Jól megvannak pályakezdők és veteránok egy csapatban
Általánosságban kedvelik a munkavállalók, ha több generációval dolgozhatnak együtt derül ki egy felmérésből. Ráadásul a vegyes életkori összetételű csoportok hatékonyabban működnek együtt. Gondot okoz néha a kommunikáció, viszont a felettesünk életkora egyáltalán nem probléma.
A többgenerációs munkahelyek világszerte hódítanak a Randstad Workmonitor második negyedéves jelentése szerint. Magyarországon is ötből négy megkérdezett jelenleg is multigenerációs közegben dolgozik, és akkor is ezt választaná, ha neki kellene döntenie. „A válaszok alapján ennek egyik oka az, hogy a többgenerációs csapatok ötletei és problémamegoldása sokkal színesebb, egyedibb, ami különösen jövedelmező a cégnek és a csapatszellemnek egyaránt. Szektorokat tekintve egyébként a kommunikáció és vegyipar területén legjellemzőbb ez a befogadó szemlélet” -tette hozzá Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. A harminc közeliek és az ötvenöt év felettiek kedvelik leginkább a vegyes csapatmunkát.
Az nem kérdés, hogy sokkal kreatívabbak és jobb problémamegoldó képesség jellemzi ezeket a csoportokat, ugyanakkor globális szinten a megkérdezettek harmada kihívásként éli meg a kommunikációt a csoportok között. Magyarországon ez kisebb arány: a válaszadók ötöde jelezte, hogy nehézséget okoz a nála idősebb vagy fiatalabb kollégákkal való kapcsolattartás. A kulturális különbségek hatása is érezhető: míg India a legelfogadóbb és legpozitívabb a multigenerációs munkaformával kapcsolatban, addig Japán a legszigorúbb és legelutasítóbb.
A jelentés szerint nincs nagy jelentősége a felettes és beosztott közötti korkülönbségnek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy amíg a felettes inspiráló, motiváló és példaértékű, addig lehet fiatalabb vagy idősebb is a munkatársaknál - mondta Szokody Ágnes. Globális szinten a megkérdezett 69 százaléka a vele egykorú vagy idősebb vezetőt részesíti előnyben. A régióban mi magyarok nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a kornak. A válaszolók közel háromnegyede választana inkább korabeli vagy idősebb felettest, míg Lengyelország (47%) a legnyitottabb ezen a téren.
A felmérés a munka és magánélet közti egyensúlyt is vizsgálta. Ebbe beleértendő a közösségi médiához való viszony is. Míg globálisan a válaszolóknak csak 61 százaléka lép kapcsolatba munkatársaival olyan közösségi platformokon, mint a Facebook vagy az Instagram, addig Magyarországon tízből nyolcan elfogadják kollégáik felkéréseit. Közülük is ezen a téren a nők nyitottabbak. A nemzeti kultúra hatása is érezhető: Japán (19%), Franciaország (36%) és Németország (46%) a legzárkózottabb ezen a téren.
fotó:pixabay
Az nem kérdés, hogy sokkal kreatívabbak és jobb problémamegoldó képesség jellemzi ezeket a csoportokat, ugyanakkor globális szinten a megkérdezettek harmada kihívásként éli meg a kommunikációt a csoportok között. Magyarországon ez kisebb arány: a válaszadók ötöde jelezte, hogy nehézséget okoz a nála idősebb vagy fiatalabb kollégákkal való kapcsolattartás. A kulturális különbségek hatása is érezhető: míg India a legelfogadóbb és legpozitívabb a multigenerációs munkaformával kapcsolatban, addig Japán a legszigorúbb és legelutasítóbb.
A jelentés szerint nincs nagy jelentősége a felettes és beosztott közötti korkülönbségnek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy amíg a felettes inspiráló, motiváló és példaértékű, addig lehet fiatalabb vagy idősebb is a munkatársaknál - mondta Szokody Ágnes. Globális szinten a megkérdezett 69 százaléka a vele egykorú vagy idősebb vezetőt részesíti előnyben. A régióban mi magyarok nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a kornak. A válaszolók közel háromnegyede választana inkább korabeli vagy idősebb felettest, míg Lengyelország (47%) a legnyitottabb ezen a téren.
A felmérés a munka és magánélet közti egyensúlyt is vizsgálta. Ebbe beleértendő a közösségi médiához való viszony is. Míg globálisan a válaszolóknak csak 61 százaléka lép kapcsolatba munkatársaival olyan közösségi platformokon, mint a Facebook vagy az Instagram, addig Magyarországon tízből nyolcan elfogadják kollégáik felkéréseit. Közülük is ezen a téren a nők nyitottabbak. A nemzeti kultúra hatása is érezhető: Japán (19%), Franciaország (36%) és Németország (46%) a legzárkózottabb ezen a téren.
fotó:pixabay
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?
A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk
Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?
A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk
Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?
Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- TOP 3 kihívás a HR szakmában - Kérdések és válaszok: 2. rész 1 hónapja
- Van véleményük és felvállalják a céljaikat: így rúgja be az ajtót a Z generáció 1 hónapja
- Munkaerőpiaci fordulatok: Innováció és alkalmazkodás a HR-ben 1 hónapja
- Milyen az igazi emberközpontú munkahely? 3 hónapja
- Így tudják megszólítani a Z generációs munkavállalókat a vállalatok 3 hónapja
- Adatok végtelenjében 3 hónapja
- A Z generáció sajátosságai, avagy lehet-e óriás hamburgert enni a mítingeken? 3 hónapja
- Mit akar a Z generációs munkavállaló? 4 hónapja
- Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene? 4 hónapja
- Munkavállalói résztulajdonosi programot indít a Waberer’s 4 hónapja
- Hogyan kell felkészíteni az új generációt a családi vállalkozás átvételére? 4 hónapja