Így zajlik a munkaügyi ellenőrzés
Munkaügyi ellenőrzést bármikor, bármelyik ágazatban tevékenykedő cég kaphat, a mikrovállalkozásoktól kezdve egészen a nagyvállalatokig. Ha tudjuk, hogyan zajlik egy ilyen ellenőrzés, mit kérhetnek tőlünk az ellenőrök, elkerülhetjük a szankciót.
A klasszikus ellenőrzési tárgykörök a munkajogviszony, az írásbeli tájékoztatási kötelezettség, a munkaerő-kölcsönzés szabályossága, de az ellenőrzés kiterjedhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, a munkaidő, pihenőidő, szabadságolás, a munkabérrel kapcsolatos szabályok betartására is.
2018. második félévében a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, továbbá az élelmiszer- és italgyártásban dolgozó cégeket vizsgálja majd kiemelten az illetékes munkaügyi hatóság.
A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság
A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint 2018. első negyedévben a munkaügyi hatóság 4 999 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 62 %-ánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 65 %-át érintették. Továbbra is jelen van a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 10,61 %-át tette ki. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért (39 %), utánuk a személy- és vagyonvédelmi ágazatból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló. A legkevesebb feketén foglalkoztatott munkavállaló a gépiparban van (1%), ezt követi a szállítás, raktározás (3%), valamint a feldolgozóipar (5 %), de jó helyen végzett a mezőgazdaság is (6%).
A jelentés szerint a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind rendes munkaviszony során, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul, holott a mulasztás 2018. január 1. napjától kezdve minden esetben figyelmeztetés helyett ismét munkaügyi bírságot von maga után. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Gyakori szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya is, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya - a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni -, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A legtöbb jelzés panaszok és közérdekű bejelentések formájában a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal, valamint a feketefoglalkoztatással összefüggésben és a munkabér tárgyában érkezik – áll a jelentésben.
A munkaügyi ellenőrzés menete
A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemből folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál bármikor, előzetes bejelentés nélkül is. Ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltatónak. A felügyelő nemcsak a munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, de azokról másolatot is készíthet, sőt a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja.
Az ellenőrzéshez a munkáltatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavégzés milyen jogviszony alapján történik, vagyis a hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatására vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható. A felügyelő leggyakrabban a munkaszerződéseket, a munkáltató által adott egyéb tájékoztatókat, az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartását, a munkaviszony bejelentéséről és kijelentéséről szóló igazolásokat ellenőrzi. Mindezek mellett beletekinthet a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartásába, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodásokba, a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartásába, a munkabér elszámolásról készített bérjegyzékekbe.
Gyakran ellenőrzött dokumentumoknak számítanak a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációi, az átirányítások, a bel- és külföldi kiküldetések és kirendelések nyilvántartásai, a rendes és rendkívüli munkaidő, a rendes – és betegszabadság, a munkaidő kedvezmények nyilvántartása, a munkaidő beosztás írásbeli közlése, a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése, a munkaidő kedvezménnyel (pl. szülési szabadság) kapcsolatos adatok nyilvántartása is.
A felügyelő ellenőrizheti a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolásokat, a munkabér elszámolásokat, a menetlevelet, építési napoló, cégkivonatot és társasági szerződést is. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít, melyben tételesen felsorolja a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
A szabálytalanságok miatt a munkaügyi felügyelő élhet figyelemfelhívással, de akár meg is tilthatja a további foglalkoztatást, vagy minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt, így például a megbízási szerződést akár átminősítheti munkaviszonnyá annak minden egyéb (pl. adó) vonzatával együtt. Szabálysértés esetén munkaügyi bírságot is kiszabhat, melynek összege 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet az elkövetett jogsértés arányában, például hogy mekkora hátrányt okozott a munkavállalónak. 2018-ban az érdemi döntések közel 80%-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Így zajlik a munkaügyi ellenőrzés
2. oldal - Munkaügyi audit: a hatóság előtt tárja fel a hibákat
2018. második félévében a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, továbbá az élelmiszer- és italgyártásban dolgozó cégeket vizsgálja majd kiemelten az illetékes munkaügyi hatóság.
A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság
A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint 2018. első negyedévben a munkaügyi hatóság 4 999 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 62 %-ánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 65 %-át érintették. Továbbra is jelen van a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 10,61 %-át tette ki. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért (39 %), utánuk a személy- és vagyonvédelmi ágazatból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló. A legkevesebb feketén foglalkoztatott munkavállaló a gépiparban van (1%), ezt követi a szállítás, raktározás (3%), valamint a feldolgozóipar (5 %), de jó helyen végzett a mezőgazdaság is (6%).
A jelentés szerint a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind rendes munkaviszony során, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul, holott a mulasztás 2018. január 1. napjától kezdve minden esetben figyelmeztetés helyett ismét munkaügyi bírságot von maga után. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Gyakori szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya is, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya - a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni -, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A legtöbb jelzés panaszok és közérdekű bejelentések formájában a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal, valamint a feketefoglalkoztatással összefüggésben és a munkabér tárgyában érkezik – áll a jelentésben.
A munkaügyi ellenőrzés menete
A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemből folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál bármikor, előzetes bejelentés nélkül is. Ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltatónak. A felügyelő nemcsak a munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, de azokról másolatot is készíthet, sőt a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja.
Az ellenőrzéshez a munkáltatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavégzés milyen jogviszony alapján történik, vagyis a hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatására vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható. A felügyelő leggyakrabban a munkaszerződéseket, a munkáltató által adott egyéb tájékoztatókat, az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartását, a munkaviszony bejelentéséről és kijelentéséről szóló igazolásokat ellenőrzi. Mindezek mellett beletekinthet a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartásába, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodásokba, a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartásába, a munkabér elszámolásról készített bérjegyzékekbe.
Gyakran ellenőrzött dokumentumoknak számítanak a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációi, az átirányítások, a bel- és külföldi kiküldetések és kirendelések nyilvántartásai, a rendes és rendkívüli munkaidő, a rendes – és betegszabadság, a munkaidő kedvezmények nyilvántartása, a munkaidő beosztás írásbeli közlése, a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése, a munkaidő kedvezménnyel (pl. szülési szabadság) kapcsolatos adatok nyilvántartása is.
A felügyelő ellenőrizheti a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolásokat, a munkabér elszámolásokat, a menetlevelet, építési napoló, cégkivonatot és társasági szerződést is. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít, melyben tételesen felsorolja a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
A szabálytalanságok miatt a munkaügyi felügyelő élhet figyelemfelhívással, de akár meg is tilthatja a további foglalkoztatást, vagy minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt, így például a megbízási szerződést akár átminősítheti munkaviszonnyá annak minden egyéb (pl. adó) vonzatával együtt. Szabálysértés esetén munkaügyi bírságot is kiszabhat, melynek összege 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet az elkövetett jogsértés arányában, például hogy mekkora hátrányt okozott a munkavállalónak. 2018-ban az érdemi döntések közel 80%-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Így zajlik a munkaügyi ellenőrzés
2. oldal - Munkaügyi audit: a hatóság előtt tárja fel a hibákat
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók