Fontos tudnivalók a Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorlatáról (I.)

Védősapka, kesztyű, szemüveg és még sorolhatnánk. Védőeszközök, amelyeket hordani kell, vagy inkább hordani kéne. Gyakran pénzhiány vagy figyelmetlenség következtében mindezek nem állnak rendelkezésre a veszélyes üzemekben dolgozók számára, de gyakorta előfordul az is, hogy bár rendelkezésre áll a felszerelés, azt egyszerűen nem hajlandóak viselni az alkalmazottak.
A Munkaügyi Főfelügyelőség a dolgozók egészségének védelme érdekében kénytelen kelletlen időről-időre razziákat tart. De hogy mire számíthatunk egy felügyeleti vizsgálatkor, milyen pénzösszegekkel büntethetnek, mire kell munkáltatóként leginkább ügyelnünk, erről kérdeztük az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szakértőjét Felföldi Krisztina vezető-főtanácsost.

-Hogyan folytatnak le egy munkabiztonsági ellenőrzést? Mire számíthat a munkáltató egy ellenőrzéskor? Melyek a fajsúlyos fókuszpontok egy ellenőrzés során?
-Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkabiztonság állami irányítási feladatainak, illetve meghatározott munkabiztonsági hatósági feladatoknak az ellátására 1984-ben létrehozott, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt álló önálló központi hivatal; területi szervei a munkabiztonsági és munkaügyi

felügyelőségek. Jogállását, feladat- és hatáskörét a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény határozza meg.
Az OMMF két fő területen végzi az ellenőrzéseit, ezek a munkabiztonság és a munkaügy. A munkabiztonsági ellenőrzések az új szervezési és szakmai módszerek szerint a súlyos jogsértések elleni gyors és hatékony fellépést tekintik elsődleges célnak. A súlyos jogsértések nagymértékben sértik a munkavállalók garanciális jogait és a biztonságos foglalkoztatás feltételeit.
Az OMMF által a munkabiztonság területén meghatározott súlyos jogsértések a következők:
- súlyos veszélyeztetés,
- kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása (védőburkolat, védőkorlát, stb.),
- egyéni védelem hiánya (fejvédő sisak, biztonsági hevederzet, stb.),
- kockázatértékelés hiánya vagy nem megfelelősége,
- veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének elmulasztása, biztonsági berendezések hiánya vagy működésképtelensége.
Az előzőekből látható munkabiztonsági ellenőrzések fő irányain túl természetesen a munkavégzés további körülményeit is vizsgálják a felügyelők, melyben elsődleges szempont mindig a munkabiztonság területén a munkabalesetek megelőzését szolgáló körülmények biztosítása.
A munkabiztonsági felügyelők ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére, továbbá a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására és megelőzésére tett intézkedésekre.

-Mi történik egy esetleges munkavédelmi hiányosság megállapításakor?
-A felügyelő figyelemfelhívással élhet, vagy közigazgatási határozattal kötelezheti a munkáltatót a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére. Az OMMF felügyelője bírság alkalmazásával kényszeríti ki a jogkövetést. A szabálysértési jog alapján 100 ezer forintig terjedő büntetést szabhat ki a mulasztó személy terhére, illetőleg a munkavédelmi törvény alapján a munkáltatót, mint szervezetet 10 millió forint felső határig terjedő munkavédelmi bírsággal sújthatja.

-Kell-e ügyelnie a munkáltatónak arra, hogy az adott védőfelszerelést honnan szerzi be? Vannak esetleg előírt tanúsítványok, szabványok, amelyekre ügyelni kell?
-Törvényi szinten szabályozott követelmény, hogy a munkáltató csak olyan egyéni védőeszközt adhat ki a munkavállalónak, amely rendelkezik az előírt tanúsítással. Ebből adódóan a munkáltató felelős azért, hogy a beszerzéskor meggyőződjön arról, hogy az egyéni védőeszköz tanúsítása megtörtént-e. Ennek dokumentált formájaként a forgalmazótól meg kell kapnia a gyártó által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozatot és a használattal kapcsolatosan valamennyi információt tartalmazó, un. Tájékoztatót. A munkáltató számára

ezek az anyagok közvetítenek minden tudnivalót, illetőleg tartalmaznak minden olyan adatot, utalást, amely a védőeszköz rendeltetésszerű használatát lehetővé teszik. A védőeszközön elhelyezett EK- jelölésnek összhangban kell lennie a csatolt dokumentációkban közöltekkel, amelynek egyezését a vásárláskor ellenőrizni kell. E feladat teljesítésében munkabiztonsági- és munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakembernek kell a munkáltatót felkészítenie, esetleg a munkáltató nevében -amennyiben erre megbízást kap- a védőeszközt beszerezni.
A munkáltató számára nincs megkötés arra nézve, hogy kitől, honnan, milyen módon szerzi be az egyéni védőeszközt, de az előbbiek szerinti dokumentációk hiányában forgalmazni kívánt védőeszközt nem vásárolhatja meg. Az adott védőeszköz tekintetében a vonatkozó szabványt a tanúsítás során alkalmazni kell, amire a hivatkozást a munkáltatók számára átadott EK megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza. Természetesen van szabvány az ipari védősisakokra is, mint az egyéni védőeszközök legnagyobb részére. Jó tudni, hogy az egyéni védőeszközökre közel 300 honosított harmonizált szabvány vonatkozik.

[Mvt. 18. § (4) bekezdés: "Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni."]

A munkáltató számára a szabványokból a jelölésekre vonatkozó előírás a lényeges, amelyek ismerete -a törvény által előírtak szerint- szintén a munkabiztonsági- és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy feladata. Ennek keretében kell a munkáltató számára szükséges védőeszközök ismeretében a forgalomban lévő kínálatból a megfelelőt kiválasztani.

-Mi a helyzet akkor, ha egy munkáltató nem-, vagy csak részben biztosít védőfelszerelést a munkavállalók számára?
-A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a szerint a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen -egyebek mellett- az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya.

Ilyen hiányosságok mellett vajon mekkora pénzbüntetésre számíthatunk? Számíthatunk-e visszaellenőrzésekre és vajon ki fizeti a büntetést ha az alkalmazott saját elhatározásából nem visel védőfelszerelést?

Ezekre a kérdésekre kaphat választ cikkünk második részében.


Garai Katalin