Külföldi hallgatók Magyarországon: honnan hova?

A 2006/2007-es tanévekben 118 országból több mint 15 000 hallgató érkezett hazánkba tanulni. Az összes felsőfokon tanuló külföldi hallgató túlnyomó többsége, 79 százaléka Európából érkezett, 16 százalékuk Ázsiából, 3 százalék Észak Amerikából és további 2 százalék jött Afrika valamely országából.

A hazánkban tanuló külföldiek több mint fele, közel 55 százaléka, 8270 fő a szomszédos országokból érkezik hozzánk. Romániából és Szlovákiából érkeztek a legtöbben (22 és 15 százalék) sejthető, hogy ők főleg határon túli magyarok, akik itt az anyaországban szeretnének továbbtanulni. A külföldi hallgatók 10-10 százaléka érkezett Németországból és Ukrajnából. Szerbiából 8 százalék, Izraelből és Norvégiából további 5-5 százalék - ez több mint 700-700 hallgatót jelent az idei évben. Érdekesség, hogy Ciprus közel 300 fővel az első tíz küldő országban szerepel.

Főleg az egyetemek érdeklik őket

A hazánkban tanuló külföldi diákok zöme egyetemi képzésre érkezik hozzánk, bár a szomszédos országok közül Románia, Ukrajna és Szerbia esetében többen jönnek főiskolára tanulni. Az egyes szakokról ugyan nincs adatunk, széles körben ismert a nyugati vagy arab országokból érkező hallgatók körében az orvos és állatorvos (egyetemi) szakok népszerűsége, ezen képzéseket biztosító egyetemek nemzetközi ismertsége, míg a szomszédos országokból, főleg határon túli magyarok közül sokan jönnek tanító és különböző gazdasági szakok főiskolai képzésére.

A doktori (PhD) és mesterképzés (DLA) külföldi hallgatóknak kínált kurzusai kapcsán ismét a nagyobb létszámú egyetemek járnak elől. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem főleg a bölcsészkar jóvoltából messze felülmúlja a többi hazai egyetemet a nem magyar állampolgárságú hallgatók oktatása tekintetében. Összesen 188 külföldi hallgató tanul az ELTE-n, ennek több mint a fele (104 fő) a bölcsészkaron. A Szegedi Tudományegyetem 77 külföldi hallgatójának zöme (48 fő) a természettudományi karon tanul.

A legnépszerűbb karok Magyarországon - a külföldiek szemszögéből

Az összes hallgatóhoz viszonyítva a legtöbb külföldit oktató kar között a top tízből az első hét helyezett állatorvosi, fogorvosi és orvosi kar. Csupán a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (NÜF-IBS) szerepelnek még az elsők közt, mint nem orvosképző intézmények.

Mint fent említettük, a külföldi hallgatók többsége magyar anyanyelvű, vagyis a szomszédos országokból érkező a határon túli magyar, akik előtt nincs nyelvi akadály a képzések elvégzésekor. Azonban a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók másik, kevésbé népes tábora nyugatról érkezik és idegen nyelvi képzésben vesz részt. Kimagasló az arányuk a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi karán, ahol több mint a hallgatók fele (53 százalék) külföldi állampolgár, sőt az állatorvos szak nappali tagozatán mindössze a hallgatók 30 százaléka magyar állampolgár. A Debreceni Egyetemen Fogorvostudományi karán 48 százalék, a Semmelweis Egyetem ÁOK-n 41 százalék a külföldi hallgatók aránya az intézmény összes hallgatójához képest.

A hazai idegen nyelvi képzések már-már alapvető fontosságúak egy egyetem, főiskola kínálatában, hiszen ezek a presztízs mellett komoly anyagi lehetőségeket is rejtenek magukban az intézmények számára. A fent említett orvosi karok mellett a nagyobb egyetemek 5-10 százalékos külföldi hallgatósággal bírnak évente. Többek között a Budapesti Műszaki Egyetem Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ 573 hallgatójának közel ötöde érkezett külföldről (Izraelből, Görögországból, az arab világból főleg): többek között mérnök-fizikát, építészetet tanulni, illetve a BME vegyészmérnöki szakán szerezni diplomát.

Felsőoktatásunk egy külföldi szemével

Számos külföldi fiatal tanul a Budapesti Műszaki Egyetemen. Sokan a képzés minősége és olcsósága miatt érkeznek Magyarországra tanulni. Sokszor saját országukban végzik el a BSc szintet, és nálunk folytatják tanulmányaikat a magasabb szint elsajátításával, ahogy ezt Itamar (33) is teszi, immáron 7 éve. Az egyetemen költségtérítéses képzésre jár, tanulmányai mellett egy nagy ingatlanközvetítő cégnél dolgozik, tervei szerint fél év múlva végez.

Itamar egy barátjától kapott kedvet a magyarországi tanulmányokhoz, melynek színvonalával messzemenőkig meg van elégedve. "A képzés műszaki oldala nagyon magas színvonalú, a tervezés már kevésbé. Kedvenceim a menedzsment kurzusok voltak, mert ennél az elmélet és a gyakorlat kapcsolata érzékelhető volt - ennek hasznát veszem a később a munkáimban is. (...) Terveim szerint még egy-két évig maradok Magyarországon - ingatlanozással foglalkozom, nagyon tetszik a tervezés és az üzlet kapcsolata."

Az egyetemi életről így vélekedett Itamar: "két-három kemény félév után a hallgatóknak nagyon jó életük van, főleg kulturális téren. Itt nagyon jó az egyetemista élet, ami azonban az öt évvel ezelőtti helyzethez képest kissé drágább lett, de számtalan módon lehet jó dolgot csinálni és kényelmes egyetemista életet élni."

Budapest nagyon tetszik neki, az embereket alapvetően kedvesnek találja, azonban véleménye szerint a magyarok lehetnének felszabadultabbak és barátságosabbak is. Arra a kérdésre, hogy visszajön-e még Magyarországra Itamar a következőt válaszolta: "Biztos vagyok benne, hogy visszajövök - szeretem ezt a várost, az országot, hiszen 7 éve ez az otthonom."