Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 7 éve

Amit a minimálbér emeléséről mindenkinek tudnia kell

A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől, havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 733 forint lesz. A minimálbér mértéke 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint lesz.

images

images

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben továbbra is emelt minimálbér (garantált bérminimum) fizetendő. Ennek mértéke teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forint lesz. Ez az összeg 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint lesz.

Az alapbérnek és nem a munkabérnek kell a minimálbér szintjét elérni

Gyakori probléma, hogy a munkáltatók összekeverik az alapbér és a munkabér fogalmát annak ellenére, hogy két különböző tartalmú fogalmakról van szó. Az alapbér az a bérelem (időbér), amit a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell, és amely nem tartalmaz olyan járulékos elemeket, mint például a bérpótlék vagy a cafetéria. Amennyiben a vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak- vagy éjszakai pótlékot alapbéresítettük, abban az esetben az természetesen az alapbér részének tekintendő. Ezzel szemben a munkabér a munkáért kapott valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatás összessége, melyet már nem feltétlenül szükséges munkaszerződésben rögzíteni, sőt az írásbeliség sem érvényességi követelmény. Nos ennek az alapszintű és a munkaszerződésben rögzített alapbérnek kell a kötelező legkisebb alapbér mértékét elérnie.

Nekik kell garantált bérminimumot fizetni

Sok esetben problémát jelent annak megállapítása, hogy a munkavállaló minimálbérre vagy pedig garantált bérminimumra jogosult. Tekintettel arra, hogy utóbbi összege jelentősen emelkedik, célszerű a minősítési feltételeket áttekinteni. Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős együttes feltétel érvényesül. Egyrészt a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel, másrészt pedig ez a végzettség, szakképzettség a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen. Amennyiben ugyanis nem rendelkezik a dolgozó a képzettséggel, végzettséggel, de emelt szintű bért kap, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérül. Ekkor a munkavállaló ugyanis magasabb bért kap, mint amiért „megdolgozott”.

Elsőnek tehát a képesítési követelményt kell megállapítani. Előírhat képzettségi szintet jogszabály (21/2010. NFGM rendelet, valamint az 5/1997. IKIM rendelet), kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is. A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. A szintet magát pedig az országos képzési jegyzékből tudjuk megállapítani. A mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el az összesítés.

Ez a következménye, ha rosszul sorolom be a munkavállalót

A garantált bérminimum ugyanolyan kötelező díjazás mérték, mint a minimálbér. Abban az esetben tehát, amennyiben a munkaszerződés ennél alacsonyabb alapbért állapít meg, a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és helyette a garantált bérminimum összege lép az érvénytelen kikötés helyébe. Amennyiben a munkavállaló ezt a minimális, de emelt mértéket nem kapja meg, munkaügyi perben az általános elévülési időn belül érvényesítheti igényét. Ezen túlmenően a munkaügyi felügyelet is vizsgálja a munka díjazására vonatkozó rendelkezések betartását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felügyelet ilyen esetekben kötelezően bírságot szab ki.

Csak ideiglenes „megoldás” lehet a részmunkaidő

A hazai munkavállalók többsége KKV-nél kerül foglalkoztatásra, mely munkáltatók a minimálbér emelését a versenyképességük csökkenése nélkül nehezen tudják csak kigazdálkodni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerő-hiány miatt az elbocsátások nem kivitelezhetőek, a munkaerő költségét azonban csökkenteni kell, várhatóan nőni fog a színlelt részmunkaidős foglalkoztatások aránya. Addig, amíg a felek között béke és nyugalom van, addig ez nem is szokott problémát jelenteni. Ez a béke azonban sokszor törékeny természetű, ilyenkor pedig rendszerint a felügyelet, bíróság, NAV is megkeresésre kerülnek.

Érdemesebb tehát a kormányzatnál kilincselni támogatásért. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint valamilyen formában ugyanis kompenzáció lesz igényelhető, melynek a részletei még nem ismertek.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, a HR Portal munkajogásza
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk