Kötelező a pszichoszociális kockázatfelmérés
A munkahelyi stressz hatással van a szervezet működőképességére, hiszen megnövekedhetnek az egészségügyi költségek, miközben csökken a dolgozók elköteleződése és teljesítménye. Érdemes hát ezzel foglalni, annál is inkább, mert a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése, melyhez külsős szolgáltatót igénybe vehet.
Az Európai Unió munkavédelmi stratégiájában megfogalmazódott, hogy a társadalmi munkakörnyezet átalakulása, a termelés és szolgáltatás bővülése a pszichoszociális stressz források számának és minőségének növekedésével járt.
Az Uniós irányelveknek megfelelően a hazai joggyakorlatban 2008-ban emelték a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt az 1993. évi XCIII. törvény módosításával, amely a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladataira vonatkozik.
A "stressztörvényként" is emlegetett jogszabály-módosítás megszabja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése, melyhez külsős szolgáltatót igénybe vehet.
A törvény alapján a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a munkahelyi stressz jelenlétét, annak kiváltó okait, és minden lehetséges módon törekednie kell a káros stresszt okozó, tartós hatások elkerülésére.
Néhány éves átmeneti időszak után, melynek során a törvény alkalmazását kutatásokkal is figyelemmel kísérték, 2011-ben a CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. Ennek értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni.
Bár a munkavédelemről szóló törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a pszichoszociális kockázatok értékelése a munkáltató feladata, ugyanakkor gyakorlati útmutatást, kötelező vizsgálati paramétereket, módszereket nem javasol a kötelezettség elvégzéséhez- ehhez külsős szolgáltatót kérhet fel a munkáltató.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által készített ESENER-2 felmérés alapján a pszichoszociális tényezők kezelését nagyobb kihívásnak, komolyabb feladatnak tartják a munkáltatók, mint más munkavédelmi kérdéseket. A kutatásban a munkahelyek fele vallotta, hogy nincsenek információik vagy eszközeik e problémakör hatékony kezeléséhez.
"A munkavédelmi bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy hány munkavállaló érintett és hogy egyedi esetről, avagy visszaeső szabálysértésről van-e szó."
A munkavédelemről szóló törvény szerint: "Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be."
A gyakorlat azt mutatja, hogy hazánkban a munkáltatók, a munkavállalók, illetve társadalom közgondolkodásába még kevésbé épült be a munkahelyi stressz témaköre, egy egyelőre fel nem ismert problémakörről van szó, amelyet ráadásul számos tévhit is övez. A stressz ugyanis nem betegség, hiszen a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Ha valakire nyomás nehezedik, az akár még javíthatja is a teljesítményét, és a kihívást jelentő célok elérése sikerélményt, elégedettségérzést nyújt.
Rombol a káros stressz
A túl sok követelmény és a túl nagy a nyomás azonban káros stresszhez vezet. A munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse, vagy kezelje. Bármely ágazatban, bármilyen méretű szervezetben, lényegében bárkit érinthet a munkahelyi stressz, ami káros következményekkel jár mind a munkavállaló, mind a szervezet számára.
Főként a tartós stressz az, ami különböző problémákat okoz, ami a munkavállaló számára a következőkben nyilvánulhat meg:
Tartós stresszt okozhat például a munkahelyi bizonytalanság, az értékvesztés, a képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, a konfliktusos kapcsolatok a munkatársakkal, vagy a főnökkel, illetve a túlzott munkateher. Problémák forrása lehet továbbá az is, hogy mennyi beleszólása van a munkavállalónak abba, hogy miként végzi a munkáját, érti-e pontosan a feladatait, részesül-e a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, vagy hogy kapott-e képzést a feladatok ellátásához, stb.
A munkáltatók számára jelzésértékű lehet, ha a szervezetben nagymértékű a fluktuáció, megnövekednek a késések, távollétek; megszaporodik a határidők csúszása, be nem tartása; fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések tapasztalhatók; visszaesik a munkateljesítmény, vagy éppen a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észleli. A munkahelyi stressz tehát hatással van a szervezet működőképességére is, hiszen megnövekedhetnek az egészségügyi költségek, miközben csökken a dolgozók elköteleződése és teljesítménye.
Annak ellenére, hogy a munkahelyi stressz kezelése a munkáltatók elemi érdeke is, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy nem saját belátásuk alapján, hanem a törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében fordítanak fokozott figyelmet a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésére.
Borsos is lehet a munkavédelmi bírság
Az ESENER-2 felmérés alapján a munkahelyek 85 százaléka munkavédelem kérdésével elsősorban a munkavédelmi felügyelőség bírságainak és szankcióinak elkerülése, illetve a jogi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkoznak.
A félelem nem alaptalan, hiszen a munkavédelemről szóló törvény alapján a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki azokra a munkáltatókra, akik elmulasztják kötelezettségüket, veszélyeztetik munkavállalóik egészségét és mellőzik a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését. A munkavédelmi bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy hány munkavállaló érintett és hogy egyedi esetről, avagy visszaeső szabálysértésről van-e szó. A 2015-ös év első hat hónapjában a felügyeleti szervek összesen 21,7 millió forint munkavédelmi és 1,42 millió forint eljárási bírságot szabtak ki a munkaügyi ellenőrzések során.
A szervezetek egy részét azonban nem csupán a bírságolástól való félelem motiválja a jogkövető magatartásra. A munkáltatók jelentős része a szervezet jó hírének megőrzése érdekében fordít figyelmet a munkavédelmi intézkedések maradéktalan betartására. A munkavédelmi bírságolásról szóló határozatok publikusak, bárki által hozzáférhetők a felügyeleti szervek honlapján, így a bírságolás jelentős presztízsveszteséget okoz a szervezetek számára.
Az ESENER-2 felmérésben részt vevő európai cégek 61 százaléka a munkavállalók elvárásainak történő megfelelés miatt folytat jogkövető magatartást a munkavédelem terén, és a cégek több mint fele tekint a munkavédelemre értékteremtő tevékenységként, vagyis a termelékenység növelésének eszközeként. Utóbbi gondolkodásmód korántsem alaptalan, hiszen felmérések igazolják, hogy minél jobban érzi magát a dolgozó a munkahelyén, annál hatékonyabban teljesít.
A munkáltatók a jogszabályi kötelezettségük betartása érdekében közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket. Ugyanakkor kevésbé ismert a munkáltatók számára, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói intézkedés jellege, eszköztára eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben kiemelt jelentősége van a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, továbbá szerepet kap a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése, stb.
"A munkáltató köteles pszichoszociális kockázat felmérést végeztetni legalább három évente!"
Tanácsunk, hogy ne mulassza el elvégeztetni a kötelező pszichoszociális vizsgálatot ön sem mint Munkáltató, mert az ellenőrzések minden iparágra kiterjednek.
Szerző: Kovács Andrea
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Folyamatos az innováció az irodapiacon, amely az elmúlt évek változásaira új megoldásokat és alternatívákat kínál. A legfontosabb trendek... Teljes cikk
"Ha elfelejtjük, hogy kell feltöltődni. Elfelejtjük, hogy az este nem arra való, hogy hazavigyük a munkát és otthon folytassuk, hanem arra, hogy... Teljes cikk
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyság tízből kilenc dolgozó érzett magas vagy extrém mértékű nyomást és stresszt az elmúlt egy... Teljes cikk
- Ezek a munkahelyi stressz legfőbb jelei, amikre a vezetőknek oda kell figyelnie 3 hónapja
- 8 dolog, amivel felvehetjük a harcot a tartós stresszel 6 hónapja
- Elon Musk: Az AI-technológiát akár az emberiség kiirtására is beprogramozhatják 6 hónapja
- Jelentős fordulatok: már mástól félnek a vezérigazgatók és vége lehet a home office-nak 7 hónapja
- A kiégés szervezeti védőfaktorai 7 hónapja
- Díjazták a kutyabarát munkahelyeket 7 hónapja
- Ezek most a legnagyobb kockázatok a vezérigazgatók szerint 8 hónapja
- Online sportfogadás és a HR munkahelyi wellness programok 8 hónapja
- Így érzik magukat a munkavállalók 2023-ban: 10-ből 6-an csendes felmondók 9 hónapja
- Nyári szabadság: a reménykeltő regenerálódás igézete, vagy munkahelyi stressz a köbön? 10 hónapja
- Juttatások és támogatás a váláson áteső dolgozóknak - Van, ahol már bevezették 10 hónapja