A kölcsönzött munkaerő is lojálissá tehető

Milyen munkakörökre keresnek a cégek kölcsönzött munkaerőt? Átalakult-e az elmúlt években a kölcsönzés fókusza?

Orosi Enikő: Mi főként fizikai munkavállalókat kölcsönzünk egyszerűbb szakmunkák, betanított munkák elvégzésére. Azokba a munkakörökbe, amelyeknél hosszabb a betanulási idő, magasabb a képzési költség, a munkáltatók saját állományba keresnek dolgozókat. Egyre gyakoribb az a megoldás, hogy kölcsönzéssel indul egy munkakapcsolat, később pedig a képzések, szaktudás átadása után, a munkáltatók a tőlünk kölcsönzött legjobb teljesítményű munkavállalókat veszik át saját állományba, hiszen a képzett, gyakorlott munkaerőt már nem akarják elveszíteni.

Jáhny Ákos: A toborzási lehetőségek egyre szűkülnek, így ez a munkaerő-kölcsönzést is más megvilágításba helyezi. Azok a partnerek, akik szolgáltatásainkat igénybe veszik, már sokkal inkább toborzócégként tekintenek ránk. Az első pár hónap kölcsönzés „meghosszabbított” próbaidőként is funkcionál, melyet követően átvehetik saját állományba a legjobb teljesítményű munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönzéssel partnereink HR-szervezetének megnyújtott karjává váltunk.

O.E.: A jelenlegi törvényi szabályozása alapján, a munkáltatók könnyebben meg tudnak ma válni a nem megfelelő munkaerőtől, ennek ellenére azt látjuk, hogy a cégek mégsem vállalják ennek terhét, esetleges következményeit. Inkább a kölcsönzést választják, aminek megvan az a sajátossága, hogy valóban a legjobbakat vehetik át, valamint egy sor kényelmetlen szituációtól kímélik meg magukat , ha a munkavállaló mégsem válik be.

Fontos, hogy a kölcsönzött munkavállaló elégedett legyen? És vajon mitől lesz elégedett?

J.Á.: A legfrissebb statisztikák szerint egy kölcsönzött munkavállaló jelenleg itthon 1100 kölcsönbeadó cég kötelékébe kerülhet, bár a piacot 20-30 megbízható cég uralja. Nyilvánvalóan fontos, hogy munkavállalóink elégedettek legyenek, nálunk maradjanak, lojálisak legyenek hozzánk. Ehhez pedig nem kell más, mint az, hogy valóban munkaTÁRSként bánjunk velük. Fontos, hogy meghalljuk a munkával, magánélettel kapcsolatos kéréseiket, és ezekre reagáljunk, megadjuk a válaszokat. A kölcsönbe vevő partner saját állományú munkavállalója ezt a törődést jellemzően megkapja, míg a kölcsönzésben ez a törődő attitűd kevésbé jellemző. Kevés olyan szolgáltató van, amelyik nem úgy gondolkodik, hogy csak időszakosan áll kapcsolatban a munkavállalóval, így nem kell rá különösebb figyelmet fordítani. Mi fordítottunk ezen a gondolkodáson, igenis, törődnünk kell velük! És azt tapasztaljuk, hogy a törődés fontosabb, mint adott esetben a magasabb bér. Éppen ezért dolgozói fórumokat szervezünk, találkozunk a munkavállalókkal, hogy erősítsük bennük az összetartozás érzését.

Cél az, hogy klasszikus munkavállaló-munkáltató kapcsolat épüljön ki Önök között?

J.Á.: Habár egészen más jellegű a kapcsolatunk, de igen, ez a célunk. Bár a kölcsönvevő cégnek dolgoznak, tudniuk kell, hogy van egy erős bázis mögöttük, és az mi vagyunk. Ha ezt érzik, az nagyon lojálissá teszi a munkavállalókat.

Jobb ma kölcsönzött munkavállalónak lenni, mint 5 évvel ezelőtt?

J.Á.: Igen, mindenképpen. A válság előtt a munkaerő tömeges jelenléte miatt a kölcsönzött munkaerő amolyan „két kéz-két láb” kategóriában volt elkönyvelve, aki ha nem jön holnap, akkor jön helyette valaki más. „Árucikk” volt a kölcsönzött munkavállaló. Most változott a helyzet: a munkaerő szűkössége miatt, épp ahogy a saját, úgy a kölcsönzött munkavállaló értéke is emelkedik. A legtöbb munkáltató kezdi felismerni, hogy a munkavállaló megtartása gazdaságosabb, mint a folyamatos fluktuációkezelés.

Egy, a Get Work által a munkavállalókra szabott kezdeményezés indul a napokban, ami szintén a lojalitás növelését szolgálja.

J.Á.: Igen, azt tapasztaltuk, hogy munkavállalóink várják a decembert, hogy kiderüljön, milyen minimálbér-emeléssel rukkol elő a kormány, ugyanis munkavállalóink jelentős része ezen összeg körül keres, nettó 70-110 ezer forint a bérük. Nekünk kölcsönző cégként nincs lehetőségünk plusz jövedelmet biztosítani a munkavállalóinknak, de hosszas gondolkodás után rájöttünk, hogy ha a bevételeiket nem is tudjuk növelni, a kiadásaikat kell tudnunk csökkenteni. Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a területek, melyekre egy alacsony jövedelemszintű munkavállaló sokat költ. Ezek az étkezés, a tisztálkodás, a banki kiadások, a mobiltelefon és utazás. Ezért létrehoztunk egy olyan kártyarendszert, ami ezeken a területeken kedvezményes vásárlást tud biztosítani a számukra: havi nettó 5000 forintos kedvezmény elérése a cél, ami a bérükhöz képest magas százaléknak mondható.

O.E.: Terveink szerint már az ünnepi készülődés során is tudunk segíteni több munkavállalónknak, hiszen már ebben az időszakban is kedvezményesen tudnak vásárolni bizonyos üzletekben. Január első hetében pedig minden munkavállalónk megkapja a kedvezményekre jogosító, bemutatásra szóló plasztikkártyát. Persze ezzel még nincs vége a munkának, saját erőből, folyamatosan kell bővítenünk a kártyaelfogadó helyek listáját, hogy minél többet és több helyen tudjanak spórolni.

Tudnak már a munkavállalók a lehetőségről? Milyen volt a fogadtatás?

O.E.: Egy munkavállalói fórumon már bemutattuk, ismertettük a kedvezményeket. Meglepő volt, hogy amíg az elmúlt három évben minden fórum fő témája, kérdése az volt, hogy mikor lesz magasabb a bér, addig a kártya említése után ezek a korábban népszerű kérdések elmaradtak. Azaz, célba ért az üzenet, hogy mi kölcsönbeadó munkáltatóként ezzel a lehetőséggel tudunk számukra többet nyújtani.

Folyton arról olvasunk a sajtóban, hogy nincs elég munkavállaló, bért kell emelni, felelős munkáltatóvá kell válni, meg kell őrizni a munkavállalókat. A kártya is ezt a célt szolgálja?

J.Á.: A munkaerő szűkössége elérte a munkaerő-kölcsönző cégeket is. Döntenünk kellett, hogy milliókat költünk reklámra annak érdekében, hogy jöjjenek hozzánk a munkavállalók, vagy igyekszünk megtartani őket valami módon, így új munkaerőre viszonylag kisebb szükségünk lesz. Mi ez utóbbi mellett döntöttünk: a kártyát megtartásra és fluktuációkezelésre akarjuk használni, és nem azért, hogy sok új ember jöjjön, hanem hogy aki nálunk van, velünk is maradjon.