el. Csak éppen e mögött nem látszik a befektetett munka. Lehet, hogy zseniális pedagógusok teszik jóvá ezt az átlagot, de az is lehet, hogy hosszú, esti órákba nyúló gyakorlások, délutáni, kötelező felzárkóztató foglalkozások, „vér és verejték” áll a ragyogó kimenetel mögött.

A másik, „láthatatlan” tényező az a családi háttér korrekciós hatása. Ha egy iskola olyan földrajzi területen fekszik, ahol az odajáró, környéken lakó gyerekek tanulásközpontú családokból származnak, és a szülők mindent megtesznek azért, hogy segítsék a gyerek, és ezáltal az iskola dolgát, az sem látszik ezeken a grafikonokon.


Mi volt előbb: a rossz minőségű felső tagozat, vagy a jó minőségű kisgimnázium?



Ha végignézünk néhány budapesti kerületet, akkor azt látjuk, hogy stabilan a színskála szerint zöldet, azaz az országos átlag feletti értéket, szinte csak 6- és 8 osztályos gimnáziumok produkálnak. Valószínűleg ezeknél az oktatási intézményeknél nemcsak arról van szó, hogy leválogatják ezek az iskolák a legjobb képességű gyerekeket, akikkel könnyű jól teljesíteni, hanem a pedagógusok között is ugyanez a szelekció érvényesül. A legjobbak tanítják a legjobbakat. Mindenki lelkes, senki nincs kiégve, szorgalmas, és a szülők is erejükön felül támogatják az iskola céljait.
iskolaválasztásA lista első 100 elemében túlnyomó többségben vannak a gimnáziumok (forrás: legjobbiskola.hu)

„Ha a szülő partnere az iskolának, sokkal többet tud az iskola a gyerek képességeinek a kibontakoztatásához hozzáadni”- mondta Ligeti György, szervezetfejlesztő ugyanerről a jelenségről. Azonban magáról a 6-8 osztályos gimnáziumi képzésről, már más a véleménye. „Egy olyan kelet-európai kultúrkörben, ahol a gyermekkorra eredeztethető network határozza meg a későbbi sikert, ahol a hatodikos padtársból lesz 30 év múlva a cégtárs, ott a kapcsolatépítés az igazi csúcskompetencia, ami „mindent visz”. Nem mindegy, ki mellé kerül a gyerek, és a „válogatott” 6-8 osztályos gimnáziumi osztályok gyerek-, és családi háttér-anyagában látják az a gyerekük kapcsolati tőkéjének az alapját, és ezzel a későbbi sikerének kulcsát a szülők. A 6-8 osztályos gimnáziumok csak a presztízsről szólnak. A felsőbb társadalmi osztályok ide „menekítik ki” a közoktatásból a gyerekeiket, és próbálnak nekik komoly, támogató hálózatot teremteni, amit nem zavarnak az alacsonyabb társadalmi osztályok a „mindenféle” értékrendjükkel.


Nem minden a mért kompetencia!



Az értő olvasás, illetve elemi matematika két, nagyon fontos képesség. A tanuláshoz, fejlődéshez, a szabadidő eltöltéséhez és a munkaszituációban való folyamatosan növekvő elvárásokhoz ezek nélkül nem lehet alkalmazkodni. Egy polgári világban mindenképpen igazak ezek a kijelentések. De,ma nem ebben a világban élünk. Ligeti György szerint elég ha csak a négymilliós, megélhetési nehézséggel küszködő, szegény emberre gondolni. Nekik biztos nem az a fontos, hogy értően olvassanak. „Egy betanított munkásnak az a fontos, hogy a cigiszünetben le tudjon menni a műszakvezetővel dohányozni, ahol ki lehet „udvarolni” a főnökből, hogy a hosszú hétvégén csak arra az egy napra ossza be, amikor dupla pótlék jár a munkáért.”

Több száz, fontos kompetenciája van ma egy-egy társadalmi rétegben élőknek, ami meglehetősen ritkán fedi a 6. és a 8. osztályban mérteket. Olyan kettős társadalomban élünk, ahol a felelősségek, és az ezért járó bérek nagyon kis csoportnál fedik egymást, és meglehetősen sokaknál éppen ellentétesen működnek. Elég csak a bérminimum körül kereső kezdő orvosokra gondolni.

Arról nem is beszélve, hogy - ha már összeszerelő-országgá szeretnénk válni -, akkor először az oktatási rendszer egyes elemeit kellene „összeszerelni”. Most ugyanis nem illeszkedik egymáshoz például az általános iskola és a gimnázium. Sokkal magasabb szintű kompetenciákra van például ahhoz szükség, hogy egy sikeres írásbeli felvételit tegyen valaki. A szóbelin pedig az önbemutatás képességét kérik számon, amivel nem rendelkezik az erre a vizsgára külön nem készülő, hétköznapi gyerek. Ha egy gyerek elmegy írásbelizni, és ott találkozik azzal, hogy mást kell tudnia ahhoz képest, amit az iskolában tanult, rossz lesz az eredménye, és csalódik. Nem éri el a ponthatárt, nem hívják be szóbelizni. De az osztálytársa, aki még rosszabbat írt, mégis bejut a gimnáziumba, mert az apukája „betelefonált”. „Mit tanul ebből a gyerek? Nem tanulni érdemes, hanem befizetni egy jelentős összeget az iskola alapítványába”- említette ezt a keserű példát a szakember.


Az emberei viselkedés nehezen bedobozolható



Az iskola a fontos kompetenciáknak csupán egy szűk szeletével foglalkozik, és Ligeti György szerint az sem mindegy, ezt hogyan teszi. „Ha a tananyagot nem értő olvasás elsajátítására használják, hanem maga a cél az összes olvasmánynak a gyerekek torkán való leküzdése, ami közben tapad egy kis kompetencia-fejlesztés is rá, akkor csak a mechanikus, pszeudo-poroszos rendszert építjük.” Jól mutatja ennek a rendszernek a kudarca akkor, ha a kompetenciákat nemzetközi környezetben mérjük.

Az olvasás-számolás fontos, de a szervezetfejlesztő szerint van azon túl is útja a boldogulásnak, hogy - például - valaki egy multi hazai leányvállalatát vezesse. Ha valaki alkotni, reflektálni szeretne a világra, fontos tudásai vannak anélkül, hogy ezt tudományos eszközökkel mérni lehetne. Sőt, a szakember szerint sok olyan terület is létezik, ahol épp a magas szintű olvasási-számolási kompetencia éppen a középszert jeleníti meg. Egy kortárs táncosnál nem a matematika lesz a legfontosabb. „Illúziót jelent az, ha a szülők a fejükben összekötik a boldogulással az űrlapok kitöltésének a képességét” - teszi nehézzé az iskolaválasztás előtt álló szülők dolgát a szakember.


Beszélgetni kell a kompetenciáról is



Bár az életben, élesben jön elő az, hogy ki-mennyire van birtokában a fontos kompetenciáknak, a honlapot Ligeti György hasznos dolognak tartja. „A gyereket - Goethe szavaival - , azzá kell nevelni, ami amúgy is lesz. Szeretni, támogatni kell”.

A táblázatokat nézegetni akkor hasznos, ha közben beszélgetünk is velük. Például arról, milyen szerepe lehet az életükben az olvasásnak, mikor jó, ha tud valaki számolni. Hogy már alig várhassák azt, amikor megtanulhatják ezt a sok, érdekes, hasznos dolgot.

Palotás Ádám sem a kompetenciamérés eredményessége mentén választott a kislányának iskolát. Sok más személyes szempontot is figyelembe vettek, amelyek fontosabbak lettek ennél az objektív ténynél. Azóta eltelt egy év, és nem bánták meg a döntésüket. Ami azonban jelentős eredménynek számít, hogy az iskolák elkezdtek foglalkozni ezzel a mérőszámmal. „Már maguk az iskolák teszik magasabbra a lécet azzal, hogy például nyilvánossá teszik az adataikatl”- határozta meg a közvetlen hasznát a lapnak a tulajdonos.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nincs szükség HR-re - állítja a korábbi Facebook-alelnök

A cégeimben nincs HR osztály, egyetlen HR-es sem dolgozik nálam - jelentette ki Chamath Palihapitiya, a Social Capital alapítója, a Facebook egykori... Teljes cikk

Itt a titkos munkaerő-tartalék: mit tudnak a nyugdíjasok?

2022-ben 110 ezer nyugdíjas dolgozott, ám ennél sokkal többet be lehetne vonni a munkaerőpiacra. Milyen munkákra jönnek? Milyen speciális igényeik... Teljes cikk

Csökkentek a női kinevezések az igazgatótanácsokban 2023-ban

Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – derül ki az EY... Teljes cikk